bank

A befektetési alapok közül egyre népszerűbbek az abszolút hozamú alapok. Népszerűségüket a magas hozamuk mellett annak a tulajdonságuknak is köszönhetik, hogy teljesítményüket a részvény, a kötvény és az egyéb részpiacok árfolyamváltozásaitól függetlenül tudják nyújtani. Tavaly találhattunk olyan alapot közöttük, ami 30% feletti hozammal büszkélkedhetett. Ilyen volt az OTP Supra Alap, akinek az alapkezelőjével, Szalma Csabával beszélgettünk, hogyan sikerült elérni ezt a szép teljesítményt, és mit vár a jövőben. Nem utolsó sorban szóba kerül, hogy kinek és milyen célra lehet megfelelő befektetés az abszolút hozamú alap.

Bankmonitor.hu (BM): Hogyan foglalná össze, hogy mit nyújtanak az elmúlt években rendkívül népszerűvé vált abszolút hozamú alapok a befektetőknek?

Szalma Csaba (SzCs): Ha valaki fantáziát lát például az orosz részvényekben, akkor már csak az a dolga, hogy kiválassza az orosz részvényalapok közül a számára szimpatikust. Ha valaki nem mozog ennyire otthonosan a befektetések világában, nincs elképzelése arról, hogy az orosz, a török, vagy az amerikai piacon kellene éppen részvényt, vagy kötvényt vásárolni, akkor jöhetnek szóba az abszolút hozamú alapok. Ilyenkor a befektető rábízza a pénzét egy portfolió menedzserre. Lehetőleg olyanra, aki már a múltban bizonyított: az elmúlt 3-5-7 éves teljesítményén látszik, hogy nem véletlenül teljesített jól sok éven keresztül. Ilyenkor valószínűbb, hogy a jövőben is jó hozamot fog generálni a befektetők számára. Az abszolút hozamú alapok célja az, hogy árfolyamuk függetlenek legyenek a részvényárfolyamoktól, az arany árától, az olajártól, és kötvényhozamoktól, azaz minden főbb befektetési kategóriától. Ha az alapkezelő tehetséges, és jól választja meg a befektetéseket, jó időben jó döntéseket hoz, akkor hosszútávon a kockázatmentes befektetéseknél (ilyen pl. a bankbetét, állampapír) magasabb hozamot ér el. Természetesen mindezt úgy, hogy a kockázatokat kordában tartja.

BM: Milyen hozammal számolhattak az elmúlt egy évben azok a befektetők, akiknek OTP Supra alapjuk volt?

SzCs: Tavaly 32,32%-ot ért el az alap mérsékelt kockázat mellett, ami igen kiemelkedő eredménynek számít, nem csak az alap életében, de a versenytársakhoz viszonyítva is. De ez a hozamszint ekkora kockázattal nem fenntartható.

BM: Milyen kockázattal számolhatnak azok, akik most fektetnek OTP Supra alapba?

SzCs: A kockázat kezelése érdekében az árfolyam ingadozását (szórással mérik) próbáljuk meg kordában tartani. Az alap életének első 3-3,5 évében elég nagy volt az alap árfolyam ingadozása, de mindez jelentős hozammal párosult. Mégis azt vettük észre, hogy egy magas hozamingadozás (20% feletti szórás, azaz +/- 20%-os árfolyamkilengés), egy kiemelkedően jó hozam ellenére is elriasztja a befektetők jelentős részét. Ezért 2011 őszén úgy döntöttünk, hogy az árfolyam-ingadozás célsávját lejjebb visszük (a korábbi 20% feletti szintről 10 és 20% közé). Ezt kedvezően fogadták a befektetők, és a kisebb hozam ellenére nagyobb tőke áramlott az alapba.

Találd meg Te is a hozzád illő alapot!

BM: Akkor ennek volt köszönhető az alap vagyonának látványos emelkedése?

SzCs: A tavalyi év rendkívül jól sikerült: kis hozamingadozással (10% alatti szórással), 30%-ot meghaladó hozamot értünk el. Ez csalóka lehet, mert ekkora hozamot nem ígérünk hosszú távra. Ez egy kockázatos eszköz. Az ilyen alapokat a befektetőknek hosszú távra, legalább 3 évre ajánljuk. Ingyen ebéd nincs: ha valaki kockázatot vállal, annak tudnia kell, hogy volt már 20%-os visszaesés az alap életében. A magas hozamok maguktól nem jönnek.

BM: Milyen költségekkel dolgoznak általában az abszolút hozamú alapok?

Ezen a piacon jellemző az úgynevezett kettő-húszas költség. Két százalékos alapkezelési díj, és 20% sikerdíj a pénzpiaci hozamszint feletti hozamból. Ezáltal az alapkezelő is érdekelt a többlethozamban. Ezen mindenki nyer: a befektetők és az alapkezelő is jól jár, ha az alap jól teljesít.

BM: Lehet tudni valamit arról, hogy az elmúlt év kiemelkedő hozamát milyen befektetésekkel érték el?

SzCs: Tavaly a kötvények teljesítettek a legjobban, azon belül is a régiós devizás állampapírok 20% feletti hozamot produkáltak. Emlékezhetünk rá, hogy 2011-ben IMF-hez fordult az ország pénzügyi segítségért. Ekkor a három nagy hitelminősítő bóvliba minősítette Magyarországot. Ez arra kényszerített sok nagybefektetőt, hogy eladja a devizás magyar állampapírokat. Volt egy olyan pont, amikor a forint hozamoknál magasabb hozamon forogtak a devizás magyar állampapírok. Nagy mennyiségben vásároltam ezekből a papírokból. Sok új kötvénykibocsátás is jött régió szintjén (Magyarország, Horvátország, Románia, Csehország, Lengyelország, Lettország, Litvánia), amikből szintén aktívan vásároltam. Ráadásul sikerült a tavaly tavaszi átmeneti kötvényárfolyam esést is kihasználni.
A kötvények eladása még magas árfolyamon, és visszavásárlása alacsonyabb árfolyamon azonban túl magas kereskedési költséggel járt volna. Ezt egy úgynevezett közvetett fedezeti termékkel, azaz kötvény árfolyamokkal ellentétesen mozgó befektetéssel lehetett megoldani. Ilyen például az USDHUF devizapár, amin ezalatt a gyengülő időszak alatt több mint 10%-ot kerestünk.

BM: A tavalyi év igen jól sikerült az alacsonyabb kockázati kategóriát képviselő (például kötvény) alapoknak és kimagaslóan teljesítettek az abszolút hozamú alapok is, közöttük az OTP Supra is. Előre tekintve azonban mi az a hozam-kockázat páros, amivel számolhat az alapba most befektető ügyfél?

SzCs: Hosszabb távon 15%-os szórást tűztünk ki célnak, ami azt jelenti, hogy a befektetők rossz esetben akár ekkora visszaesést is láthatnak az alapban. Ezt még tolerálható szintnek minősítettük. Mindig felhívjuk a figyelmet a kockázatokra, mert sokakat elvakít egy múltbeli jó hozam, vagy egyenletes emelkedés, és nincsenek tisztában azzal, hogy egy abszolút hozamú alap mit is jelent. Ez nem egy „turbó betét alap”, ami garantáltan a betétek kétszeresét, háromszorosát hozza, hanem úgy tud hozamot produkálni, hogy kockázatot vállal fel. Ebből automatikusan következik, hogy lesz benne csökkenés is. A varázsgömb senkinek sincs a kezében. A célunk az, hogy betéti hozamok fölött elérjünk az ingadozással azonos nagyságú többlethozamot.

BM: Van-e valami olyan lehetőség, ami a piacon jelenleg is megtalálható, és a Supra befektetői profitálni is tudnak belőle?

SzCs: Egyik legnagyobb befektetésünk jelenleg egy svájci frank gyengüléséből profitáló pozíció, amit hosszú ideje tartok, sőt az utóbbi hetekben növeltem is. Mint ismeretes a svájci jegybank 1,20-on védi az árfolyamot az euróval szemben és azt gondolom, hogy ennek az árfolyamnak felfelé kell megindulnia. A svájci gazdasági növekedést visszafogná a túl erős frank, így egész Svájc érdeke az ez irányú árfolyam-elmozdulás. Tehát limitált kockázat mellett lehet kihasználni ezt a lehetőséget.

BM: Kiknek ajánlaná az alapot?

SzCs: Sok mindentől függ: a befektetések nagysága, célja és időtávja mellett a kockázatokhoz való hozzáállás határozza meg, hogy kinek mibe érdemes fektetnie. Olyannak ajánlom, aki hosszútávon tervez. Van a vagyonának egy magja, amit szeretne megőrizni. De lakásvásárlásra, nyugdíjra, vagy gyerekek tanítására is takarékoskodhat. Fontos, hogy milyen a kockázatokhoz való hozzáállása. Ha a biztonságra törekszik, akkor lehet, hogy nem abszolút hozamú befektetési alapra van szüksége, hanem állampapírra (esetleg állampapírba fektető befektetési alapra), vagy bankbetétre. Ha viszont tud valamekkora kockázatot vállalni, akkor jó választás lehet egy abszolút hozamú befektetési alap. De érdemes az abszolút hozamú alapok között is diverzifikálni: nem egy lóra tenni nagy pénzt, hanem megosztani több alap között, így csökkentve az egyedi kockázatokat.

Ha többet szeretnél tudni a befektetési alapokról, töltsd el e-bookunk!
 

Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb! Mindenkinek válaszolunk.