bank

„FIGYELEM KÜLFÖLDÖN DOLGOZÓ MAGYAROK !” – kezdődik az új interneten terjedő rémhír, melynek lényege, ha külföldről hazautalsz némi pénzt, akkor a hazai pénzintézetekhez nem érkezik meg az egész összeg. Elég rosszul hangzik… De mi az igazság?

A rémhír:

Az üzenet fiktív írója valószínűleg Angliából küld pénzt egy magyarországi bankba. A rémhír változtatások nélkül:

“FIGYELEM KÜLFÖLDÖN DOLGOZÓ MAGYAROK ! helló mindenkinek !

Szeretnék egy új csalási módot megosztani veletek pénzátutalással kapcsolatban ! Több éve küldözgetek haza angol fontot amit otthon deviza számláról szintén fontban vesznek ki !

Az utóbbi időben azt vettem észre hogy küldött összeg hiányosan érkezik meg vagy levonás történt az összegből ! Bementem reklamálni az itteni bankomhoz, hogy hova tűnik a pénzem és miért ? Hosszas utánjárás után kiderült hogy az általam küldött összeget a bank közép árfolyamon átváltja forintra és utána vissza váltják ismét fontra majd eladási áron kiadják az otthoni fél részére a különbözetet pedig minden tájékoztatás vagy értesítés nélkül pofátlanul zsebre vágják!

Majd ezek után a megmaradt összegből aljas szemét módon kezelési költség megint levonnak egy összeget ami természetesen nem kis összeg ! Azért írtam ezt ki mert biztosan nem én vagyok az egyetlen akivel ezt elkövették ! Bárki akinek hiányzik pénz az átutalt öszegből nyugodtan reklamáljon az itteni banknál és rövid időn belül vissza kapja a pénzét !

Az én bankom azonnal email és hivatalos levél útján felszólította az otthoni bankot hogy ez manipuláció, csalás és lopás is egyben !ezzel egy időben a számlámra utalta az eltűnt pénzemet!!! sajnos ez bevett szokás magyar honban ! hát röviden ennyi mindenkitől elnézést a hosszúra nyúlt írásért , de ha csak egy embernek segítettem már akkor megérte ! üdv mindenkinek !”

Az igazság:

1. Devizaváltás: Ha fontot utal egy font számlára, akkor nem történik devizaváltás. Más kérdés, ha a fontot forint számlára utalják, és onnan fontba veszik fel. Ilyenkor valóban két váltás történik, de egyik sem középárfolyamon! (Ha belegondolunk középárfolyamon bármennyiszer átválthatják az összeget, végeredményben mindig ugyanannyi pénzünk lesz.)

2. Reklamáció: Ha bemegyünk a saját bankunkba, és egy akár külföldre, akár belföldre indított utalásról érdeklődünk, akkor a bankunk elsőre mindössze annyit tud megmondani, hogy tőlük elment-e az összeg, vagy sem. Más bank által levont összegre nincs rálátásuk, nemhogy visszatérítenék. Ráadásul a bankok nem szokták felszólítani egymást a díjtételeik megváltoztatására. De ha meg is tennék: nem hatóság, hogy nyomást gyakoroljanak egy versenytársra.

Ahogy valóban történik egy nemzetközi utalás:

Korábban már foglalkoztunk a témával, de azért röviden összefoglaljuk, hogy mi történik egy ilyen tranzakció esetén. Kiválasztjuk, hogy melyik bankszámlánkról (példánkban font) szeretnénk nemzetközi utalást kezdeményezni. Ekkor meg kell adni, hogy a számla devizanemével egyező devizában (font) szeretnénk továbbutalni az összeget, vagy a bankunk váltsa át például euróra, és úgy utalja tovább. Ha továbbra is ragaszkodunk a fonthoz, akkor a bankunk elutalja az általunk megadott számlára.

Ennek több költsége is lehet: kezdetben a saját bankunk által terhelt díjtétel, illetve az úgynevezett levelező banki költség. Ez utóbbi akkor merül fel, amikor a saját bankunk nem áll közvetlen kapcsolatban azzal a pénzintézettel, akihez utaljuk a fontjainkat. Ilyenkor egy harmadik bankon keresztülfolyik az összeg, ezt a bankot hívják levelező banknak (tulajdonképpen a postás szerepét tölti be, „viszi a pénzt” innen oda). Ezért a szolgáltatásért persze felszámolhat egy bizonyos díjat.

A saját bankunk által terhelt díjat mindenképp előre tudjuk, ez a bankunk felelősségi körébe tartozik. A levelező banki költséget előre nem biztos, hogy ismerjük, és a legtöbb esetben bankunknak erre nincs is ráhatása. Ezeken a díjakon felül sok bank a deviza jóváírásért is pénzt kér, nem beszélve a készpénz felvétel díjáról. Tehát legritkább esetben tud valaki ugyanannyi pénzt készpénzben felvenni, mint amennyit mi elutaltunk! És, hogy mennyivel kedvezőbb helyzetben vagyunk külföldi átutalások esetében Európának köszönhetően? Olvasd el korábbi cikkünk, hogy képben legyél a részletekkel. 

Devizaszámlát akkor éri meg nyitni, ha arra sűrűn érkezik utalás, amit elsődlegesen devizában szeretnénk majd felhasználni. Ha ritkán érkezik külföldről utalás, valószínűleg nem érdemes fenntartani egy devizaszámlát. A számlavezetési díj, és a deviza felvétel költsége magasabb lehet, mint az átváltási árfolyamon elszenvedett veszteség a forintra történő konverzió miatt.

És, hogy a forint számlák közül melyik a legolcsóbb? Kalkulátorunk segítségével kiderítheted!

Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb! Mindenkinek válaszolunk.