bank

Gőzerővel megy a fejlesztés, mostanra a bankok is belátták, hogy a digitális készpénzben nagy lehetőség rejlik. A legújabb hírek szerint négy nagybank fogott össze, hogy 1,5 éven belül valami nagyot alkossanak. A fő cél, hogy tehermentesítsék magukat, mert a fizetéseket nem feltétlenül kell nekik követniük, ha van hosszabb távon olcsóbb módja a rendszer fenntartásának.

A virtuális fizetőeszköz, a Bitcoin 2008-as megjelentése mérföldkőnek bizonyulhat, mert egy olyan innovációt indított el, ami az emberek életére is befolyással lehet, legyenek bármelyik földrészen is. Egy ideig a bankok is csak messziről figyelték az eseményeket, sőt próbálták a folyamatot lassítani, mára viszont ők is belátták, hogy az árral szemben ők sem evezhetnek.

A hangsúlyeltolódást kiválóan mutatja, hogy négy nagybank (BNY Mellon, Deutsche Bank, Santander, UBS) bejelentette, a következő másfél évben egyesítik erőiket és egy új digitális készpénzt hoznak létre. A hatóságokkal és a jegybankokkal közösen egy olyan sztenderdet akarnak létrehozni, ami világszerte elterjedhet a digitális fizetésben. A hivatalos indulást 2018 elejére teszik, de addig is sok lesz a teendő.

Mégis mi az újítás lényege?

Az új rendszer a blokklánc (blokkchain) technológián alapul, ami lehetővé teszi, hogy egy digitális készpénzzel fizessünk, anélkül, hogy a tranzakciókat egy központi szereplőnek folyamatosan ellenőriznie kellene. Bonyolultan hangzik, de nagyon egyszerűen elmagyarázható. A mai fizetési rendszerek a bankokra épülnek, ők azok, akik a fizetési megbízásokat befogadják, elszámolják és végrehajtják. A központosításnak ára van, a rendszer nehézkes, időigényes és drága is, gondoljunk csak bele, hogy mekkora erőforrásokat (munkerő, tőke) köt le a bankoknál a back office tevékenység ellátása és a fizetések ellenőrzése.

A blokklánc lehet az az újítás, ami megreformálja ezt a rendszert és sokkal hatékonyabbá tudja tenni. Az ötlet egyszerű és nagyszerű, azt próbálja elérni, hogy ne egyetlen szereplő kezében összpontosuljon a hatalom, hanem a neten lévő hálózatba kapcsolt eszközök lássák el ezt a feladatot elektronikusan. A bankokra ezáltal sokkal kevesebb feladat hárulna, a felszabaduló „energiákat” másra tudnák fordítani. Nem aprópénzről van szó, egyes becslések szerint globálisan csak a fizetésekkel kapcsolatos költségek 70-80 milliárd dollárra rúgnak, ami a magyar gazdaság éves teljesítményének kétharmada.

Bonyolult és komplex algoritmusok alapján elérhető, hogy virtuális fizetőeszközzel kereskedjünk és elektronikusan elfogadottá váljon a bankok vigyázó tekintete nélkül is. A kívánt biztonságot megteremthető, ez szavatolja, hogy a fizetés valóban célba érjen és visszakövethető is legyen. A valóságban az emberek csak azt látnák, hogy sokkal egyszerűbben, gyorsabban és olcsóbban fizetnek, ezzel pedig vélhetően senki sem vitatkozna.

Bábeli zűrzavarban kellene rendet tenni

Ez önmagában szép és jó, viszont koránt sem kézenfekvő, hogy a végső megoldás az adott problémára mi is lesz. Ahogy említettük négy nagybank a nyilvánosságot is felvállalva közös munkába fogott és 2018 elejére nagy durranásra készülnek. Ettől viszont még nem áll meg az élet, sok más bank is hasonló projekten dolgozik.

Többen is befutók szeretnének lenni. Így többek között a londoni Setl is, aminek célja, hogy a digitális készpénzes fizetések teljesítését közvetlenül a jegybankokkal hajtsák végre. A Citigroup a saját Citicoin pénzének elkésztésén fáradozik, ahogy a Goldman Sachs a SETLcoin nevet adta a saját virtuális fizetőeszközének. De a JP Morgannél is megy gőzerővel a gondolkozás, vagyis a nagybankok sorra szálnak be a versenybe.

Mivel egy totálisan újfajta gondolkozásról van szó, ami biztonsági és a bankrendszer stabilitását érintő kockázatokat jelent, ezért megkerülhetetlen a jegybankok vélekedése a témában. Előremutató, hogy az amerikai Fed, az angol BoE és a kanadai BoC is azok között a jegybankok között található, akik vizsgálják a digitális készpénz potenciális előnyeit.

A hozott példák alapján nem valószínű, hogy rövid távon egyetlen megoldást venne mindenki át, egyelőre inkább szárnypróbálgatások történnek és csak évek múlva lehet arról szó, hogy valóban a bankokon kívülre helyeződjenek át a fizetéshez kapcsolódó tranzakciók.