bank

A múlt héten jelent meg az MNB iránymutatása, hogy egy nyugdíjbiztosítás milyen maximális költséget tartalmazhat az ügyfélnek. Nem feltétlenül egyértelmű azonban mindenki számára, hogy egy éves 5%-os költségterheléssel bíró nyugdíjbiztosítási szerződés mit jelent számára. Megkötjük az 10-15-20 éves szerződéseket, de a különbséget az átlagember nem látja. A tisztánlátás kedvéért kiszámoltuk forintban és százalékban, hogy mindenki megértse.

Kiindulási pontok:

• Az MNB szerint maximum 4,25%-os éves költségterheléssel (TKM) rendelkezhet egy nyugdíjbiztosítás, ha 10 éves futamidejű. Ha ugyanezen szerződés alapján kockázatos eszközökbe is fektet az ügyfél, akkor 6,25% a maximális költség. 
• Ugyancsak az MNB szerint egy Nyugdíj Előtakarékossági Szerződésben (NYESZ), vagy Önkéntes nyugdíjpénztárban az éves költségterhelés 0,9-2% között mozog évente

Megnéztük, hogy mi történik ha

• havi 50 ezer Ft-ot 
• 10 éven keresztül befektetünk 
• egy 5%-os költségterheléssel bíró nyugdíjbiztosításba, VAGY
• egy 2%-os költségterheléssel bíró NYESZ konstrukcióba
• feltételezett éves átlagos hozamunk 7%

Az összesen 6 millió Ft befizetés után az 5%-os költségterheléssel rendelkező nyugdíjbiztosításban a lejárati összeg 6,65 millió Ft, míg a NYESZ esetében 7,8 millió Ft. Ez mindösszesen 1,15 millió Ft, vagy 15%-nyi különbség, mely csupán abból származik, hogy az egyik megoldás költsége éves szinten 3%ponttal magasabb. (Ezen számításokban nem vettük figyelembe az adójóváírást, mert az mindhárom említett nyugdíj-megtakarítási formánál elérhető.)

Fontos tudni:

Befektetéseinknél a költség hatalmas mértékben befolyásolja a hozamot, hiszen a költséget is a kamatoknak, vagy a hozamnak kell kitermelnie. Egyetlen százaléknyi költségkülönbség 5%-ot eredményezhet a lejárati értékben! A költséghatékony befektetés megtalálása tehát kritikus. Különösen kritikus akkor, ha tudjuk, hogy az infláció felett várható éves hozam hosszú távon:

• hosszú távú állampapíron 2%
• vállalati kötvényeknél 3-4%
• vegyes alapoknál (kötvény és részvény) 4-6%
• részvényalapoknál 7-9%

Mint a fentiekből is látható a gyakran 4-5%pontos költségkülönbség nagyon könnyen elviheti teljes mértékben a valós vagyonnövekedésünket, az infláció felett elért hozamot.

Való igaz, hogy költségek nélkül nincs pénzügyi szolgáltatás (ahogy kenyeret sem kapunk ingyen a péktől), de brutális különbség van az alacsony és a magas költségű szerződések között! Ha szeretnél tisztán látni pénzügyeiddel kapcsolatban és úgy gondolod, hogy nem tudsz egyedül dönteni: ajánljuk személyes tanácsadási szolgáltatásunkat.

Ha tapasztaltabb vagy, akkor „már csak” a megfelelő befektetési terméket kell megtalálnod befektetési alapkeresőnk segítségével:

Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb! Mindenkinek válaszolunk.