bank

Amióta fellendült az ingatlanpiac, az eladók egyre jobb áron tudják értékesíteni a lakásaikat. Sokakban felmerül a kérdés, hogy az eladásból befolyó összeg milyen feltételek teljesülése esetén lehet adómentes, illetve, ha mégis adóköteles, akkor az ebből származó jövedelem után milyen mértékű és mekkora összegű adót kell fizetni? Utánajártunk a dolognak, az alábbi cikkünkben mindenre válaszolunk.

Emelkedtek az árak, a plusz bevételt adó terhelheti

A lakóingatlanok értékesítése utáni jövedelem akkor adóköteles, ha az eladott lakást 2011-ben vagy azt követően vásároltuk. Az országos lakásindex a 2010-2014 közötti időszakban eleinte stagnált, majd enyhe csökkenést mutatott, de az elmúlt egy évben körülbelül 21-22%-kal emelkedett. Ez azt jelenti, hogy aki az évtized első éveiben vásárolt lakását most értékesíti, az átlagosan ennyivel többet kaphat érte. Ennek következtében jövedelme keletkezik, aminek adóvonzata is lehet. Nézzük az erre vonatkozó legfontosabb szabályokat!

Mennyi lesz adó?

Az ingatlan értékesítéséből származó adóköteles bevétel után a személyi jövedelemadó mértéke 16%. A fizetendő adó összegét azonban számos tényező módosíthatja. Az adó megállapítása során az egyik leglényegesebb kérdés, hogy mikor vásároltuk az eladott lakást. Amennyiben a szerződés 2010-re, vagy egy még korábbi időpontra datálható, akkor hiába drágábban adtuk el az érintett lakóingatlant, mint amennyiért annak idején vettük, a plusz bevétel adómentesnek minősül.

Ha idén, vagy az elmúlt évben tettünk szert az ingatlan tulajdonjogára, akkor az értékesítési és a beszerzési ár különbözete teljes mértékben adóköteles. 2013-as vétel esetén a különbözet 90%-a, 2012-es vétel esetén a 60%-a, 2011-es vásárlás esetén pedig a különbözet 30%-a képezi az adóalapot. Az alábbi táblázatban szereplő példák jól szemléltetik, hogy különböző mértékű (1 MFt, 2,5 MFt, 5 MFt) jövedelmekhez - a vásárlás évétől függően - milyen összegű adófizetési kötelezettség párosul.

Az értékesített ingatlan megszerzési időpontjának az a nap tekintendő, amikor az erről szóló szerződést az illetékes földhivatal felé benyújtották. A jövedelemszerzés időpontja szintén az eladásról szóló szerződés földhivatali benyújtásának a napja. Fontos, hogy a korábbi lakásszerzési kedvezmény már megszűnt, vagyis az adóalap nem csökkenthető egy újonnan vásárolt ingatlan vételárával.

Eladtad a lakásod, de a kiszemelt új otthon drágább? Válassz lakáshitelt a Bankmonitor.hu segítségével!

Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmet az éves személyi jövedelemadó bevallásban kell feltüntetni, az adót pedig a bevallás benyújtására előírt határidőre kell megfizetni (1553-as NAV nyomtatványon 2016. május 20-ig). Bizonyos esetekben a számított jövedelem a beszerzési áron túl további tételekkel csökkenthető. Ezek közé tartozik az értéknövelő beruházások - szerződéssel/számlával - igazolt összege, vagy például az átruházáshoz kapcsolódó kiadások (ezért érdemes számlát kérni például az ingatlanközvetítőtől).

Örökölt lakás eladása utáni adózás

Öröklés esetén az adó megállapításánál az eladási ár a hagyatéki leltárban szereplő összeggel csökkenthető. Amennyiben a hagyatéki eljárás során megállapított értéken, vagy az alatt kerül értékesítésre az ingatlan, akkor nem keletkezik jövedelem, így adót sem kell fizetni. Ha viszont magasabb áron talál gazdára az örökölt lakás, akkor a megszerzés utáni első két évben a különbözet után 16 %-os személyi jövedelemadót kell fizetni. A következő években ez a fenti táblázatban is szereplő mértékek szerint fokozatosan csökken 90, 60, majd 30%-ra, az 5. évtől pedig már adómentesen értékesíthető. Örökség esetén a szerzés időpontja az örökhagyó halálának a napja.

Egyéb adómentes ügyletek

Amennyiben az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmet, vagy annak egy részét a személyi jövedelemadó bevallás benyújtásáig saját maga, közeli hozzátartozója, élettársa részére idősek otthonában, fogyatékos személyek lakóotthonában biztosított férőhely megszerzésére fordítja, akkor a bevallott adót nem kell megfizetnie. Amennyiben az említett felhasználás a tárgyévi bevallást követő második adóbevallásig megvalósul, akkor a magánszemély a megfizetett adó mértékéig adókiegyenlítéssel élhet.

Adómentesnek minősül még a házassági vagyonközösség megszüntetésekor a házastárs általi megváltásból származó jövedelem (akkor is, ha a megváltás hitel igénybevételével történik). Nem kell adót fizetni akkor sem, ha a magánszemély más magánszeméllyel kötött tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés alapján ingatlant ruház át tartás vagy járadékfolyósítás ellenében. De adómentes a helyi önkormányzat, illetve az állam tulajdonában lévő lakásnak a bérleti jogáról való lemondásért kapott térítés is.