bank

Egy éve sokan világvégét vizionáltak, de aki képes volt hideg fejjel gondolkozni és időben lépni, az jól teljesítő befektetéseket vehetett meg potom pénzért. Az abszolút hozamú alapok között kiemelkedett az OTP EMDA alapja, Büki András portfólió-menedzser szerint érdemes egy kicsit kivárni és a puskaport akkor ellőni, amikor újra felbukkannak árazási anomáliák. Az interjúban azt is elárulta, hogy mit érdemes tenni a pénzünkkel.

Az abszolút hozamú alapok kifejezetten népszerűek itthon. Mire törekedsz alapkezelőként?

A célunk az, a többi versenytárshoz hasonlóan, hogy 3-5 éves időtávon a célul kitűzött referenciaindexet felül tudjuk teljesíteni. A befektetési időtáv nagyon fontos, nem érdemes ezeket az alapokat napi rendszerességgel figyelni, és ez különösen igaz az általam kezelt alapokra, ahol sokszor a piaccal szembe menő pozíciók vannak. Nagyon nehéz ilyen esetben megmondani, hogy egy árfolyamesésnek mikor lesz vége, még ha fundamentálisan azt is gondolja az ember, hogy emelkedni kellene előbb-utóbb annak az árfolyamnak. A rövid távú árfolyammozgásokon túl kell tudni nézni annak érdekében, hogy hosszútávon vonzó hozamot lehessen elérni.

Mi a tapasztalatod, az ügyfelek meg tudják tartani az alapokat akkor is, ha átmeneti visszaesés van benne?

Szerintem alapvető probléma, hogy az emberek nem portfólió-szemléletben gondolkoznak. Nyilván nem a vagyon teljes összegét kell egy abszolút hozamú alapba tenni, azt kell nézni, hogy az egész portfólió hogyan teljesít, és nem azt, hogy egy adott nap éppen egy alap mit tudott hozni. Kifejezetten hasznos tulajdonsága az abszolút hozamú alapoknak, hogy jellemzően el tudnak szakadni a többi alaptól, és olyan időszakban is képesek jól szerepelni, amikor mások erre nem képesek. Én azt tartanám fontosnak, hogy az ügyfelek ne elszigetelten nézzék a befektetéseiket, hanem összességében, és ne napi vagy havi, hanem több éves időtávon nézzenek előre. Ha ez sikerül, akkor viszont érdemesebb a magasabb kockázat felé elmozdulni, mert ennek meglesz a hozadéka a végén.

Mennyire lehet vonzó egy abszolút hozamú alap, amikor a lakossági állampapírok is viszonylag kedvező lehetőséggel kecsegtetnek?

Az alapok között nagy eltérések lehetnek, vannak, amelyek kisebb kockázatot vállalnak fel, és vannak olyanok is – például az enyéim is -, melyek nagyobbat, de ez utóbbit éppen azért teszik, mert nagyobb hozam lehet a jutalma. A magyar befektetők általánosságban kockázatkerülők, így azok a befektetések számukra felértékelődnek, amelyek nem mutatnak nagy ingadozást. Úgy gondolom, hogy a biztos, de nem túl nagy hozamot a befektetők nagyobbra tartják, mint a kiszámíthatatlanabb, de magasabb hozamot. A lakossági állampapírokkal azért is nehéz versenyezni, mert ilyen infláció mellett komoly reálhozamot kínálnak.

Kiemelkedő teljesítménye volt ebben az évben az általad kezelt OTP EMDA alapnak. A 30%-os emelkedés mögött mi állt?

A mostani teljesítmény kiválóan mutatja, hogy az ember képes kitartani a várakozásai mellett, akkor azok idővel termőre fordulnak. Tavaly rosszabbul sikerült az év, de mivel az akkori pozíciókat megtartottuk, illetve több esetben még növeltük is, és a meglátásaink beigazolódtak, ennek meglett az eredménye. Személy szerint azt vártam már tavaly is, hogy az orosz és brazil piacon tapasztalható eladói nyomás nem fog fennmaradni és amint nem jönnek újabb negatív hírek, az emberek rájönnek, hogy nem lesz világvége és az esésre játszó pozíciók kihullásával nagy emelkedés veheti kezdetét. Azt mondják, hogy amikor vér folyik az utcán, akkor kell vásárolni, az említett két országgal kapcsolatban hihetetlenül negatív volt a hangulat, ilyen időszakban pedig érdemes bevásárolni. Nagyon olcsó volt mind a két piac minden tekintetben, egyszerűen türelemmel kellett lenni, hogy ezek a pozíciók beérjenek.

Esetleg tudnál említeni egy példát?

Nagyon jó példa a Petrobras esete, amelynek a kötvényei nagy esést követően ebben az évben megtáltosodtak és olyan hozamokat lehetett elérni, melyek a részvényeket is meghazudtolják. Az ember számított arra, hogy a többségében állami tulajdonú vállalat nem fog csődbe menni, Brazília a rengeteg negatív hír ellenére nem fog összeomlani, ilyen esetben pedig ki kell használni, hogy a túl sok eladó miatt nyomott áron forognak a kötvények. Jellemző ezekre a kötvényekre az alacsony napi forgalom, egy-egy eladó vagy vevő is nagyon el tudja mozdítani az árfolyamokat, méghozzá olyan szintre is, ami nincs összhangban a vállalat kilátásaival. Amennyiben jókor sikerül ezeket megvenni, akkor hatalmas hozampotenciál van bennük.

A legutóbbi jelentés szerint sok pozíciótól megváltál, és inkább nagyobb betétállományt halmoztál fel. Mi volt ennek az oka?

A fő cél ezzel a profitrealizálás volt, hiszen olyan időszakot élünk, amikor kellő idő elteltével újra és újra feltűnnek friss befektetési lehetőségek. Úgy hiszem, hogy nagy szükség van arra, hogyha újabb jelentős félreárazások adódnak, akkor legyen kellő puskapor ezek megjátszására. A tavaly elindított befektetések a várakozások szerint alakultak, messze nincs olyan kedvezőtlen hangulat Oroszországban és Brazíliában és a nyersanyagpiacon (arany, ezüst például) is a túlzott pesszimizmus már a múlté. Minden eszköznél megpróbálom a hangulati mélypontokat és csúcspontokat kihasználni, akkor vásárolni, amikor egy eszköztől mindenki elfordul és akkor eladni, amikor a hangulat optimizmusra vált át.

Sokakat egyre nagyobb aggodalommal tölt el a június 23-ai brit népszavazás. A közvélemény kutatások szerint a kilépés pártján lévők kerültek többségébe. Valóban ennyire rossz a helyzet?

Arra számítok, hogy a britek a maradásra fognak többségében voksolni. Tagadhatatlan, hogy a piacokat meglepték a friss közvélemény kutatások eredményei, ilyen szoros állásra senki sem számított. Az európai részvényeket, azon belül is a bankszektor papírjait viselték meg az események, de én ezt inkább vételi lehetőségként értelmezem. A rossz hírek maximálisan beárazódtak az árfolyamokba, és amennyiben nem kerül sor a kilépésre, akkor egy gyors és nagyobb mértékű emelkedés következhet be. Komoly tételben egyelőre nem vállalnék pozíciót, érdemesebb kivárni a választás eredményét ezzel, még akkor is, ha túlzottan olcsónak gondolom az európai bankrészvényeket.

Mire számítasz a következő években, melyek a befektetőket leginkább veszélyeztető kockázatok?

A fejlett országokban óriási problémát jelent, hogy rendkívül sok állampapír már negatív hozammal forog, már a németeknél is legalább 12 éves kötvényt kell venni ahhoz, hogy pozitív hozamot érhessünk el. Azt gondolom, hogy ez nonszensz és tartósan nem maradhat fent. Nem hinném, hogy az eurózóna egy japán utat járna be, sokkal inkább Amerika lesz az irányadó. Az európai jegybank is követni fogja idővel az amerikait, ami hatalmas kockázatot hordoz a kötvényesek számára. A befektetők óriási kockázattal szembesülnek, hiszen a kötvények többsége már nem fizet kamatot, viszont árfolyam oldalon jelentős veszteségnek tehetik ki magukat. Csak összehasonlításképpen, egy német 10 éves papírnál, ha a hozam 1 százalékpontot emelkedik, akkor az árfolyam 10 százalékot esik vissza. Pontosan ezért én a kötvényeket messziről kerülném.

Mit lehet tenni ilyen környezetben?

Az előző években látott stratégiát kell folytatni a jövőben, vagyis taktikusan kihasználni a kínálkozó lehetőségeket. Nagyon nagy árfolyammozgások tudnak történni nagyon rövid idő alatt, és megalapozott meggyőződés esetén merni kell ezekkel szembe menni. Komoly trendek kialakulására nem számítanék a kötvényhozamok emelkedésén kívül, a követendő sokkal inkább az lehet, ha néhány hetes vagy hónapos lehetőségeket használunk ki. A gyenge növekedéssel összhangban a rövid hozamokban nem számítok nagyobb emelkedésre, de a hosszabb hozamok korrigálására van remény, ami sok befektetőnek fájdalmat fog okozni.