Aki magasabbra tette a mércét a bankbetétek vagy állampapírok által nyújtott hozamoknál, biztos találkozott már a befektetési alapokkal. Azonban néhány esetben csúnyán mellé is nyúlhattunk a nem megfelelő alap választásával, ami a befektetésünk csökkenő értékén is megmutatkozott. Cikkünkben sorra vettük a legveszteségesebb és legkevésbé népszerű alapok hozamát és forgalmát, ami alapján az derült ki, hogy az emberek a veszteséges befektetéseket inkább tartották, a jobbakon pedig túladtak.
A betéti kamatok drasztikus csökkenésével egyidejűleg a lakossági állampapírok és a különféle befektetési alapok váltak közkedveltté, mivel ezek által továbbra is vonzó feltételek közepette tudtuk fialtatni pénzünket. A 2016-os évet megnézve azonban már egyértelműen az állampapír a sláger, míg a befektetési alapoktól egyre inkább elfordultak az emberek. A korábban népszerűnek számító abszolút hozamú alapokban is csökkent a vagyon, de a kötvény- és részvényalapok sem voltak kapósak, egyedül az ingatlanalapok által kezelt vagyon tudott növekedni.
Emellett azonban szép számmal előfordultak olyan alapok is, melyekbe jelentős mennyiségű pénz áramlott be, de egy jó befektetési alap választással még bőven az állampapírok hozama felett is tudtuk gyarapítani a pénzünket. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy rossz lóra tettünk a múltban, ami miatt a befektetett pénzünk nagy részét elveszítettük.
Mostani összeállításunkban pontosan azt mutatjuk be, mely befektetési alapokkal bukhattunk a legnagyobbat és mindez milyen hatással volt ránk.
Íme, ezek a legveszteségesebb alapok
Minden kategóriában azt a 3 befektetési alapot gyűjtöttük ki, amely a legalacsonyabb 3 éves hozammal rendelkezik, de a teljesség kedvéért azt is megnéztük, hogy az év elejétől és 1 éves időtávon mire voltak képesek. Az összehasonlíthatóság érdekében a kategória átlagos hozamait is feltüntettük, mely az összes elérhető alapot magába foglalja.
Azt is le kell szögeznünk, hogy az alapok által elért múltbeli hozam nem garancia a jövőbeli teljesítményre, mivel ez csak azt mutatja meg, mire volt képes az alap a múltban, de azt nem, hogy mire lesz eztán. Az alapok által elérhető hozam az alap jellemző befektetéseitől függően széles skálán szóródik, például egy részvényalappal az adott évtől függően megjárhattuk a mennyet és a poklot egyaránt. A visszatekintő hozam így kiindulási alapnak jó lehet, főleg ha minél hosszabb időtávon elérjük, ezért a frissen indult alapoknál az éven belüli elért hozamnak ne tulajdonítsunk nagy jelentőséget.
Az is fontos, hogy az adott kockázati szinthez ajánlott minimális befektetési időtávot is vegyük figyelembe, mivel ez tudja biztosítani, hogy ne fussunk bele nagy veszteségekbe, és ne akkor adjunk túl a befektetési jegyen, mikor a legnagyobb mínuszt termeli.
Az ingatlanalapok ugyan nagyon népszerűen lettek az utóbbi időszakban, de gyűjtésünk alapján az látszik, hogy még 3 éves időtávon is 6 százalékos veszteséget könyvelhettek el, ha az összes alap átlagát nézzük. Így ha ingatlanalapot vásárolnánk, tartsuk észben, hogy korántsem kockázatmentes befektetésről van szó, pláne nem vehető a bankbetétekkel egy kalap alá. A legveszteségesebb ingatlanalap a CAPITOL alapja volt, de a Budapest alapkezelő alapja által is a 8 százalékos veszteségbe szaladhattunk bele. Ugyan az előző két alap helyzete eléggé speciális. A Capitol a Buda-Cash botrányban égette meg magát, és csak 2016 februárjától lehetett újra kereskedni vele. Míg a Budapest Ingatlan Alapok Alapja jelenleg csak bankbetéttel és állampapír befektetésekkel rendelkezik, mivel a rossz minőségű ingatlanbefektetéseiket egy ún. illikvid sorozatba tették át. Azonban jelentős pénzkivonást még a legalacsonyabb teljesítményű alapnál sem lehet látni.
Pár éve még az abszolút hozamú alapok voltak a befektetők kedvencei, de azt is észben kell tartani, hogy általuk sem csak nyereségeket lehet elérni. Attól függően mennyi kockázatot vállal az alapkezelő, akár komoly veszteségbe is belefuthattunk. Szerencsére 3 éves hozam tekintetében csak a DIALÓG alapja tartózkodott negatív tartományban, a Raiffeisen Hozam Prémium és Budapest Kontroll alap kicsivel fél százalék fölött tudott hozni. Viszont az összes abszolút hozamú alap átlagos hozama sem mondható kiemelkedőnek, a 3 éves időtávon nyújtott 2,4 százalékos teljesítmény még a kockázatmentes hozam lepipálására sem elegendő.
Az elmúlt években a kamatcsökkenés által a kötvényalapok is vonzó hozamokat tudtak a befektetőknek nyújtani. Átlagosan 4 százalék fölött hozott ez a kategória, de azért itt is látni olyan alapot, amelyik ezt a mércét nem tudta megugrani és jelentősen lemaradt hozam tekintetében. A Budapest Abszolút Kötvény alapja 3 éves időtávon 1 százalékos veszteséget ért el, de az OTP Trendvadász I. és Raiffeisen Kamat Prémium alap már majdnem 2 százalék körül hozott.
Összességében a legveszteségesebb alapokból az év eleje óta nem vontak ki nagy mennyiségű pénzt, ami meglepő lehet, ha figyelembe vesszük, hogy sok alap esetében az éven belüli hozam is erősen negatív.
Persze, hogy nem a legrosszabb alapokat adták az emberek
Megfordítottuk a kérdést és azt is megnéztük, hogy vajon a legnagyobb kiáramlást elszenvedő alapok milyen teljesítmény voltak képesek elérni. Előzetes várakozásunk az volt, hogy a két lista nem feltétlenül fog egybeesni, tehát nem a legrosszabb alapoktól fordultak el leginkább az emberek. Bele is trafáltunk, mivel összesen két esetben találtunk egyezést a két lista között.
Érdekes módon a leginkább eladott ingatlanalapok pozitív hozamot tudtak a befektetők részére termelni, sőt a Raiffeisen Ingatlan még kiemelkedő 8,6 százalékos 3 éves hozammal is büszkélkedhet. Ugyanakkor az alap már évek óta fokozatosan építi le a portfólióját, ami a befektetőknek is jó lehetőséget ad, hogy a befektetési jegyeket értékesítsék és másba forgassák. Az Erste Alpok Ingatlan Alapok Alapja szenvedte el a legnagyobb pénzkivonást, viszont 3 éves hozam tekintetében még így is veri a legveszteségesebb ingatlanalapot. Ugyan nem sok értelme van ebben az alapban tartani a pénzt, mivel az Erste saját alapjai vannak benne, amikhez akár közvetlenül is hozzáférhetünk. A CIB ingatlanalapja is szorosan követi a Raiffeisent, ezzel az alappal már az előző listán is találkozhattunk.
Az abszolút hozamú alapoknál is egyértelműen az rajzolódik ki, hogy a legnépszerűtlenebb alapok még a kategória átlagánál is jobb teljesítmény hoztak 3 éves időtávon. Leginkább a Pioneer Regatta alapját adták, így az elmúlt időszakban is durván visszaesett a kezelt vagyon. Ezt követte az Aegon MoneyMaxx, azonban ez az alap volt képes a három közül a legjobb 3 éves hozamra is. Concorde VM alap pedig 3 éves hozama alapján a kockázatmentes hozamokat sem tudta legyűrni és a kategória hozamát is alulteljesítette.
A kötvényalapok terepén az OTP Optimától fordultak el leginkább az emberek, de az Erste Rövid Kötvény alap is jelentős pénzkivonást szenvedett el. Harmadik helyen tűnt fel a Raiffeisen Kamat Prémium neve is, ami már ismerős lehet a legalacsonyabb hozamú alapok közül is. Nem is meglepő, hogy a kötvényalapokat így adták, még ha a múltban jó teljesítményt is nyújtottak, hiszen a hozamok esetleges emelkedésével nagy veszteségeket szenvedhetnek el.
Sorra véve a legnépszerűtlenebb és legalacsonyabb hozamot felmutató alapokat egyértelműen az látható, hogy a két csoport alapjai nem fedik egymást. Sok esetben az volt jellemző, hogy az olyan alapokból vették ki az emberek a pénzük, melyek 3 éves hozam tekintetében közel sem a legrosszabban teljesítők között szerepeltek.
Ez is mutatja, hogy a legtöbb esetben a rövid távú eredmények és/vagy az ügyintézőktől/tanácsadóktól kapott információk alapján döntünk, de még akkor sem adjuk el a választott alapot, ha az már jóval rosszabbul szerepel az átlagnál. Vélhetően sokakat az a remény éltet, hogy az alap jobban is muzsikálhat. Miközben a valóban kifizetődőbb megoldás az lenne, ha váltanánk.
