bank

A magyar lakosság 80 százaléka sárga csekkel rendezi rezsiköltségét, évente 200 millió darab ilyen megbízást adnak fel a postán. Ráadásul a bankok és közüzemi szolgáltatók erőfeszítései ellenére ezek a bődületesen nagy számok az évek során nem nagyon akarnak csökkenni. Vajon miért ragaszkodik a lakosság ehhez a sokak szerint elavultnak tartott fizetési módszerhez? Összegyűjtöttük a szóba jöhető érveket!

A sárga csekk ingyenes

Ez az állítás csak részben igaz, hiszen a csekket is ki kell nyomtatni, postázni kell stb. Ezeket a költségeket pedig a szolgáltatók beépítik a víz, a gáz vagy a villany árába. DE! A korszerűbb csekkfizetés sincs ingyen. Bankszámlát kell nyitnunk, ott csoportos beszedési megbízást, esetleg egyszeri megbízást kell adnunk, aminek jellemzően mind-mind külön díja van. Akárcsak a bankkártyának, amellyel ingyen fizethetünk ugyan, ám a plasztiklapnak is a legtöbb esetben van éves díja. Persze a bankok sokszor adják díjmentesen ezeket a szolgáltatásokat, ám ehhez gyakorta magas jövedelmet és aktív számlahasználatot várnak cserébe. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy az online bankoláshoz internet előfizetés szükségeltetik, ami megint pénzbe kerül. A sárga csekk befizetéséhez meg ingyen vehetünk fel legfeljebb 150 ezer forintot az ATM-ből… Hogy végső soron melyik olcsóbb, a sárga csekk vagy a csoportos beszedési megbízás, azt ember meg nem mondja.

A sárga csekk biztonságos

Amikor a híradások tele vannak a különféle internetes bűncselekményekről szóló információkkal, sokak idegenkednek attól, hogy a világhálót használják pénzügyeik intézésére. Ugyancsak sokat nyom a latban, hogy elszámolási vita esetén a szolgáltatónak elég bemutatni a jól ismert sárga cédulát rajta egy állami intézmény, a Magyar Posta pecsétjével, a gond máris megoldódik. Ugyanez a probléma egy internetes bankkivonat kinyomtatásával és bemutatásával már nem biztos, hogy rendezhető.

A sárga csekk tervezhető

Ha egyszer adtunk egy csoportos beszedési megbízást, akkor a közüzemi szolgáltató hozzáférhet a számlánkhoz és arról leemelheti a neki kellő összeget. No de mi van akkor, ha követelése nem jogos? Akkor nem éppen a legegyszerűbb visszaszerezni a pénzünket. Vagy mi van akkor, ha csúszik a fizetés és nincs elég pénz a számlán? Jóllehet a csoportos beszedési megbízáshoz is meghatározhatunk limitet és a szolgáltatók is rendre többször próbálják lehívni az összeget, mégis sokan gondolkodnak így, azok közül, akik a sárga csekkre esküsznek. Utóbbit ugyanis a fizetési határidőig akkor fizetik be amikor kedvük tartja, ha egyetértenek az azon szereplő összeggel.

A sárga csekk kényelmes

Az elavultnak tekintett fizetési móddal szembeni egyik komoly ellenérv az szokott lenni, hogy nagyon időigényes, mert a befizetéshez sorban kell állni a postán. A Magyar Posta azonban nem ezt mondja. Az ő adataik szerint ügyfeleik 70 százalékát 7 percen belül kiszolgálják. Ennél pedig csak valamivel kevesebb időbe kerül, ha a számláinkat online teljesítjük. Persze mindenki belefutott már tömegbe a postán, amikor 7 percnél jóval többet kellett várnia, ekkor pedig be kell látnunk, hogy a sárga csekk bizony nem a legkényelmesebb és a leggyorsabb megoldás.

Most akkor jó a sárgacsekk vagy nem?

Akármilyen vélt előnyei is vannak, a sárga csekk bizony elavult fizetési módszer. Európában csak jóformán nálunk örved ilyen nagy népszerűségnek. A világ abba az irányba halad, hogy előbb utóbb hozzá kell majd szoknunk ahhoz, hogy elektronikusan intézzük pénzügyeinket. Jogos a kérdés, vajon nem lehet-e a két dolgot, a sárga csekket és az elektronikus bankolást valahogyan ötvözni, méghozzá úgy, hogy mindkét megoldásnak csak az előnyeit hagyjuk meg? Meglepő lehet, de már erre is van megoldás: a Fizetési Pont.

A szolgáltatás lelke egy bankkártya terminálhoz hasonló, ám annál sokkal többre képes szerkezet. Ezeket forgalmas, lakóhelyünkhöz közeli egységekbe (kisboltok, fodrászüzletek, benzinkutak) helyezik ki. Segítségükkel bármilyen pénzügyünket elintézhetjük: csekket fizethetünk be, telefonegyenleget tölthetünk fel, tömegközlekedési jegyeket vásárolhatunk stb. Sorban állás nincs, internet előfizetésre nincs szükség, mi döntünk arról, mikor mit fizetünk be.

Természetesen ehhez a szolgáltatáshoz is kapcsolódik egy számla és egy bankkártya, ám ezek díja a bankok által kért díjaknak csak a töredéke. Mint látható, a módszer nagy előnye, hogy nem akarja a fogyasztási szokásokat megváltoztatni, inkább alkalmazkodik hozzájuk. Mivel átmenet az online banki ügyintézés és a sárga csekk befizetése között, segíthet abban, hogy megbarátkozzunk a korszerűbb fizetési megoldásokkal is.

Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb! Mindenkinek válaszolunk.