bank

Az abszolút hozamú alapok egyértelműen az utóbbi időszak sikerterméke: kiemelkedő, két számjegyű teljesítményt nyújtottak. Sokan a pénzügyi Szent Grált látják bennük. Ezt a kategóriát vezeti hosszú ideje a Concorde Alapkezelő Rubicon névre hallgató alapja, az elmúlt egy évben 20,5%-os hozamot elérve. Mibe fektet ez az alap? Magánszemélyként mi is végrehajthatjuk ugyanazokat a befektetéseket? Van-e titkos csodafegyver a háttérben?

Az abszolút hozamú alapok varázsereje a befektetési politika szabadságában rejlik. Az alapkezelő belátása szerint vásárolhat részvényt, kötvényt, devizát, vagy bármilyen egyéb eszközt. Sőt nem csak vétel a megengedhető: a papírok áreséséből profitáló, úgynevezett short pozíciót is felvehetnek. Sokan úgy gondolják, hogy ezzel keresik a nagy pénzt az abszolút hozamú alapok. És mit tesz az első?

Concorde Rubicon

A jelenlegi legjobb éves hozammal rendelkező Rubiconnak is a befektetéseinek 50%-a részvényekben, 35%-a kötvényekben, míg összesen 15%-a található egyéb eszközben (deviza, határidős ügyletek, stb.). A befektetések zöme tehát jól ismert és hagyományos eszközökben található. A Rubicon Alap befektetései 2012 végén és 2013 végén az alábbiak szerint alakultak:

Kötvények

A táblázatban csak a főbb befektetések kerültek részletezésre. Összességében több, mint száz befektetése van a Rubiconnak. Ebből mindössze néhány olyan található, amit magánbefektető nem, vagy csak nehezen tud elérni. És általában nem azért, mert csak zárt körben elérhetőek. Ritka az olyan magánszemély, aki egy-egy befektetésre 100 ezer eurót tud fordítani. Azért ennyit, mert egész egyszerűen nem lehet kisebb tételt venni. Ilyen például a MOL (Magnolia) vagy az OTP (OPUS) kötvénye. Ráadásul ezeknek a papíroknak a részaránya növekedett: már a portfólió több mint 20%-át teszik ki.

Az államkötvények súlya azonban jelentősen csökkent az alapban 2013-ban. Még az amerikai államkötvények részaránya is, nemhogy a magyaré. Ez az átrendeződés könnyen magyarázható azzal, hogy az állampapír hozamok jelentősen csökkentek ebben az időszakban.

Részvények

A részvények részaránya gyakorlatilag változatlan volt az elmúlt év eleje és vége között. Viszont strukturális változások felfedezhetőek. Magyar piacon alig maradt nagypapír a portfólióban. A kisebb tőzsdei értékkel bíró Állami Nyomda, a Danubius és a Graphisoft Park SE mellett egyedül a Magyar Telekom maradt a nagy forgalmú papírok közül jelentősebb súllyal. Ráadásul úgy tűnik, az alapkezelők egyre inkább hisznek a papírban, hiszen jelentősen növelték a részarányát.

A külföldi részvények között is történt átrendeződés. Egy szereplőt emelnénk csak ki; a dohányáruval és turisztikával foglalkozó horvát vállalatot az Adris Grupát, aminek lassan 10%-os súlya van.

Egyéb befektetések

Az Adris Grupát meghaladó súlya van az egyéb befektetéseknek. Ezek közül jelentős számot képviselnek a devizás ügyletek. Ebből is a többség nem feltétlenül spekulatív célú, a devizában nyilvántartott eszközök fedezésére használják (kiszűrik a forint árfolyam-ingadozását a rendszerből).

És ha én is ugyanezt csinálom?

Fontos tudni, hogy összeállításunk egy adott időpontban (2013 év vége) ismertetett befektetésekből indult ki. Mivel ez egy abszolút hozamú alap, így azóta jelentősen átrendeződhetett a kép: ezt az alapot aktívan kezelik, akár napi szinten is kiigazíthatják a befektetéseket, ha a szakértői megítélés ezt diktálja. Mindebből az adódik, hogy lehetetlen lekövetni egy abszolút hozamú befektetési alapú stratégiáját. Ezt támasztja alá egyébként az alap által tartott befektetések számossága is (több mint 100) és az egyes befektetésekre fordítandó összeg esetleges minimum szintje 30 millió Ft-os nagyságrendben. Az pedig teljesen természetes, hogy egy befektetési alap lényegesen olcsóbban hajtja végre a befektetéseket (és ez különösen igaz az egzotikus, vagy komplexebb termékekre).

Mennyi hozamot termel az alap a következő egy évben?

Nem tudjuk. Sőt az alapkezelő maga sem tudja. Ami biztosan állítható, hogy a befektetési szakma a hozamok mérséklődésére számít. Azoknak akik, befektetési alapot keresnek a következőket érdemes számításba venni:

• olyan alapot és alapkezelőt érdemes választani, mely hosszú időn keresztül bizonyított, így a képesség adott a jó hozam elérésére. Ennek ellenére a siker soha nem garantált.
• egy ilyen befektetési alapot csak akkor érdemes megvenni, ha legalább 2-3 évig meg tudjuk tartani

Ha segítségre van szükséged eligazodni a befektetési alapok világában, add meg adataidat, és visszahívunk!

Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb! Mindenkinek válaszolunk.