bank

Hazánkban a legtöbb megtakarítás hozama/kamata után 16% kamatadót és 6% egészségügyi hozzájárulást kell befizetni az államnak. Bár a kamatadó 2016-tól már „csak” 15% lesz, felmerülhet a kérdés, hogy nem sok-e ez a többi európai országhoz képest. Az alábbiakból kiderül, hogy sok európai országban ennél jóval kevesebbet vonnak le a megtakarítások nyeresége után, illetve az is, hogy mit kell tenni azért, hogy ezek a szabályok szerint adózhassunk.

Akinek csak megtakarításai vannak, tisztában lehet azzal, hogy minden elért hozamát és kamatát nem kaphatja meg teljes egészében, azt még jelentős adó terheli. A kamatadó nagysága jelenleg 16%, és sok esetben e fölött ún. egészségügyi hozzájárulást (EHO) is levonnak, ami a leggyakrabban 6%, de akár a 14%-ot is elérheti. (Ez fordul elő például a nem tőzsdén kereskedett részvények utáni osztalékánál, amiből így összesen 30%-ot (16+14%) kell befizetnie a megtakarítónak. )

Ez számokban kifejezve azt jelenti, hogy 1 000 000 forintnak például a BNP Paribas 2,8%-os kamatot fizető 12 hónapos betétjének lejárta után a 28 000 forintnyi kamatából mindössze 22 065 forintot kapsz meg ténylegesen.

Jó hír, hogy a személyi jövedelemadóval együtt a kamatadó is 15%-ra csökken 2016-tól. December végéig azonban még összesen 22%-ot levonva kaphatod meg például a legtöbb befektetési alapod hozamát. A tőzsdén kereskedett részvények, illetve a forintban kibocsátott állampapírok jelentik azokat a kivételeket, amelyeket nem terhel EHO. (Az Prémium Euró Magyar Államkötvény esetén viszont már ismét számításba kell venni a 6%-os többletlevonást.)

A bankbetétek, állampapírok és befektetési alapok esetén annyi könnyebbsége van a megtakarítóknak, hogy a levonások automatikusan történnek, és az adóbevallásban sem kell ezek feltüntetésével bajlódni.

Nem tudod eldönteni, melyik a legjobb befektetési forma? Próbáld ki alábbi kalkulátorunkat, vagy add meg elérhetőségeidet, független szakértőnk visszahív és díjtalanul segít!

Nemzetközi szinten is magasak a befektetéseket terhelő levonások?

Érdemes megvizsgálni, hogy a fenti levonások vajon csak hazánkban ennyire magasak vagy Európa többi államában is hasonlókkal kell számolni. Az európai országok adókulcsait áttekintve kiderül, hogy az árfolyamnyereségből és az osztalékból származó nyereségek adóztatását tekintve hazánk a középmezőnyben helyezkedik el. A skandináv és nyugat-európai országban ennek akár kétszeresét is elvonja az állam, de találhatunk olyan államokat is, ahol közvetlen adó nem terheli az árfolyamnyereséget és az osztalékokat. Ez utóbbira példa Liechtenstein, ahol ezért cserébe viszont vagyonadót vetnek ki a megtakarításokra.

A kamatokat terhelő kamatadó és EHO által kiadott 22%-os levonás tekintetében már más a helyzet. Az európai országok 60%-ában ennél kevesebbet kell befizetni a megtakarításokkal megkeresett kamatok után.

A legmagasabb adóteher azonban azokat a francia adózókat terheli, akik országuk lakosságának legmagasabb adókulccsal bíró osztályába esnek. Nekik 45%-os adót és 3% különadót kell fizetniük az árfolyamnyereségből, a kamatokból és az osztalékokból származó jövedelmük után is.

Az alábbi táblázatban elolvashatod, hogy az európai országok jelenlegi adószabályai szerint az árfolyamnyereség, a kamatok, illetve az osztalékok után mennyi adót kell megfizetniük a megtakarítóknak. A táblázatban az egyes országok külföldiek számára kirótt adókulcsait tüntettük fel, a magyar megtakarítókra ezek vonatkoznak, ha ott szeretnének befektetni.

Hogyan adózhatsz a külföldi szabályok szerint?

Az európai törvények szerint annak az országnak a szabályai szerint kell adózni, ahol ún. adóügyi illetőséggel rendelkezel. Ennek szabályait minden ország maga határozza meg. Az esetek többségében az adóügyi illetőség arra a helyre vonatkozik, ahol az adózó több, mint 6 hónapot tölt egy évben. 
A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények közül azonban több azt is kimondja, hogy abban az országban rendelkezik valaki adóügyi illetőséggel, ahol az összes vagy csaknem az összes jövedelmét szerzi. Még akkor is, ha ténylegesen nem ott él.

Ezekben az esetekben viszont nem szabad elfelejteni, hogy ilyenkor nem csak a megtakarításokra vonatkoznak eltérő adószabályok, hanem minden más tekintetben a másik állam törvényei szerint kell adózni.