bank

Kezdjük ott, hogy mindent meg kell tennünk azért, hogy NE kerüljünk fel a negatív adóslistára: figyeljünk nagyon oda a pénzügyeinkre! A legfontosabb dolog a megelőzés. Ha pár évvel ezelőtt többet tudtunk volna a BAR-listáról és a lehetséges következményekről, bizonyára sokkal jobban odafigyeltünk volna. Sokan csak hitelfelvételkor szembesülnek a ténnyel, hogy valaha, valamiért, valaki feltette őket az adóslistára.

De hogy is működik ez a lista?

Az ide vonatkozó törvény 2005-ben történt módosítása előtt egyáltalán nem kellett előzetesen értesíteni az ügyfelet a listára kerülés lehetőségéről. A Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) – lánykori nevén Bankközi Adós-és Hitelinformációs Rendszer (BAR) egy olyan információs rendszer illetve nyilvántartás, amit a hazai pénzügyi szolgáltatást nyújtó intézmények közösen tartanak fenn és töltik fel adatokkal. Az adatkezelés elektronikus eszközökkel, automatizáltan történik. Az adóslista minden hitel és hitel jellegű szerződést nyilvántart, és ezen túlmenően kezeli a késedelmek, mulasztások, csalások, visszaélések adatait is.

A BAR és a KHR között az alapvető különbség, hogy a BAR csak azoknak az adósoknak az adatait kezelte, amelyek hitelszerződéseik visszafizetése kapcsán már mulasztásba estek. A KHR egyben egy pozitív adóslista is, melynek célja a „nyilvántartott” személyek hitelképességének objektív és körültekintő megállapítása, elősegítve ezzel a túlzott mértékű eladósodás megakadályozását, valamint a bankok hitelezési kockázatának csökkentését. A KHR-ből származó információ a banki ügyfélminősítő rendszerek meghatározó eleme. A bank különböző módon vizsgálja meg a hitelügylet szereplőit a KHR lista szempontjából. Egyes bankok például nem is veszik figyelembe, ha a hitel fedezetéül szolgáló ingatlan tulajdonosai szerepelnek a KHR listán, míg másoknál ez már kizáró ok.

Mit tartanak nyilván?

A KHR-ben az alábbi információk szerepelnek a szerződésekről:

• Szerződés alapadatai, mint pl. szerződéskötés, lejárat, megszűnés dátuma; szerződés típusa, devizaneme, összege; fennálló tartozás, törlesztő részlet; idegen vagy saját banki szerződés. 
• Információ arra vonatkozóan, hogy a szerződést jelenleg kezelő bank egy másik banktól vette-e át azt (követelésértékesítés, üzletág-értékesítés vagy fúzió során). 
• A fennálló tőketartozás és a havi törlesztés összegére vonatkozó információkat valamennyi pénzintézet minden hónapban a tárgyhót követő ötödik munkanapig aktualizálja a KHR-ben.

A KHR a fentieken túl nyilvántartja, hogy az adott szerződést melyik bank (illetve bankfiók) kezeli. Ehhez az információhoz azonban csak az illetékes pénzintézet fér hozzá, más bankok nem. A természetes személyek pozitív hiteladatainak KHR-ben való rögzítését törvény írja elő, de az adatokhoz való hozzáférésről nekünk kell nyilatkoznunk. Ezt a nyilatkozatot nem elég egyszer megtenni. Minden hitelfelvétel előtt meg kell ismételni, ennek hiányában a bank csak a negatív adatokat kapja meg, a pozitív hitelinformációt nem.

Mi is ez a nyilatkozat?

Több dologra vonatkozóan kell nyilatkozatot tennünk:

Az egyik, hogy hozzájárulunk-e az adataink lekérdezéséhez a KHR-ből? A másik az adataink kezelése, a harmadik pedig azoknak a tárolása. A tárolásra vonatkozó „Igen” nyilatkozat esetén, ha problémamentes a hitelszerződés, akkor az adatok a lezárása után még 5 évig a KHR-ben maradnak, míg „Nem” nyilatkozat esetén a szerződés lezárása után azonnal törlődnek. Ha igennel nyilatkoztunk, de később mégis meggondoljuk magunkat, semmi gond. A hitel lezárását követő adatnyilvántartásra adott „Igen”-t bármikor módosítani lehet. Fordítva viszont már nem működik!

Ne essünk tévedésbe!

Még ha a lekérdezéssel kapcsolatban „Nem”-mel is nyilatkozunk, attól még az esetleges mulasztásokat látja a bank! A negatív információk megismeréséhez ugyanis nem szükséges hozzájáruló nyilatkozat.

Nem árt tisztában lenni azzal a szomorú ténnyel, hogy a bank különbséget tud tenni aközött, hogy valakinek nincs semmilyen nyilvántartott hitelszerződése és aközött, ha valakinek van hitele más banknál, de nem járul hozzá az adatok megtekintéséhez.

Eltérő szabályok vonatkoznak a magán személyekre illetve a vállalkozásokra. Vállalkozások esetében teljes listáról beszélünk. Eszi, nem eszi; nyilatkozik vagy sem, róluk a lista mindig teljes és minden adat látszik és le is kérhető.

A következő okokból kerülhetünk fel a KHR listára rossz adósként:

Természetes személy akkor kerül fel erre a listára, ha hátraléka meghaladja a mindenkori legkisebb minimálbér összegét és ez folyamatosan több mint kilencven napon keresztül fennáll. Nagyon extrém, de akkor is felkerülhetsz a listára, ha bármilyen pénzügyi termék (bankszámla, hitel, stb.) szerződéskötésénél valótlan adatokat közölsz, vagy jogosulatlanul használsz egy bankkártyát (pl. a kártyádat odaadod a párodnak, hogy azzal vásároljon és te nem vagy ott).

Aktív/passzív? Ki? Mikor? Meddig?

Aktív státusszal maradunk a listán ameddig

• a teljes tartozásunkat ki nem fizetjük,
• a pénzintézet nem érvényesíti követelését a fedezeten (elárverezés),
• a szerződés átütemezése meg nem történik (pl. futamidő hosszabbítása)

Passzív státuszba kerülünk

• ha aktívak voltunk, de tartozásunkat kiegyenlítettük, 
• a pénzintézet érvényesítette a követelését, vagy a hitelszerződést átütemezte.

Ebben a státuszban maximum egy évig maradunk, aztán törölnek a KHR listáról. Fontos viszont, hogy a behajthatatlan tartozások továbbra is 5 évig maradnak a rendszerben! Ezekben az esetekben nincs aktív vagy passzív státusz.

Magánszemélyek pozitív hiteladatainak kezelése!

A magánszemélyek hiteladatai, amennyiben mulasztás nem tartozik hozzájuk, a hitelszerződés megszűntekor automatikusan, ha viszont mulasztás is kapcsolódik hozzájuk, akkor csak később, a lezárást követő első vagy ötödik év végén – attól függően, hogy miként nyilatkoztunk – törlődnek. Abban az esetben, ha az ügyfél hozzájárul hiteladatainak a szerződés megszűnést követő további nyilvántartásáról, akkor a KHR még öt évig nyilvántartja a problémamentesen lezárult hitelszerződéseket is. Ezzel a nyilatkozattal az ügyfél tudatosan építheti a pozitív hiteltörténetét, a jövőbeli hitel konstrukciók és bírálatok kedvezményeinek megszerzése céljából. A kamatfelár nagyban függ az ügyfélminősítéstől, amiben a hitelmúltunknak is jelentős szerepe van. Nemzetközi tapasztalatok is igazolják, hogy a „jó adósok” kedvezőbb feltételek mellett vehetnek fel hitelt. Minél jobb az ügyfélminősítés, aminek fontos eleme a pozitív KHR is, annál alacsonyabb kamatfelárat kell fizetnünk és akár egyedi kedvezményekhez is juthatunk.

Nézd meg kalkulátorunk segítségével, melyik bank milyen kedvezményt biztosít!

Legyünk tisztában jogainkkal!

Mindenkinek joga van tájékozódnia a KHR működéséről. A banknak kötelező tájékoztatást kell adnia már a hiteligénylés befogadásakor illetve a hitelszerződés megkötésekor. A bank köteles bennünket a várható KHR adatátadásról legkésőbb 30 nappal előtte írásban figyelmeztetni. A KHR Saját Hiteljelentés szolgáltatása segítségével díjmentesen kérhetünk tájékoztatást bármely hitelintézettől vagy a BISZ Zrt-től (Bankközi Informatikai Szolgáltató Rt.). Jogunk van tudni, ha a tárolt adatok miatt nem kaphatunk hitelt. A bank köteles részletes tájékoztatást adni, ha a KHR­ben tárolt adataink miatt utasította el hitelkérelmünket. Ha nem értünk egyet a KHR rendszerben nyilvántartott adatainkkal, a banknál vagy a BISZ Zrt-nél kifogást tehetünk.

Saját adatok megismerhetősége

Természetes személyeknek és Vállalkozásoknak egyaránt joga van ahhoz, hogy a KHR-ben róla tárolt adatokba betekintsen, ami díjmentes. De hogy is juthatunk hozzá? Ki kell töltenünk egy ún. „Saját Hiteljelentés” című nyomtatványt és ezt el kell juttatnunk a BISZ Zrt-hez. A választ postai vagy elektronikus kapjuk meg. KHR státuszunkról évente egyszer a számlavezető bankunknál díjmentes tájékoztatást kérhetünk.

Mit tehetünk, ha már felkerültünk az adóslistára?

A legfontosabb tényező az idő! Akinek lejárt tartozása van, a legjobb, amit tehet, hogy a lehető leggyorsabban kifizeti. A lejárt hitel terhei ugyanis folyamatosan nőnek (késedelmi kamat, banki eljárás, végrehajtás költségei), valamint ott lebeg fejünk felett a végrehajtás is. A legfontosabb, ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban, derítsük ki hogyan is kerültünk fel a listára. Milyen tartozással, melyik banknál, mekkora összeggel? Ennek módja egy ügyféltudakozvány kitöltése bármely (de leginkább a szerintünk érintett) banknál.

Vannak, akik úgy gondolják, hogy önhibájukon kívül, a bank tévedése, gondatlansága/hibája miatt kerültek ebbe a kellemetlen helyzetbe. Számukra – megfelelő papírokkal és bizonyítékokkal felfegyverkezve – adott a lehetőség bebizonyítani igazukat és töröltethetik magukat a listáról. Hosszú menetre készüljön, aki ebbe belevág!

Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb! Mindenkinek válaszolunk.