bank

Többen is dönthetnek úgy, hogy kimaradnak a forintosításból. Az árfolyamgáttal érintett hitelekre külön szabály vonatkozik. A forintra átváltott, új hitel kamatát kedvezőbb feltételekkel határozzák meg, mint ahogyan az eddig ismertté vált. Ezek a legfontosabb változások a forintosítás végleges szabályaiban a korábbi tervezethez viszonyítva. Az Országgyűlés által megszavazott verziót ismertetjük.

Mely hitelekre vonatkozik a forintra történő átváltás?

A deviza, és a deviza alapú jelzáloghiteleket érinti. Ezeken belül lényegtelen, hogy mi volt a hitel célja (tehát például a szabadfelhasználású hitelekre is vonatkozik), és átváltják majd a már felmondott hitelek egy részét is.

Kik kérhetik, hogy ne forintosítsák a hitelüket?

Azok,

• akiknek a törlesztőrészletet meghaladó összegű rendszeres deviza jövedelmük van, vagy
• akiknek a kölcsön törlesztőrészlete nem haladja meg a jövedelmük 10-15 %-át (CHF alapú hiteleknél jövedelemtől függően 10 vagy 15%, míg EUR alapú hiteleknél 25 vagy 30% a korlát ), vagy
• akiknek legkésőbb 2020. december 31-én lejár a futamidő, vagy
• akiknél az új forint hitel kamata meghaladja a deviza, deviza alapú hitel eredeti vagy a 2014. július 19-én érvényes közül a kisebbik kamatot. 

További kiegészítés a fentiekhez, hogy amennyiben nem él az adós a forintosítással és árfolyamgátban van, akkor a továbbiakban piaci árfolyamon törleszt.

Mennyi lesz a forintosított hitel kamata?

Minden átváltott hitel referencia kamathoz kötött lesz. Azaz az ügyfél által fizetendő kamat = referencia kamat + kamatfelár.

A referencia kamat a három hónapos BUBOR lesz (amely jelenleg 2,10%), ehhez adódik hozzá a fentebb említett kamatfelár, amely nem lehet kevesebb, mint 1%, és

• lakáscélú hiteleknél nem haladhatja meg a 4,5%-ot, 
• nem lakáscélú hiteleknél pedig a 6,5%-ot. 

A forintra váltott hitelnek is lesz kockázata?

Igen, a kamatkockázat. A hitel kamata továbbra is változhat, egyrészt a referencia kamat módosulhat három havonta, másrészt a kamatfelár mértéke is módosulhat legfeljebb három évente.

Mi történik az árfolyamgátba lépett ügyfelek hitelével a forintosítás után?

Egyrészt megtörténik a visszatérítés. Amit az árfolyamrés, és egyoldalú szerződésmódosítás okán visszatérítenek, azt elsősorban a gyűjtőszámlán lévő tartozás csökkentésére fordítják, azt követően a fennmaradó részt pedig a deviza alapú hitel fennálló tartozásába. Tehát a visszatérítés önmagában csökkentené a hitel törlesztőrészletét, viszont a forintra történő átváltás a rögzített árfolyamhoz képest jóval magasabb árfolyamon fog megtörténni.

Ez a forintban fizetendő törlesztőrészlet emelkedéséhez vezethet, azonban az árfolyamgát eredetileg megállapított időszakára könnyítést kapnak az ügyfelek. Mégpedig:

• A 2015. januárjában rögzített árfolyamon számolt törlesztőrészletnél nem lehet magasabb az átváltás utáni törlesztőrészlet (kivéve az esetleges kamatváltozásból adódó emelkedést)
• Ez maximum arra az időszakra igaz, amely időszakra az árfolyamgát eredetileg tartott volna (maximum 5 év)
• Az árfolyamgát időszakát követően sem lehet több a törlesztőrészlet, mint az árfolyamgát időszakában fizetett utolsó törlesztés 115%-a (kivéve, ha ez nem kivitelezhető, véleményünk szerint pl. életkor miatt), 
• Ennek érdekében a futamidőt kitolhatják. A futamidő hosszabbítás részleteit külön rendeletben fogják szabályozni. 

Az adós egyébként bármikor dönthet úgy, hogy a fentiek helyett magasabb törlesztőrészletet fizet. Ilyenkor a szerződés az adós kérésére módosítható.