bank

Július elseje óta a CSOK-nak köszönhetően felgyorsultak az események a lakáshitelezésben. Ezzel egyidejűleg a káosz faktor is megjelent. Különböző, szigorú feltételeknek kell megfelelni, aki a CSOK-ot (régi nevén szocpol) igényli. Az egyik alapfeltétel többek között egy OEP igazolás (Hatósági Bizonyítvány) beszerzése, amely arról tanúskodik, hogy az igénylőnek az elmúlt 180 napban volt folyamatos –maximum 15 nap megszakítással – társadalombiztosítási jogviszonya. Sok esetben nem is gondolnánk, hogy milyen apró dolgokon múlhat akár több, mint 3 millió forint támogatás! Tiszta vizet öntünk a pohárba.

Aki biztosított, a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerezhet. Ezzel nem csupán természetbeni ellátásokat, hanem pénzbeli juttatásokat (pl. táppénz) is igénybe vehet. A biztosítás az alapul szolgáló jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn. 

Mi a helyzet a GYES-en lévőkkel, nyugdíjasokkal, vállalkozókkal?

A CSOK, ahogy a nevéből is kitűnik, éppen a gyermekes családok lakáshoz jutását könnyíti meg. Egy apró észrevétel, hogy adódhat olyan élethelyzet, amikor az igénylők nem tudják beszerezni a szükséges igazolást, pedig gyermeket nevelnek és egyébként minden kritériumnak megfelelnek. Ez a 22-es csapdája.

A GYES-en/GYED-en/GYET-en lévők anomáliája

Amennyiben az igénylő még GYED-en van és a munkáltató nem szűnt meg, illetve nem áll felszámolás alatt, akkor az OEP kiadja a CSOK igényléséhez szükséges igazolást (Hatósági Bizonyítvány).

A GYES „csak” egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot biztosít, ezért aki GYES-es van – és mellette nem dolgozik -, sajnos nem kaphat a CSOK igényléséhez szükséges tartalmú igazolást.

A GYES-ből 10% nyugdíjjárulékot vonnak, TB-t viszont nem! Ez azt jelenti, hogy aki GYES-en van, annak csak az egészségügyi szolgáltatásokra van jogosultsága, de az állami támogatáshoz (CSOK) szükséges igazolást erre vonatkozóan nem adják ki.

Mi a helyzet azzal a családdal, ahol az anyuka GYES-en van?

Mivel az igénylők egyikének kell csak ezt a bizonyos OEP igazolást bemutatni, ezért ha apuka dolgozik, akkor itt nem lehet fennakadás.

A gond akkor jelentkezik, amikor apuka esetleg munkanélküli, anyuka pedig otthon van gyesen. Ilyen esetben sajnos egyikük sem kaphatja meg a szükséges igazolást, így pedig nem jogosultak a támogatásra.

Nem tudod, hogy jogosult vagy-e a CSOK-ra? Kalkulátorunk segít a tájékozódásban!

Ki minősül biztosítottnak?

• alkalmazottként dolgozó
• szövetkezet tevékenységében személyesen közreműködő tag
• szakképző iskolai tanuló
• álláskeresési támogatásban részesülők
• nem kiegészítő tevékenységet folytató, egyéni és társas vállalkozók
• egyházi személyek
• mezőgazdasági őstermelő
• egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyek
• választott tisztségviselők

Tömören: Ha a fentebb felsorolt jogviszony bármelyike igaz ránk, akkor a társadalombiztosítás szempontjából biztosítottak vagyunk.

A biztosítás önmagában akkor keletkezik, ha alkalmazásban áll valaki. Ezért a biztosításunk független attól, hogy a foglalkoztatás teljes (napi nyolc órában), vagy részmunkaidőben történik. Nincs különbség aszerint sem, hogy az alkalmazott személyt állami szerv, szövetkezet, gazdasági társaság, egyéni vállalkozó vagy egyéb magánszemély foglalkoztatja, a lényeg, hogy a munkaviszonyban álló személy biztosított lesz, amennyiben a járulékokat megfizeti.

Picit zavaros, de tisztázzuk!

A biztosítást keletkeztető jogviszonyok köre szűkebb, mint a kizárólag egészségügyi szolgáltatásra jogosító jogviszonyoké. Ezért a biztosítottak körét ketté kell osztanunk:

1. A biztosítottak a természetbeni ellátásokon túl a pénzbeli ellátások igénybe vételére is jogosultak
2. Kizárólag egészségügyi ellátásra szóló jogosultságról beszélünk olyan esetekben, amikor a társadalmi szolidaritás alapján vagyunk jogosultak az ellátás igénybevételére, mert bár saját magunk nem fizetünk járulékot, nem maradhatunk egészségügyi ellátás nélkül.

FONTOS! Nem biztosított lesz, hanem az egészségbiztosítás baleseti egészségügyi szolgáltatására szerez jogosultságot az a munkavállaló, aki mezőgazdasági-, turisztikai idénymunkát, vagy alkalmi munkát egyszerűsített foglalkoztatás keretében végez, aki GYES-t/GYET-et (közismert nevén főállású anyasági támogatás) kap.

Nézzük a vállalkozókat!

Egyéni vállalkozó

Társadalombiztosítási szempontból egyéni vállalkozónak tekintjük az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő személyeket, valamint:

• a szolgáltató-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosult magánszemélyeket,
• a gyógyszerészi magántevékenységre jogosult magánszemélyeket,
• a falugondnoki-, tanyagondnoki tevékenység vagy szociális szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező magánszemélyeket,
• az ügyvédet, az európai közösségi jogászt,
• az egyéni szabadalmi ügyvivőt,
• a nem közjegyzői iroda tagjaként tevékenykedő közjegyzőt, és
• a nem végrehajtói iroda tagjaként tevékenykedő önálló bírósági végrehajtót is.

Az egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettsége az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való bejegyzés napjától az egyéni vállalkozói nyilvántartásból való törlés napjáig tart.

Társas vállalkozó

Társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége a gazdasági társaság, az egyesülés,stb. esetében a tényleges személyes közreműködési kötelezettség kezdete napjától annak megszűnése napjáig áll fenn.

Kiesnek a körből a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozások.

Kiegészítő tevékenységet folyatató egyéni, illetve társas vállalkozónak kizárólag csak az minősül, aki a vállalkozói tevékenységét saját jogú nyugdíjasként folytatja, továbbá az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan személy, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

Őstermelő

A biztosítási kötelezettség az őstermelői igazolványban szereplő időponttól az igazolvány visszaadásának napjáig, családi gazdaság esetén a családi gazdaság nyilvántartásba vétele napjától a nyilvántartásból való törlés napjáig áll fenn.

Egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyek

Társadalombiztosítási szempontból akkor áll fenn a biztosítási jogviszony, ha a megbízásból származó tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem eléri a mindenkori minimálbér havi összegének 30 százalékát. 2015. január 1-jétől ez 31.500,- Ft-os jövedelmet jelent.

Biztosítottnak minősül még az is, akire az európai közösségi szabályok szerint a magyar tb jogot kell alkalmazni.

Egy magyarországi vállalkozás munkavállalóit kiküldetés keretében foglalkoztathatja más EU-s országokban. A kiküldetés időtartama (maximum 24 hónap) alatt a járulékfizetés Magyarországon történik és a kiküldött a magyar szabályok szerint marad biztosított.

Az EU-ban lehetőségünk van arra is, hogy tevékenységünket két vagy több tagállamban párhuzamosan végezzük – egyszerre, vagy felváltva. Ilyen párhuzamos tevékenység esetén a lakóhely szerinti tagállam illetékes szerve állapítja meg kötelezően az ideiglenes biztosítási kötelezettséget.  Ezekben az esetekben ugyanúgy biztosítottnak minősülünk, mintha itthon dolgoznánk.

Ki NEM tud OEP igazolást (Hatósági Bizonyítvány) beszerezni?

• Aki fizetés nélküli szabadságát tölti, néhány esettől eltekintve
• Igazolatlan távollét ideje alatt
• Munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt (kivéve, ha erre az időre átlagkereset, illetmény, távolléti díj jár)
• A büntetőeljárás során, előzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartama alatt, (kivéve, ha a vád alól jogerősen felmentették, a büntetőeljárást megszüntették)
• Vállalkozás/ kamarai tagság szüneteltetése esetén
• A tanulószerződés szüneteltetésének időtartama alatt
• GYES, GYET idején
• Nyugdíjas és mellette jövedelemszerző tevékenységet nem folytat.