A manapság látható egyre alacsonyabb banki kamatok mellett a megtakarítók egyre nagyobb hányada hajlandó némileg nagyobb kockázatvállalás mellett más eszközökben keresni a hozamokat. Ennek a jelenségnek az egyik legnagyobb nyertesei a befektetési alapok, amelyek az elmúlt egy évben mutatott teljesítményükkel meg is hálálták a befektetők bizalmát. Ahogy a számok is mutatják, egy 1 millió forintos megtakarítás esetén akár félmillió forinttal is többet hozhatott egy jó döntés.
A befektetési alapok elmúlt egy évben mutatott hozamai már önmagukban is sokatmondóak, de azok mértékét még jobban szemlélteti, ha megnézzük, mennyit nyertünk, ha az elmúlt egy évben a legbiztonságosabb megtakarítási formák (bankbetét vagy állampapír) helyett befektetési alapba tettük a pénzünket. Egy gyors áttekintés után kiderül, hogy több százezer forintot nyerhettünk, ha egy évvel ezelőtt nagyobb kockázatot vállalva befektetési alapokba tettük a pénzünket. Bár az is igaz, hogy biztonságos bankbetétekkel és állampapírokkal is egészen szép infláció feletti kockázatmentes hozamokat lehetett elérni.
Nagy kockázat – nagy hozam
A legkevésbé kockázatos pénzpiaci alapok közül az elmúlt egy év során a legjobban teljesítők átlagosan 1,6 százalékos hozamot értek el, ami bár első ránézésre nem tűnhet soknak, egészen más a helyzet, ha a látra szóló betétek 1 évvel ezelőtt ajánlott átlagosan 1,2 százalékos kamatszintjéhez képest nézzük mindezt.
A két megtakarítási forma között gyakorlatilag nem érezhető különbség, az alapok mégis messze túlteljesítik a látra szóló betéteket. A dobogó legfelső fokán álló AEGON Pénzpiaci Befektetési Alap 1,9 százalékos 1 éves hozamával pedig több, mint 50 százalékkal jobban teljesített egy látra szóló betétnél.
Némiképp nagyobb kockázat vállalásával lényegesen nagyobb hozamokat érhették el viszont azok, akik a kötvény alapokat választották. Ezek közül a legsikeresebbek már két számjegyű hozamokat értek el az elmúlt egy év folyamán. A legjobb alapok átlagosan 17,3 százalékos hozammal büszkélkedhettek, a legeredményesebb Templeton Global Bond Fund pedig közel 27 százalékkal tudta növelni a befektetők pénzét.
Az elmúlt évben viszont egyértelműen a részvény alapok befektetői örülhettek a legjobban. A 10 legsikeresebb részvény alap átlagosan 43,5 százalékos hozammal büszkélkedhedhetett. Ez így is van rendjén, hiszen a részvények a legkockázatosabb befektetési formák közé tartoznak, amiért cserébe el várható is a nagyobb hozam. Bár az is igaz, hogy a részvény alapokat általában 7 éves időtávra javasolják, nem törvényszerű tehát, hogy egy év alatt megkaphatjuk a nagyobb kockázatért járó többlethozamot.
A részvény alapok kiugró teljesítményéhez hozzátartozik, hogy az elmúlt egy évben a több külföldi részvénypiacokon hatalmas árfolyam erősödést figyelhettünk meg, és ezekből is kiemelkedtek az ázsiai országok tőzsdéi. Ez tükröződik abban is, hogy a tíz legjobban teljesítő részvény alapból hét kimondottan Ázsiai részvényekre specializálódott és a legeredményesebb alap is ezek közé tartozik. Az NN (L) Greater China Equity X Cap közel 56 százalékos hozamot teljesített.
Akiknek egy típus nem volt elég
A kötvények és a részvények kiugróan jó teljesítményének hatására egyre nagyobb számban jelennek meg azok a befektetők, akik a mindkét értékpapír típust magukban foglaló vegyes, illetve abszolút hozamú alapokat preferálják. A vegyes alapok közül a kiegyensúlyozott alapok teljesítettek a legjobban, ezek közel azonos arányban tartanak részvényeket és kötvényeket is. A legjobb vegyes alapok átlagos hozamai is bőven két számjegyűek voltak, több mint 25 százalékos hozamot tudtak felmutatni ezek. A kategória legjobbja, az ERSTE Stock Global HUF Alapok Alapja pedig még ennél is lényegesen jobb, 42 százalék feletti teljesítményt ért el tavaly április óta.
Ennél némiképpen gyengébben sikerült az év az abszolút hozamú alapokról is, ezek legjobbjai átlagosan „csak” 13 százalék körüli hozamot értek el. (A bankbetétekkel 2-3 százalékot lehetett.) A kategória legjobbja, a Concorde Citadella Származtatott Befektetési Alap pedig itt is messze átlag fölötti, közel 22 százalék fölötti hozamot ért el.
Mit jelent ez a pénztárcánknak?
Tavaly áprilisban egy átlagos 1 éves banki lekötés 3 százalék körüli, az 1 éves Kamatozó Kincstárjegy pedig 3,5 százalékos kamatot ajánlott. Ha tehát akkor valaki 1 millió forintos megtakarítását ezekben a kockázatmentes megtakarítási formákban fialtatta, akkor első esetben 29 600 forintot, utóbbiban pedig 35 000 forinttal nőtt a vagyona.
Ehhez képest azok, akik a kockázatosabb alap típusok legjobban teljesítő alapjainak bármelyikébe tették a pénzünket, legrosszabb esetben is 93 ezer forinttal kerestek ennél többet, mint a kockázatmentes variációk.
A legjobb esetben pedig ennek nagysága meghaladta a félmillió forintot.
Természetesen ehhez lényegesen nagyobb kockázatot kellett vállalniuk a befektetési alapok befektetőinek. Ez azt jelenti, hogy annak is ugyanekkora esélye volt, hogy egy évvel később ugyanaz a többszázezer forintos érték nem nyereségként, hanem veszteségként is megjelenhetett volna.
Továbbra is sokan vannak olyanok, akik az alacsony kockázati szintet preferálják, és számukra is van megoldás, hiszen a kockázatmentességhez képest nagyon szép banki kamatokat is ki lehet fogni.
Végezetül pedig ne felejtsük el azt sem, hogy a befektetési alapok fent bemutatott múltra vonatkozó hozamai (un. visszatekintő hozamok) semmiképpen sem jelentenek garanciát arra, hogy a jövőben is hasonlóan szép teljesítményt nyújtanak majd.
És a biztonság?
Az elmúlt hónapok eseményei után elsődleges kérdés befektetéseink elhelyezésénél a biztonság. Szeretnénk mindenkit megnyugtatni: a befektetési alapok az egyik legerősebb biztonsági szintet jelentik a megtakarítóknak, melyre nem kell jobb példa, mint hogy a Quaestorhoz és a Buda-Cash-hez tartozó befektetési alapokból nem tűnt el a pénz, sőt pozitív hozamot termeltek…
Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb! Mindenkinek válaszolunk.
