bank

Már van egy kisebb-nagyobb befektetésre szánt összeged, de eddig csak a bankbetéteket ismerted? Bónuszt vagy jutalmat kaptál? Netán örököltél, és nem tudod, hogy mit kezdj a pénzzel? Megmutatjuk milyen lehetőségeid vannak pénzed fialtatásához!

Korábbi cikkünk arról szólt, hogy hogyan gyűjtsd össze az első milliód. Mostani cikkünkben azt boncolgatjuk, hogy mit tegyél, ha már van valamekkora megtakarításod. Milyen termékek közül válogathatsz? Hogyan találhatod meg a számodra optimális befektetést? Ehhez el kell döntened néhány kérdést:

1. Milyen hosszú időre tudod ezt a pénzt nélkülözni?

Az, hogy milyen hosszan tudod nélkülözni a pénzed, alapvetően meghatározza, hogy milyen termékek közül válogathatsz. Minél hosszabb időben gondolkozol, annál inkább szélesebb a számodra megfelelő befektetések palettája.

2. Mennyire biztos, hogy nem lesz szükséged erre a pénzre?

Ha eldöntötted, hogy milyen időtávra tervezel, az is fontos kérdés, hogy mennyire legyen rugalmas az általad választott befektetés. Egy lekötött betét esetén a kamatot ugyan elveszted, egy idő előtti feltörésnél, de azonnal a pénzedhez jutsz. Ám akad olyan befektetés is (például ingatlan), amit csak hosszabb idő alatt lehet pénzzé tenni.

3. Hogyan viseled a kockázatokat?

Fontos ismerned magad: hogy mi az, ami neked belefér. Ha a teljesen biztonságos befektetésre vágysz, akkor olyasmit válassz, amit az állam garantál. Viszont ha nem vagy tapasztalt, akkor –bármennyire is jól viseled a kockázatokat – olyan befektetésben gondolkodj, amit kezelnek helyetted. Ugyanez igaz arra is, aki nagyon jó befektetési döntéseket tud hozni, de sajnos nincs ideje ezzel foglalkozni.

A választék

Amennyiben a fenti kérdéseket megválaszoltad, akkor már csak a megfelelő termék kiválasztása van hátra. Lássuk részletesen is az egyes ajánlatokat!

Bankbetét –a biztonsági játékosoknak

A mindenki számára ismert, jól bevált befektetési forma a bankbetét: kölcsönadod a pénzed a banknak, ami ezért kamatot fizet. Egyik legkisebb kezdőtőkét igényli (általában 50.000 forinttól elérhetőek a lekötések) és legbiztonságosabb (100.000 euróig állami tőke és hozamgarancia vonatkozik rá). Futamideje megválasztható néhány héttől akár 5 évig. Ha esetleg a lekötés időtartama alatt szükséged van a pénzre, általában a kamatoktól elesel, de a lekötött összeget visszakapod. Ezért érdemes a rendelkezésre álló tőkét több részletben lekötni, mert ha hozzá kell nyúlni, akkor nem a teljes kamatot veszítjük el. Addicionális költsége általában nincs. Találd meg a legjobb lekötött betéti ajánlatokat a kalkulátorunk segítségével!

Befektetési alap – mindenkinek az igényei szerint

A befektetők pénzeit összegyűjtve szakemberek által kezelt vagyon a befektetési alap. A befektetési politikán és az alapkezelőn múlik, hogy mibe fektetik az így összegyűjtött összeget. Általában 100.000 forinttól lehet befektetési alapot venni, ám - amint korábbi cikkünkben kifejtettük - lehet havonta, kisebb összegekkel rendszeres megtakarítási program keretén belül is vásárolni. Általánosságban elmondható, hogy értékpapír számlával kell rendelkezni a tartásukhoz, ami adott esetben többlet költséget jelenthet. Kockázata, hozama, költségei és ajánlott befektetési időtávja a befektetés alap típusától függ:

• pénzpiaci alap: a lekötött betétekbe, és rövid lejáratú állampapírokba fektető alapok közös neve. A bankbetétek kockázati szintjétől minimálisan magasabb kockázattal bír, amíg a hozama a 6-12 hónapos lekötések szintjét éri el. Költsége általában minimális (0,5% alatti), míg az ajánlott befektetési időtávja is rövid (3 hónap). Bármikor pénzzé tehető, szinte nulla tőkeveszteségi kockázattal.

• kötvényalap: állampapírokba, vállalati hitelpapírokba fektető alap. Kockázati szintje és hozama függ a garantált állampapír, és a kockázatosabb hitelpapírok arányától. A pénzpiaci alap hozamát mindenképp meghaladja, de a részvényalapokét nem éri el. Ajánlott befektetési időtávja általában 3 év, míg költségeiket tekintve általában bőségesen az 1% alatti régióban maradnak. Bármikor pénzzé tehető, de adott esetben számolhatunk némi tőkeveszteséggel egy tervezettnél előbbi eladás esetén.

• egyéb (pl részvény, árupiaci vagy abszolút hozamú) alap: Itt most összevontan szerepeltetjük az egyéb, már kockázatosabb befektetési alapokat. Hogy mibe fektetnek, az alap típusától függ. Legismertebbek a részvényekből álló részvényalapok, az árukat (például búza vagy arany) vásárló árupiaci alapok, vagy a bármilyen befektetéssel rendelkező befektetési alapok. Közös jellemzőjük a hosszabb ajánlott befektetési időtáv, és a magasabb vételi költség. Bármikor pénzzé tehetőek, de sokszor egy idő előtti eladásnál adott esetben a tőkeveszteség sem elképzelhetetlen.

Mindenki megtalálhatja a neki való befektetési alapot, ami kockázatban és ajánlott befektetési időtávban is testhez álló.

Egyedi értékpapír – tapasztaltabb befektetőknek

Ez is egy igazán változatos befektetési lehetőség. A minimális tőkeszükséglet a pár százezer forinttól indulva a sok millió forintig terjedhet, amíg az időtáv a néhány héttől akár több tíz évig. Mivel itt szinte végtelen lehetőség kínálkozik, most csak 3 kategóriával foglalkozunk:

• állampapír: tulajdonképpen egy szerződés, ami azt rögzíti, hogy kölcsönadom a pénzem az államnak, kamatért cserébe. Egy éven belüli befektetések esetén diszkontkincstárjegyek, azon túl államkötvények közül lehet választani 3 hónaptól 15 évig terjedő skáláról. Ha lejáratig megtartjuk, államilag tőke és hozamgarantált, míg lejárat előtti eladásnál (amit bármikor megtehetek) már elképzelhető olyan extrém piaci szituáció, amiben a tőkém is sérül.

   

• kötvény: hasonló az állampapírhoz, de itt nem az államnak adunk kölcsönt, hanem egy tetszőleges vállalatnak. Mivel a vállalatok között még mindig gyakoribb eset a nemfizetés (csőd) mint az államoknál, ezért ezek a papírok már magasabb kockázatot képviselnek az állampapíroknál, igaz magasabb kamatot is fizetnek. Futamidejük általában 1-3 év. Eladhatóságuk korlátozott lehet, de nagyobb vállalatok papírjainál ez nem akadály. Viszont lejárat előtti értékesítésnél számolnunk kell vele, hogy a papíron akár árfolyamveszteségünk is keletkezhet.

   

• részvények: a részvények lényege, hogy a pénzemért tulajdonjogot szerezhetek egy vállalatban. Ezért cserébe valamilyen hozamot várok el, ami lehet a vállalatok nyereségégéből fizetett osztalék, vagy pedig a részvények árfolyama által elért hozam (drágábban tudom eladni a tulajdonjogom, mint ahogyan megvettem). Ez az egyik legkockázatosabb befektetési forma. Azoknak ajánlható, akik például befektetési alapokon keresztül már találkoztak ilyen típusú befektetéssel.

   

Ingatlan – hosszútávon nagyban gondolkodóknak

Ha összegyűlt annyi pénzünk, akkor akár ingatlanba is fektethetünk. Az ingatlan árak még nyomottak, de nehéz megítélni, hogy ez a helyzet mikor változik. Sőt, a piaci trendeket sem könnyű eltalálni: melyik település, kerület fog felértékelődni, melyik marad le. Itt is két forrása lehet a nyereségünknek: egyrészt kiadhatjuk vagy drágábban eladhatjuk. Ennek a befektetési formának az egyik legnagyobbak a költségei (ügyvédi díj, adók, illetékek, rezsi), míg a kockázata is elég magas. Nem csak az a veszélye, hogy nem tudjuk nyereségesen eladni; a karbantartási költségek, a nem fizető, adott esetben rongáló albérlők, betörések, elázások mind-mind kockázatot jelentenek. Ingatlant vásárolni mindenképp hosszú távú befektetés, amit nehéz pénzzé tenni.

Unit-linked biztosítás – nem is biztosítás, nem is befektetés

Korábbi írásunkban említettük a rendszeres díjas unit linked életbiztosításokat. Ezeknek létezik az egyszeri díjas változata. Dióhéjban a termék egy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás. Azaz annyit ér az életbiztosításunk, mint a mögöttes befektetések. Amint már ott említettük a befizetett összegek 3 helyre vándorolnak:

• nagy részük eszközalapnak hívott befektetési jegyekbe,

   

• egy kis részük biztosítási díjként funkcionál (befektetések szempontjából elvész),

   

• míg egy jelentékeny rész költségekre fordítódik (befektetés szempontjából ugyancsak elvész).

Megítélésünk mit sem változott: érdemesebb (sokkal olcsóbb) külön-külön termékekben megvalósítani a célokat: egyrészt vegyél egy kockázati életbiztosítást, másrészt fektesd be a pénzed egy neked tetsző befektetési formába (akár befektetés alapba).

Adóoptimalizálás

Ha adót szeretnél optimalizálni, akkor ki tudod használni a TBSZ és a NYESZ előnyeit. TBSZ a Tartós Befektetési Számla, amiről már többször megemlékeztünk. A lényege, hogy 3 év után 10% az árfolyamnyereség és kamatadó mértéke, míg 5 év után kamatadó mentes az ebben a termékben fialtatott befektetés.

A NYESZ ezzel szemben a Nyugdíj-előtakarékossági Számla rövidítése. Alapjában véve ez is egy értékpapír számla, amin részvényeket, kötvényeket, stb. adhatunk-vehetünk, ám költségei kedvezőek, illetve adókedvezményre jogosít, amennyiben nyugdíjas korunkban vesszük ki az itt fialtatott pénzünket.

A választás szabadsága

Érdemes ismerkedned a bankbetétek alternatíváival, mert a csökkenő kamatkörnyezet gyorsan elhozhatja azt az időpontot, amikor úgy fogod gondolni, hogy a lekötött betétek kamatai már nem elegendőek számodra. És amikor ez az időszak elérkezik, akkor már megfontolt, megalapozott döntést tudsz hozni, úgy, hogy ismered a befektetési lehetőségeket. Felmérted kockázatukat és kiválasztottad a neked tetszőt. De addig is nyugodtan kiélvezheted a nemzetközileg is kimagasló reálkamatokat biztosító bankbetéteket!

Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb! Mindenkinek válaszolunk.