bank

A jegybank negyedévente rendszeresen közzéteszi a pénzforgalomról szóló statisztikáit, amiből nagyon sok érdekes adatot olvashatunk ki. Többek között olyan kérdésekre is választ kaphatunk belőle, hogy hány bankszámla és -kártya van az országban, tényleg olyan sok helyen tudunk-e fizetni érintéssel és mennyire súlyos problémát jelentenek a kártyákkal való visszaélések. Lássuk a friss eredményeket, amelyek nem egyszer meglepő dolgokra világítanak rá!

Idehaza hódít a bankkártyás vásárlás, főként annak érintés nélküli változata. Azonban míg vásárlói oldalon ekkora a plasztik sikere, addig elfogadói oldalon megoszlanak a vélemények. Így egyre több hazai kereskedőnél tapasztalható az utóbbi időben, hogy bizonyos összegű költés alatt (pl.: 500-1.000 Ft) nem lehet bankkártyával fizetni. A dolog akkor válik csak igazán bosszantóvá, amikor az elfogadóhelyen telepített terminál egyébként még az érintés nélküli fizetésre is alkalmas. Mégis mi állhat az ilyen típusú korlátozások hátterében? A kérdés tisztázása érdekében a Bankmonitor a hazai nagybankokat kérdezte.

A számos nyugat-európai országban évtizedek óta működő magáncsőd intézménye a közép-kelet-európai régióban is kezdi megvetni a lábát. Több szomszédos országunk joggyakorlatát követve hazánkban is előkészítés alatt áll a magáncsődre vonatkozó törvényjavaslat. A magáncsőd - vagy, ahogy a hétköznapi szóhasználatban hívják családi csőd - egy új lehetőséget nyithat meg az eladósodott magyar családok számára. Az előzetes információk alapján megállapítható, hogy nem lesz könnyű együtt élni vele, kényelmetlen lesz, de a kilátástalanságból egyfajta kiutat és az újrakezdést jelentheti majd a bajba jutottaknak.

Németország, Lengyelország, Szlovákia mellett, a nyáron lezárult sikeres teszteket követően végre Magyarországon is elindult a Telekom MobilTárca szolgáltatása. Az alkalmazás segítségével telefonunkat egy virtuális pénztárcává alakíthatjuk, ami nem csupán fizetésre, hanem számos más hasznos funkcióra is alkalmas. A projektben résztvevő szereplőknek köszönhetően már most az induláskor országszerte kiterjedt elfogadói hálózat áll rendelkezésre, hogy a szolgáltatást aktívan használhassuk.

A magyar lakosság 80 százaléka sárga csekkel rendezi rezsiköltségét, évente 200 millió darab ilyen megbízást adnak fel a postán. Ráadásul a bankok és közüzemi szolgáltatók erőfeszítései ellenére ezek a bődületesen nagy számok az évek során nem nagyon akarnak csökkenni. Vajon miért ragaszkodik a lakosság ehhez a sokak szerint elavultnak tartott fizetési módszerhez? Összegyűjtöttük a szóba jöhető érveket!