bank

A bankbetéti kamatokat megelőzi az infláció, nehéz lesz érdemben „pénzt keresni”. A reális alternatívák: államkötvény, ingatlan, befektetési alap. 300 Ft alá mehet az euró árfolyam tartósan. Van olyan befektetés, ahol azonban 50%-os emelkedés sem zárható ki. Zsiday Viktorral, a Citadella Alap portfólió-menedzserével beszélgettünk a megtakarítók helyzetéről és természetesen az alap által elmúlt félévben elért kiemelkedően jó, 14%-os hozam hátteréről.

(Bankmonitor.hu): Ha valaki infláció feletti hozamot szeretne elérni, mennyire van nehéz helyzetben ma?

(Zsiday Viktor): Nagyon. Borzasztóan nehéz infláció feletti hozamot elérni, és a következő egy-két év is arról fog szólni, hogy mindenki megpróbálja kitalálni, hogy mibe tudja úgy beletenni a pénzét, hogy lehetőleg ne legyen túl nagy a kockázat, de legyen némi (reál)hozam – ám ez borzasztóan nehéz egy olyan környezetben, ahol a jegybankok nulla közeli kamatszintet tartanak. Sok lehetőségük azonban nincs az embereknek: vagy állampapírokba fektetnek, vagy kockázatot felvállalva befektetési alapot, esetleg ingatlant vásárolnak.

(BM): Állampapírral elérhető infláció feletti hozam?

(ZsV): A lakossági állampapírok a magánszemélyeknek tényleg olyan hozamokat kínálnak, amivel nehéz versenyezni. A kiemelkedő kamatokat a Prémium és Bónusz Magyar Államkötvényeknek köszönhetjük. Ezek a papírok nagy valószínűséggel infláció feletti hozamokat fognak nyújtani a tulajdonosaiknak. Márpedig inflációt meghaladó hozamszinttel nem igazán kínálnak állampapírokat még külföldön sem.

(BM): A következő lépcső az ingatlanbefektetés, viszont az már kockázatnövekedéssel jár…

(ZsV): Természetesen, de az embereknek nem nagyon lesz más lehetőségük. Azt látják, hogy kapnak 1%-ot a bankban, és a nem-lakossági államkötvényeken pedig nincs nagyon lehetősége reálhozam elérésének. Mivel a pénz a legjobb alternatívát keresi, ezért elkezd az ingatlanokba áramlani, amit az olcsó hitelek is támogatnak.

(BM): A tavaly áprilisi MNB Stabilitási jelentéséből 20%-os áremelkedés rajzolódott ki, ez az érték reális?

(ZsV): Szerintem 5 év alatt jó esetben akár 50%-ot is emelkedhetnek az ingatlanárak Budapesten. Az ország nagy részére ez persze nem lesz igaz, de Budapest frekventáltabb területein ez mindenféle feszültség nélkül megvalósulhat. A bérleti díjak emelkedése már az elmúlt 1-2 évben is megfigyelhető, és ezt követve meg fognak indulni a lakásárak is. Jelenleg 7%-os ingatlankiadási hozammal lehet számolni, és ha figyelembe vesszük a lakáshitelek rendkívül kedvező THM szintjét (4,5-6%), akkor ez egyértelműen afelé tereli a megtakarítókat, hogyha megvan az önerő, akkor vegyenek hitelre egy lakást, és adják ki, vagy ha eddig béreltek, akkor inkább vegyék meg a bérleményüket, akár hitelből is.

(BM): Ennek azért megvan a veszélye, a lakáshitelek kamatai megemelkedhetnek.

(ZsV): Egyszerűen kevés az alternatív befektetési lehetőség. Azt tapasztalom, hogy az átlagemberek azt figyelik, hogy a kiadásból származó bevétel mikor haladja a törlesztőrészletet. Ha azt látja, hogy 100 ezer forintért lehet kiadni a lakást és a hitel törlesztőrészlete 90 ezer forint, addig neki megéri. A kamatkockázat, a kamatemelkedés kockázata természetesen jelen van, jelen lesz, de úgy vélem, hogy az MNB ezt is figyelembe véve fogja alakítani a kamatpolitikáját a jövőben.

(BM): Még ott vannak a befektetési alapok. Mi a véleményed most a piacokról?

(ZsV): Ha képes többlet kockázatot vállalni a megtakarító, akkor logikus döntés a befektetési alap. A fejlett országok piacaival kapcsolatban derülátó vagyok: Európában az olajáresés, a gyenge euró, az alacsony kamatok és a megszorítások vége miatt komoly növekedés lehet. Amerikában ehhez hasonlóan jó növekedést várok. Ám mégis inkább az európai részvényeket favorizálom, a dollár erősödése miatt (hiszen az európai cégek profitját támogathatja a dollárral szemben gyengébb euró).

A fejlődő világon belül nagyobb problémákat látok Oroszországban és egyéb, nyersanyagtermelő országokban. Ezeken a helyeken a kezdeti sokk után az alacsony nyersanyagárak okozta problémák rátelepszenek a gazdaságra, a kilábalás elhúzódhat, ami akár bankválságot is okozhat.

Magyarországot és a forintot tekintve optimista vagyok: el tudom képzelni, hogy az éves átlagos euró forint árfolyam 300 alatt legyen. Az elmúlt 2-3 évben azért gyengült a forint, mert folyamatosan kamatot vágtunk, ám ennek vége, miközben más országokban tovább csökkentek az irányadó ráták. Így növekedett a kamatelőnyünk, vonzóbbá vált a forint.

(BM): Az Európára vonatkozó optimizmusodat mennyire befolyásolja a jelenlegi görög helyzet?

(ZsV): A görögök több év recesszió után elkezdtek növekedni. Nem tudom elképzelni, hogy ezt a politikusok megakasztják, márpedig ha nem tudnak kiegyezni az EU-val, akkor ismét recesszióba zuhannak, amely a társadalom teljes szétesését okozná. Görögországban egyetlen dolgot szeretnének (sok más országgal egyetemben), hogy ne kelljen betartani azt a szigorú költségvetést, amit a németek rájuk erőltetnek. Az ország adóssága fenntartható: kevesebbet kamatot fizetnek GDP arányosan, mint Magyarország.

(BM): Milyen valószínűséget adnál neki, hogy a Görögök kilépnek az Eurózónából?

(ZsV): 10%.

(BM): És végül térjünk rá az általad kezelt Citadella Alap megugró teljesítményére (az elmúlt hat hónapban 14% feletti hozamot könyvelhetett el). A mostani időszak pozitív hozamában mennyiben játszott szerepet, hogy növekedett az alap kockázati szintje?

(ZsV): Nem nagyon, mert a nyereséges pozíciók jelentős részét még korábban nyitottam. A befektetési politika módosítása után nyitott pozíciókra alkalmaztuk az új irányelveket, így nem a kockázati szint emelésének köszönhető az elmúlt időszak jó teljesítménye. Inkább annak, hogy elég jól láttam, hogy mi történik a piacokon. Volt az olaj áreséséből és az euró árának dollárral szembeni csökkenéséből profitáló pozícióm is. A svájci frank kockázatát is jól mértem fel így nem is volt ilyen pozícióm.

(BM): A meghatározott új, maximális kockázati szinthez viszonyítva hol tart most a Citadella Alap kockázata?

(ZsV): Az újonnan megnyitott pozíciók miatt már növekedett a kockázati szint, de így is csupán a maximum 50%-án áll. A határidős pozíciók mérete már elérte a kívánt szintet, de a hosszútávú, stratégiai pozíciókat még keresem. Szerintem most nem volt olyan piaci helyzet, amikor olcsón lehetett venni hosszú távra.

(BM): Átlag megtakarító számára, aki 3-5 éves időtávban gondolkozik, milyen arányban javasolnád a Citadellát?

(ZsV): A befektetési politika változása miatt valószínűleg lesz olyan időszak, amikor az alap árfolyama 10%-ot (vagy akár 20%-ot is) esik. Emiatt megtakarítónként változik, ki mekkora visszaesést tud elviselni. Ha valaki maximum 2%-os visszaesést visel el, akkor a pénzének maximum 10%-át fektesse Citadellába. Aki 10% kilengést is tolerál, az akár pénzének 50%-át is ebben tarthatja. Ám abszolút hozamú alapok esetében is portfólióban érdemes gondolkodni. Semmiképpen nem javaslom, hogy a megtakarítás nagyobb része egyetlen alapban legyen.

Más befektetési alapok is érdekelnek? Használd befektetési alap keresőnket!

Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb! Mindenkinek válaszolunk.