bank

Még mindig majdnem minden második forintunkat a bankban tartjuk betét vagy készpénz formájában. Ez azért meglepő, mert lassan elérkezünk abba a helyzetbe, amikor a betéti kamatokat meghaladja az infláció mértéke. Ilyenkor pedig valamit tenni kell, hogy infláció feletti hozamot érjünk el. És az átlag magyar tesz is: egyre kevésbé szeretjük a betéteket és egyre inkább bízunk a kötvényekben és befektetési jegyekben. Utóbbi kettő teszi ki pénzügyi vagyonunk harmadát!

Betétek csökkentek, készpénz nőtt

Tavaly az utolsó negyedévben növekedett a lakosság betéti állománya. Ennek ellenére egyértelmű a trend: a lecsökkent hozamszinttel már kevesen elégedettek, egyre kevesebben döntenek a lekötött betétek mellett. És nem csak az alternatív befektetések (kötvény, befektetési alap) iránti kereslet növekedett: a készpénzállomány is jócskán növekedett. Nincs ebben semmi meglepő: kisebb kamatláb mellett kisebb a feláldozott kamatösszeg is, azaz alig van költsége annak, hogy likviden tartjuk vagyonunkat.

Kötvények

A kötvények térnyerésén sem kell csodálkoznunk, az állampapírok mára olyan kiemelkedő ajánlatot nyújtanak, mint például az infláció feletti hozamot fizető Prémium Magyar Államkötvény vagy a rövid állampapírok hozama felett fizető Bónusz Magyar Államkötvény.

Befektetési alapok

Leglátványosabban azonban a befektetési alapok emelkedtek. Nem véletlenül: a befektetők jelentős hányada a bankbetétek után ezekben helyezte el megtakarításait. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) adatai szerint csak az elmúlt egy évben több, mint 18%-kal nőtt a befektetési alapokban lévő pénzmennyiség (tehát az adatok tartalmazzák az alapok hozamait is). Ám mára átalakult a legnépszerűbb alapok listája. A listát korábban toronymagasan veszető pénzpiaci alapok jelentősen veszítettek népszerűségükből, egy év alatt több mint 8%-al csökkent az ilyen alapban tartott pénz. Az ok itt is érthető: a vásárláskór látható 1 éves visszatekintő múltbeli hozamok korábban attraktívaknak tűntek, ám a valóságban az ilyen típusú alapok nem tudnak jelentősen elszakadni a lekötött betétek hozamától.

Egy időben nagyon népszerű, majd a válságban tüzes vassá váló ingatlanalapok is kezdik összeszedni magukat A bennük lévő pénz több, mint 10%-kal növekedett. Köszönhető ez az alacsony betéti kamatoknak (egyik lekötött betéti alternatíva az ingatlan) és az élénkülő ingatlanpiacnak.

A kötvények nem csak önmagukban, hanem befektetési alapokon keresztül is népszerűek, az elmúlt évben 44%-kal növekedett a bennük lévő összegek. Itt is valószínűleg a kamatcsökkenések miatti igen szép múltbeli teljesítményeket figyelték a befektetők. Azonban érdemes megjegyezni, hogy kamatcsökkenéseknek kisebb a terük, mint a kamatemeléseknek. Márpedig, ha elkezdődik egy kamatemelési időszak, akkor a kötvényalapok teljesítménye csökkeni fog.

A korábban legnépszerűbb abszolút hozamú alapokban lévő pénzmennyiség is jelentősen, majdnem 50%-kal emelkedtek. A legnépszerűbb kategóriák közül a vegyes alapok igen dinamikusan bővültek az elmúlt egy évben. Majdnem 90%-kal növekedett a vegyes alapokban lévő állomány. Érdemes megemlíteni még a részvényalapokat, amiben lévő pénzmennyiség szinte változatlan maradt (-0,6%).

Természetesen a fenti számokat jelentősen befolyásolja, hogy melyik alaptípus milyen teljesítményt ért el a tavalyi év folyamán. Ha kíváncsi vagy a befektetési alapok elmúlt időszaki teljesítményére, illetve meg szeretnéd tudni, melyik típusból melyik alap volt a legsikeresebb, használd befektetési alap keresőnket!

Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb! Mindenkinek válaszolunk.