Magyarországon a Concorde Alapkezelő privát vagyonkezelési szolgáltatása évek óta az egyik legsikeresebb és legkülönlegesebb a privátbanki ügyfelek számára kínált megoldások közül. Ennek záloga egyrészt az, hogy teljes mértékben leveszi az ügyfél válláról a vagyonnal kapcsolatos döntéseket, másrészt pedig, hogy a fix díja igen alacsony, sikerdíjas rendszerrel biztosítják, hogy az alapkezelő a legnagyobb gondossággal bánjon az ügyfél vagyonával. Korábban a társaság csak a 60 millió forint feletti vagyonnal rendelkező ügyfelek számára kínálta ezt a lehetőséget, azonban 2016 elején létrehozták a Prémium Vagyonkezelési szolgáltatásukat, így már 20 és 60 millió forint vagyon között is elérhető csaknem ugyanaz a színvonal. Bilibók Botonddal, a Concorde Alapkezelő vezérigazgatójával ennek apropóján készítettünk interjút.
Bankmonitor (BM): Minek köszönhető, hogy a 60 millió forintos vagyon feletti privát szegmens után most nyitottatok a 20 és 60 millió forint közötti prémium ügyfélszegmens felé is?
Bilibók Botond (BB): Röviden úgy fogalmazhatnánk meg, hogy változik a piac, így változunk mi is. Az ügyfelek internetes kiszolgálása ma már elengedhetetlen egy pénzügyi szolgáltató számára, ezért amikor felállítottuk a saját számlavezető cégünket, az Alapforgalmazó Zrt-t, létrehoztunk egy olyan webes platformot, amelyen keresztül a Concorde Alapkezelő befektetési alapjai online módon megvásárolhatók. Nincs vásárlási és eladási jutalék, számlavezetési díjat sem számolunk fel.
A digitális ügyféligények mellett az is arra sarkallt minket, hogy nyissunk a 60 millió forint alatti vagyonnal rendelkező ügyfelek felé is, hogy sok ilyen érdeklődés érkezett hozzánk. Ezeket az érdeklődőket korábban olyan befektetési szolgáltatók felé irányítottuk, akik forgalmazzák az alapjainkat. Most már képesek vagyunk magunk kiszolgálni őket.
Harmadszor pedig azt láttuk, hogy a privát szegmensbe egy új megközelítést hoztunk a vagyonkezelési szolgáltatásunkkal, ami nagyon sikeres lett. Arra gondoltunk, hogy újfajta megközelítéssel talán a prémium szegmenst is ki tudjuk szolgálni.
Összefoglalva: 20 millió forint alatti összeg esetén tanácsadást/vagyonkezelést nem tudunk biztosítani, de az online platformunkon bárki nagyon alacsony költséggel vásárolhatja meg és tarthatja az alapjainkat, ha ez az igénye. 20 és 60 millió forint között már rendelkezésre állnak a bankáraink a prémium vagyonkezelési szolgáltatásunkkal is, 60 millió forint felett pedig maradt az elmúlt években bevált privát vagyonkezelés.
BM: Mi a különbség a 60 milliótól elérhető privát és a 20 milliótól elérhető prémium szolgáltatás között?
BB: Szűkebb lesz valamivel a termék és a szolgáltatási kör, lesznek olyan alapok, amik nem elérhetők a prémium ügyfelek számára. Például a nagy sikerű Concorde Rubicon alapot továbbra is csak a privát ügyfeleknek tartjuk majd fenn. Ennek többek között az is oka, hogy vannak olyan befektetési alapok, amiknek nem jó, ha túl nagyra nőnek, mert megnehezíti a befektetési stratégiájuk fenntartását. Ilyen a Rubicon is.
Lesz viszont néhány új termék a prémium üzletágban, melyet speciálisan úgy alakítunk ki, hogy illeszkedjen ennek a szegmensnek az igényeihez.
BM: Miből lesz a bevétel? Hogyan néz ki a prémium ügyfelek által fizetendő költségek struktúrája?
BB: Az a tapasztalatunk, hogy az ügyfelek számára egy költség akkor igazán érdekes, ha a számlájukról vonják le azt. Nos, ilyen költség nálunk nincs. Ahogy említettem, nem számítunk fel díjat a számlavezetésért és a tranzakciókért sem, a bevételünk azokban a befektetési alapokban képződik, amelyekben az ügyfeleink vagyonát kezeljük. Elengedhetetlennek látom azonban, hogy a díjainkat a lehető legtranszparensebben mutassuk ki. Ennek érdekében az idén további lépéseket teszünk.
A prémium ügyfelek által az alapokban megfizetett éves fix költség 10-20 bázisponttal magasabb lesz, mint amit a privát szegmensben alkalmazunk, de így sem haladja majd meg az 1,2%-ot a vagyon arányában.
Ha számszerűsítjük, ez azt jelenti, hogy egy prémium ügyfél milliónként 12-13 ezer forint fix költséget fizet évente a vagyonának kezeléséért, míg egy privát ügyfélnél ez 10-11 ezer forint körül van inkább.
Ahogy a privát szolgáltatásunkban hosszú évek óta tesszük, ezen a fix díjon felül alkalmazunk még sikerdíjat is. De ezt csak akkor fizetik az ügyfelek, ha a hozamok megfelelnek a vállalásunknak.
BM: Mit gondolsz, milyen hozamra számíthat Nálatok egy ügyfél, ha mérsékelt-közepes kockázatot hajlandó vállalni és 1,2% az éves költségterhelésetek?
BB: Ez az a kérdés, amire a mi világunkban nem lehet biztos választ adni. Szándékunk szerint a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben is elérünk diszkontkincstárjegy felett 3%-4%-os többlethozamot közepes kockázat mellett. 5%-os, vagy afeletti hozamra szerintünk manapság csak akkor számíthat egy ügyfél, ha hajlandó magas kockázatot vállalni. Azonban nem csak a hozam a lényeges kérdés, hanem az is, hogy azt milyen ingadozással érjük el.
BM: Nincs vidéki fiókotok. Hogyan szolgáljátok ki így a vidéki ügyfeleket?
BB: A 20 millió alatti szegmensben ez nem jelent gondot, mert a számlanyitás és a tranzakciók is teljes mértékben online módon történnek, nem szükséges személyes megjelenés egyszer sem.
Ha vagyonkezelésre vágynak, a 20 és 60 millió forint közötti ügyfelek esetében egyelőre nem tudjuk kigazdálkodni a vidéki utazások költségét, ezért ebben a szegmensben a budapesti és az agglomerációban élő ügyfelek számára vagyunk igazán elérhetőek a budai irodánkkal. Persze ha valaki tudja vállalni vidékről a Budapestre utazást, szívesen látjuk.
A 60 millió forint feletti privát szegmensben viszont már gyakran utazunk vidékre, Győr és Szeged környékéről például egészen sok ügyfelünk van.
BM: Mit gondolsz, mennyire forgatják fel a vagyon- és alapkezelés világát az úgynevezett robottanácsadók?
BB: Egyelőre nincs erős véleményem a robottanácsadókról, magam is sokat gondolkodom rajtuk, sőt heti rendszerességgel figyeljük ezeket a szolgáltatókat, szolgáltatásokat. Azok a szereplők, akiket eddig megfigyeltem, nem mutattak nekem csodát. Grafikában, kimutatásokban, felhasználói élményben tényleg sokat tudnak, de nem érzem, hogy szakmailag nagyot dobtak volna. Még nem látok bennük igazi nóvumot, ami felforgathatná az iparágat. De nekem valami azt súgja, hogy jön.
BM: Magyarországon lesz-e valaha igazán népszerű a tőzsdén kereskedett befektetési alap (ETF), mint eszközkategória? Támaszthat akkora versenyt a hagyományos befektetési alapoknak, mint az USA-ban?
BB: A magyar befektetési alapokban már most is vannak bőven ETF-ek, tehát ilyen értelemben már most is népszerűek hazánkban. Más kérdés, hogy a magánbefektetők valóban csak kis számban tartanak ilyeneket a számláikon.
Az ETF-ek költségterhelése annyira alacsony, hogy az őket üzemeltető alapkezelők számára csak akkor kifizetődő belépni egy piacra, ha ott nagy volument tudnak elérni. Magyarország kis ország, így a nagy nemzetközi szereplőknek csak akkor éri meg ezzel a piaccal foglalkoznia, ha a nagyobb célpontok már elfogytak. Hazai szereplők ugyanezért nem indítanak ETF-eket a hazai közönségnek célozva: nem érné meg.
Ezekből kiindulva akkor terjedhetnek el szerintem az ETF-ek Magyarországon, ha valamelyik brókercég fantáziát lát abban, hogy népszerűsítse őket és a tranzakciós, azaz kereskedési díjakból tudjon megtérülést elérni.
*** A Bankmonitor azért jött létre, hogy pénzügyi termékeket és szolgáltatókat hasonlítson össze. Ha te is éppen azon gondolkodsz, hogy mibe fektess be, vagy szolgáltatót szeretnél választani, írd meg nekünk kérdésedet az alábbi űrlapon! Hamarosan felkeresünk a válasszal.
