bank

A tőkevédett alapok mindig népszerűnek számítottak bizonyos befektetők között, hiszen a kockázatkerülés illúzióját nyújtva lehetett akár két számegyű hozamokat elérni. Ám mára elég nagyot fordult a befektetések szerencsekereke: nem csak a tőkevédett alapok mozgástere, de a teljes tőkevédelem is elfogyott. Az új kibocsátásoknál nem ritka, hogy több év alatt is csak a tőke 90-95%-át garantálják. Mit tehetsz ilyen helyzetben? Mi lehet az alternatíva?

Dicső múlt

A tőkevédett alapok azokat célozták meg, akiknek fontos volt a tőkevédelem, de nem elégedtek meg az éppen aktuális kockázatmentes befektetések (betétek, állampapírok) kamatával. A piacon elérhető kamatok helyett akár két számjegyű hozamokat is el lehetett az ilyen típusú befektetésekkel érni. Nem ritkán 20% feletti teljesítményekkel is dicsekedhettek.

A tőkevédelem miatt sokan kockázatmentes befektetésként tekintettek rá, ám ez régen sem volt így. A tőkevédelemnek is ára van. Amennyiben ugyanis a lejáratkor csak a tőkét fizetett vissza az adott alap, akkor bizony az arra az időszakra vonatkozó kamatot elvesztette a tulajdonosa. Ezt kamatlábtól, és futamidőtől függően, a tőke értékének akár negyedét, felét is kitehette a futamidő végén. Nem mindegy, hogy 100 forint befizetése után 3-5 év múlva 100, 130 vagy 160 forintot (vagy még többet) kaptunk vissza.

A szomorú jelen

Még mindig találhatunk több olyan tőkevédett alapot, ami az utóbbi egy évben tíz százalék feletti hozamot ért el. Akkor mi ebben a szomorú? Hogy ezek mind már a piacon lévő zárt végű alapok, azaz most szinte lehetetlen hozzájuk jutni…

Viszont az új kibocsátásoktól koránt sem lehet ezt a teljesítményt elvárni. Olyannyira, hogy még a 100%-os tőkegarancia is lecsúszott 90-95%-ra. Azaz futamidő végén (általában 3-5 év) legrosszabb esetben 5-10%-kal kevesebb pénzt is visszakaphatsz. Ez konkrétan tőkeveszteséget jelent.

Ráadásul a várható nyereség is jóval szerényebb, mint korábban. Már nem igazán számíthatunk két számjegyű hozamokra a tőkevédett alapoktól. A kamatcsökkenés egyszerűen beszűkítette az alapkezelők mozgásterét (ezért is csökkent a tőkevédelem mértéke). Mit lehet ilyenkor tenni?

Váltani kell

Ha már megjelenik az esetleges veszteség, és a várható hozam sem olyan acélos, akkor nem biztos, hogy a tőkevédett alapok közül érdemes válogatni. Találhatsz a befektetési alapokközül olyan kategóriát, ami hasonló kockázat mellett magasabb hozamot tesz elérhetővé. Ezek nem mások, mint a bizonytalan piacban is maximális árfolyamnyereségre törekvő abszolút hozamú alapok. Fontos kiemelni, hogy míg a (részlegesen-)tőkevédett alapoknál maximalizált a veszteség, addig az abszolút hozamú alapoknál nincs ilyen alsó korlát. Viszont cserébe a várható hozama is jelentősen magasabb: 5-8% körül alakulhat.

(A kockázatosabb abszolút hozamú alapokra viszont nem szabad alternatívaként tekinteni, mert ott a várható két számjegyű hozam mellett már átlagos várható negatív tartomány is 20-25%-os mértékű.)

+1%-os akció

Amennyiben valaki elfogadja a tőkevédelem hiányát, és mer a magasabb várható hozamú abszolút hozamú alapok felé nyitni, akkor annak éves szinten +1%ponttal kedveskedik az Aegon Alapkezelő. Ennek az akciónak a részleteit meg lehet találni az alábbi oldalunkon, de amennyiben kérdésed van, vagy érdekel az akció, itt is jelezheted:

Tőkevédett alapok működés

Végül sematikusan bemutatjuk a tőkevédett alapok működését, ami alapvetően nem egy őrdöngőség. A legtöbb tőkevédett alap fix futamidejű zártvégű alap, ami a futamidő végére ígéri a tőkevédelmet. Ehhez pedig nem kell más, mint a befizetett 100 forintból elkülöníteni annyit, amit kockázatmentes eszközbe helyezve a futamidő végén 100 forintot ad. Ennek az elkülönített összegnek a nagysága meghatározza a tőkevédett alapok mozgástérét. Ez a mozgástér pedig három tényezőtől függ:

• a futamidő hossza,
• a kockázatmentes kamat mértéke és
• a tőke- és esetleg hozamvédelem nagysága.

Minél hosszabb a futamidő, minél magasabb a kockázatmentes kamatláb és minél kisebb a tőkevédelem mértéke, annál nagyobb az alapkezelő szabadsága, és annál inkább vonzó tud lenni az adott alap.

A futamidőt nem lehet korlátlanul növelni, a túl hosszú papíroktól a kisbefektetők (is) ódzkodnak. A kockázatmentes kamatláb adottság, ráadásul manapság igen alacsony. Így nem marad más, hozzá kellett nyúlni a tőkevédelem nagyságához is.

Ahogy az ábrából is kiderül, 4 éves futamidő esetén, amennyiben 100%-os tőkevédelmet kell garantálni, a mai 1% körüli kamatok esetén 100 forintból mindössze 3 forintot lehet befektetni kockázatos eszközbe. Ebből nemhogy a kockázatmentes kamatokat meghaladó hozam nem jön ki, de szinte hozamot realizálni is lehetetlenség. Viszont, minden egyéb változatlansága mellett a tőkevédelem 100%-ról 90%-ra csökken, akkor máris majdnem 14 forintot lehet kockázatos befektetésbe helyezni. Ebből azért már el lehet érni valamekkora hozamot.

De konkrétan mik a tőkevédett alapok kockázatos befektetései? Ironikus módon, azzal a kis résszel, amit valóban kockáztatnak, azt rendkívül kockázatos befektetésbe helyezik (ami akár a teljes kockára tett összeget is felemészthetik). Általában ezek valamilyen származtatott ügyletek, jellemzően opciók. Főként egy részvényeket tartalmazó kosár teljesítményéből részesedhetünk, így ha a részvénypiacoknak jól megy, akkor mi is kaszálhatunk, és vica versa. Márpedig most inkább az valószínűsíthető, hogy a részvényeknek kevésbé fog jól menni, vagyis megéri alternatívát keresni.