A deviza alapú hitelek vonatkozásában az árfolyamkockázat, az egyoldalú szerződésmódosítás, valamint a vételi és eladási árfolyamok alkalmazása tekintetében hozott ma jogegységi határozatot a Kúria. A döntés értelmében sok minden múlik azon, milyen tájékoztatást kapott a fogyasztó, viszont az eladási-vételi árfolyamok alkalmazása tisztességtelen.
Semmis a deviza alapú hitelszerződés?
Nem! A deviza alapú hitel, mint termék, nem ütközik jogszabályba. Így ne számítsunk arra, hogy a mai döntés értelmében semmissé válnának ezek a hitelek.
Miről rendelkezett a mai döntés?
1. Tisztességtelen-e az árfolyamkockázat?
Attól függ...
A deviza alapú hitelek esetében az árfolyamkockázatot az ügyfél viseli. Ennek tisztességtelensége csak akkor állapítható meg a Kúria döntésének értelmében, ha az ügyfél számára az árfolyamkockázat, mint olyan, a szerződéskötéskor nem volt világos, nem volt érthető.
Ha a tájékoztatás nem volt megfelelő, vagy elmaradt, és emiatt az ügyfél alappal gondolhatta úgy, hogy az árfolyamkockázat nem valós, vagy az őt csak korlátozott mértékben terheli, ez esetben az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezés tisztességtelen, aminek következtében a szerződés részlegesen, vagy teljesen érvénytelen.
Az erre vonatkozó tájékoztatás minden bizonnyal megtörtént a szerződéskötéseket megelőzően, így valószínűleg a tájékoztatás mikéntjén lesz a hangsúly.
2. Tisztességtelen-e az egyoldalú szerződésmódosítás?
Attól függ...
Nem tisztességtelen az egyoldalú szerződésmódosítás akkor, ha az ügyfél számára világosan és érthetően meghatározzák, hogy a szerződésmódosítást lehetővé tévő okok, körülmények változásai milyen hatással vannak az ügyfél fizetési kötelezettségére.
Az egyoldalú kamatemelés nem tiltott, de egyértelműen ki kell derülnie, hogy mely okok vezethetnek az ilyen típusú szerződésmódosításhoz. Ezt egy ok-lista tartalmazza, amelynek tételesen fel kell sorolnia, hogy melyek ezek a tényezők, illetve amennyiben ezek változnak, milyen módon és mértékben hatnak ki a törlesztőrészletre. Ezek közé tartozik például a bank forrásköltségeinek változása (például a jegybanki alapkamat változása, Magyarország hitelbesorolásának változása, stb.). A végrehajtott kamatemelések tisztességes vagy tisztességtelen mivoltának meghatározása erősen kérdéses, illetve az egyedi szerződések tartalmától függ. Továbbá kérdéses, hogy a végrehajtott kamatemelések valóban a kiváltó oknak megfelelő mértékben történtek-e…
3. Tisztességtelen-e a vételi és eladási árfolyamok alkalmazása?
Igen!
A Kúria döntésének értelmében a folyósításkor meghatározott vételi, a törlesztésekkor pedig eladási árfolyamok alkalmazása egyértelműen tisztességtelen. Oka, hogy ez nem a fogyasztó számára közvetlenül nyújtott szolgáltatás, így ez egy indokolatlan költség. Továbbá tisztességtelen, mert gazdasági indoka az ügyfél számára nem világos, nem érthető és nem átlátható.
A vételi és eladási árfolyamot már a folyósítás időpontjában is alkalmazták ezen szerződésekre, így ezek alapján az árfolyamrés tisztességtelensége már a folyósításkor is fennállt.
A Kúria döntésének értelmében tehát a vételi és eladási árfolyam alkalmazása tisztességtelen, az ügyfélre háruló árfolyamkockázat, illetve az egyoldalú szerződésmódosítás tisztességessége viszont attól függ, megkapta-e az ügyfél ezekről a megefelelő tájékoztatást.
Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb! Mindenkinek válaszolunk.
