bank

Ha már választ tudunk adni arra a kérdésre, hogy melyik befektetési alap megfelelő számunkra, akkor a következő legfontosabb vizsgálandó tényező az lesz; mennyibe kerül mindez számunkra. Most megismerkedhetünk a vételi és eladási jutalékok mellett az olyan kevésbé ismert, mégis jelentős tétellel bíró költséggel, mint alapkezelési díj, vagy éppen a sikerdíj. Mint látni fogjuk, az sem mindegy milyen kategóriájú alapot vásárolunk, sőt azt sem hogy, hol!

Megvizsgáltuk milyen költségekkel számolhatunk, ha 200.000 forintért befektetési alapot vásárolunk. Elsőként azt érdemes tisztázni, hogy milyen típusú költségek merülnek fel egyáltalán?

1., Vételi jutalék: ezt a díjat a befektetési alap megvásárlásakor fizetjük meg. Vagy fix forintban meghatározott érték, vagy %-ban kifejezett díjtétel, melyet a befektetés összegére kell vetíteni (ez utóbbi esetben létezhet minimum és maximum értéke is a díjnak).

2., Eladási jutalék (sok esetben „visszavásárlási jutalék” elnevezéssel): ugyanaz, mint a vételi jutalék, azzal az eltéréssel, hogy akkor kell megfizetnünk, amikor eladjuk a befektetési alapot, azaz újra konkrét forintokra van szükségünk.

3., Folyó költségek: ez az az éves díj, ami tartalmazza az alapkezelés díját, a PSZÁF felé fizetendő díjat, marketing költséget, és minden egyéb, az alap működéséhez szükséges díjat. Fontos tudnunk, hogy ezt nem kell külön megfizetnünk (a számlakivonaton nem szembesülünk majd vele), az alap hozamát automatikusan csökkentő költségről beszélünk. Ugyanakkor mivel a hozamunkat csökkenti így kiemelten fontos számunkra ennek mértéke. A folyó költségeket százalékos formában határozzák meg és minden esetben a befektetett összeg aktuális értékére vetítik (számítása napi szinten történik).

4., Sikerdíj: nem minden alapnál találkozhatunk ilyen költséggel. Némely alap azonban kitűzte célként, hogy például a kockázatmentes hozamnál magasabb hozamot érjen el. Ha ezt teljesíti, akkor a kockázatmentes hozam feletti hozamból átlagosan 20%-ot levon sikerdíj címén. Ez gyakorlatban úgy működik, hogy a kockázatmentes kamat mérésére jellemzően az RMAX indexet használják, ami jelenleg 4,5% körül alakul. Egyszerűsítéssel élve ennek értéke a mindenkori jegybanki alapkamat körül szokott ingadozni. Tehát, ha e feletti hozamot ért el az alap (például 14,5%-ot), akkor a 4,5% felett részből (10%) megtart 20%-ot (ami jelen esetben 2%). Tehát a mi tényleges hozamunk más költségektől eltekintve 14,5% helyett, 12,5%. Amennyiben az alap nem haladja meg a kockázatmentes hozamszintet, akkor sikerdíjat sem von le az alapkezelő. Fontos ugyanakkor, hogy a folyó költségekhez hasonlóan ezt sem kell külön megfizetnünk, ám az alap hozamát automatikusan csökkentő költségtétel.

Az alábbiakban bemutatunk egy fiktív példán keresztül, hogyan érvényesülnek a költségek egy olyan alapnál, melynek sikerdíja is van.

Alapvetően elmondható, hogy alapot vásárolni az alapkezelővel egy cégcsoportban lévő szolgáltatónál költséghatékony. Cipőt a cipőboltból, erstés alapot az Erste Banktól, OTPs alapot az OTP Banktól elv érvényesül... Ezt érdemes fejben tartani, mert többszörös (akár két-háromszorosnál nagyobb) különbség is előfordul a befektetési alapok vételi és eladási díjában, ha cégcsoporton belül illetve kívül vásárolnánk meg őket. Sokszor azonban azzal szembesülünk, hogy a kiszemelt alapot saját bankunk nem forgalmazza. Ilyenkor mindig vizsgáljuk meg, hogy a kiszemelt alap az adott kategóriában – részvény, kötvény, abszolút hozamú, stb – lényegesen jobb mutatókkal rendelkezik-e, mint a hasonló, saját bankunknál elérhető alap. Amennyiben nemleges a válasz (tehát a két alap közel hasonló), akkor inkább válasszuk a saját bankunk által kínált alapot, ugyanis általában olcsóbban jutunk hozzá. Abban az esetben, ha sokkal jobban teljesít a kiszemelt alap, mint ami bankunknál elérhető, valószínű már megéri mind a többlet idő, mind a többlet költség ráfordítást annak megvásárlása, akár saját, akár más szolgáltatónál is.

Fontos, hogy nézzük meg mind a vételi, mind az eladási jutalékot is. Sokszor csak az egyiket terhelik, de nem ritka, amikor vételkor, és eladáskor is fizetnünk kell. Így ami olcsó vételnek tűnik, eladásnál drága mulatság lehet. Léteznek olyan alapkezelők is Magyarországon, akiknek nincs saját értékesítési hálózatuk. Ilyen például az ING vagy AEGON. Ilyenkor általában több szolgáltató is hasonló díjért kínálja ugyanazt az alapot.

Az alapkezelők kategóriánként is eltérő díjakat alkalmaznak. Általában a pénzpiaci alap költségei a legalacsonyabbak, majd a kötvény, részvény és abszolút hozam alapok következnek. Nem véletlenül: egy 5-6%-os pénzpiaci hozamból nem igazán lehet több ezer forintos költségeket levonni, míg húsz százalék feletti hozam akár sokkal nagyobb költségtételt is elvisel. Ezt meg is figyelhetjük: minél kockázatosabb egy alap általában annál nagyobbak a folyó költségei. Ennek a növekedésnek egy része természetes következménye annak, hogy részvénykereskedés alapból költségesebb, mint bankbetétben, vagy állampapírban tartani a pénzt.

Javaslatunk tehát, hogy mielőtt befektetés alapot vennél, minden esetben nézd meg a hozzá tartozó költségeket is. A cikk után talán jobban odafigyelsz az olyan, elsőre kevésbé jól látható költségtételekre is, mint az alapkezelés díja, vagy a sikerdíj. Amivel még számolnod kell, az az értékpapírszámla vezetésének a díja. Ha ezzel már rendelkezel (mert mondjuk, állampapírjaid vannak), akkor ez nem jelent plusz terhet. Amennyiben most kell megnyitnod, általában éves pár ezer forintos díjra számíthatsz. Ha teheted, válassz a bankod saját alapkezelőjének kínálatából, mert alacsonyabb költséggel juthatsz ilyen befektetési alaphoz, mint más, a bankod által forgalmazott befektetési alaphoz. Ahogyan az utalások díjainál már megszoktad, itt is különbséget tehet szolgáltatod a személyes (bankfióki), vagy az internetes vásárlások között. (Természetesen ez utóbbi olcsóbb.) Ha pedig már minden költséget ismersz, akkor nincs más hátra, mint kiválasztani a neked legmegfelelőbb befektetési alapot és megvásárolni azt!

Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb! Mindenkinek válaszolunk.