bank

Azt, hogy melyek lesznek ezek, azt nagyon nehéz megmondani. Ám, hogy mely alapok nem fogják tudni teljesíteni ezt a célkitűzést, azt jóval egyszerűbb megállapítani. Ezzel máris leszűkítettük azt a kört, amiből érdemes befektetési alapot választani. Amerikai nagyvállalatokba, magas hozamú kötvényekbe, vagy feltörekvő piaci részvényekbe fektető alapot vásároljunk? Mielőtt erre a kérdésre választ kapnánk, egy másikra kell felelnünk: mekkora kockázatot vagyunk hajlandóak ezért vállalni?

A bankbetétek egyszerű termékek: lekötöm a pénzemet egy fix időre, és ezért előre meghatározott kamatot kapok. Mindaddig meg is felelt a befektetők többségének idehaza, amíg értelmezhető méretű kamatot kaptunk a pénzünkért. Amióta alacsonyak a lekötött betétek kamatai, egyre népszerűbbek a befektetési alapok. Ám itt nem tudjuk előre megmondani, hogy mekkora hozamot kapunk a pénzünkért. Sőt, általában a befektetés tényleges időtávja is eltérhet az előre megálmodott forgatókönyvtől. Ahhoz, hogy ebben a váltózó befektetési helyzetben el tudjunk igazodni, fontos ismernünk legalább a kockázatot leíró mutatószámot, a szórást. Elmagyarázni leginkább egy egyszerű példán keresztül lehet. Tegyük fel, hogy egy alap átlagos hozama 10%, míg az erre az időszakra vonatkozó szórása 2%, akkor az alap hozama ebben az időszakban jellemzően a 8% és 12% közötti tartományban volt.

Aki mer, az nyer!

Egyszerűen szól a mondás: „Aki mer, az nyer.” Pénzügyi nyelven ez annyit tesz, hogy betét feletti hozama csak annak lehet, akik kockáztatnak is. Az alábbi grafikonon összeállítottuk az egyes nagyobb befektetési eszközosztályok várható hosszú távú hozamait és a hozzájuk tartozó átlagos kockázatokat (szórás).

Látható, hogy minél nagyobb kockázatot vállalunk az elérhető hozam lehetősége annál nagyobb. Például közel 17%-os szórás mellett 9% körüli hozamot remélhetünk (Globális részvény). Természetesen elképzelhetőek olyan átmeneti időszakok, amikor ezek nem állnak fent. A kockázat erről szól.

A kockázat és a hozam kéz a kézben járnak. Így ha növeltük a kockázatot, akkor elvárjuk, hogy magasabb hozamot érjen el a befektetésünk. Fogalmazhatunk úgyis, hogy a kockázatért mekkora plusz hozamra számíthatunk a biztosan kamatozó befektetések hozama felett. Ez az úgy nevezett kockázati prémium. A kockázati prémium és a felvállalt kockázat hányadosa mutatja meg, hogy egységnyi kockázatért mekkora plusz hozamra számíthatunk.

Vegyünk itt is egy példát! Egy befektetés hozama 10%, szórása (kockázata) 12%, míg a kockázatmentesen elérhető hozam 3%. Ebből megtudható, hogy +1% szórással +0,58% hozamot várhatunk ettől a befektetéstől ((10% - 3%) / 12% = 0,58). Ezt a mutatót hívja szakma Sharpe rátának. A Sharpe rátával osztályozhatóak, hogyan festenek az egyes befektetési kategóriák kockázati prémiumai. Az alábbi táblázatban láthatóak, hogy az egyes befektetésektől mekkora Sharpe ráta remélhető.

Jó tudni, hogy ahogyan a szórás, úgy a Sharpe ráta sem időben állandó. A hazai abszolút hozamú alapok között az egyik legjobban teljesítő alap, a Concorde Rubicon átlagos sharpe rátája átlagosan 0,9. A valóságban így fest:

Nem remélhetünk számottevő és stabil bankbetét feletti hozamot, ha az alap szórása nem éri el minimum 4-5%-os értéket (nem aktívan kezelt alap esetén ennél jóval többet). Tehát ennél alacsonyabb kockázati értékben nem érdemes gondolkodni, amikor bankbetéti kamatszintet meghaladó hozamú befektetési alapot keresünk. Még egy fontos adalék a számításhoz és a választáshoz. Míg a Sharpe ráta nem tud konstans lenni, addig az abszolút hozamú alapok megcélzott kockázati szintjében a viszonylagos állandóság elvárható. Ez egyben egy minőségi jellemzője is az alapkezelői munkának. Az alapkezelő megfelelő kockázatkezelési eszközökkel ezt képes biztosítani.

Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb! Mindenkinek válaszolunk.