bank

Sokszor előfordul, hogy lakásvásárlásnál nincs elegendő önerőnk. Jó megoldás lehet, ha a szülők/nagyszülők felajánlják a saját ingatlanjukat kiegészítő fedezetként. De vajon tudják-e, hogy velük szemben is vannak banki elvárások?

Több lehetőségünk is van a helyzet megoldására

1. Várunk és gyűjtögetünk szorgalmasan.
   Ez általában a legutolsó, amit szeretnénk. Lakásokat nézegetünk, gondolatban már be is rendeztük és ott ébredünk reggelente.
    
2. Családi segítséget veszünk igénybe.
   Nem mindenkit tudnak támogatni kisebb-nagyobb összeggel a szülők. Tehát tovább kell gondolkodnunk!
    
3. Ugyan pénzzel nem tudnak segíteni a szülők, van viszont ingatlanjuk.
   Ez az a megoldás, ami azonnali segítséget nyújthat abban az esetben, ha nincs elegendő önerőnk. A szülőket anyagilag nem terheljük meg, mégis tudnak nekünk segíteni.

Nem elegendő azonban, ha a szülők csak az ingatlanjukat ajánlják fel a hitel mögé fedezetként. Nem is gondolnánk, hogy rájuk nézve is vannak bizonyos elvárások, amiknek meg kell felelni.

Nézzük meg picit közelebbről milyen feltételeket kell teljesíteni a fedezet tulajdonosainak!

Minden személy, aki a fedezetül felajánlott ingatlannak tulajdonosa bevonásra kerül a hitelügyletbe. Ha a kölcsönügyletben szereplő személy a fedezetül szolgáló ingatlannak tulajdonosa, vagy tulajdoni várományosa (azaz az ő nevére kerül majd az ingatlan), ám jövedelmével nem felel a jelzáloghitel visszafizetéséért, akkor csak zálogkötelezettként fog részt venni az adott ügyletben. Ez azt jelenti, hogy mind a kölcsönszerződés, mind a közjegyzői okirat aláírásakor jelen kell lennie neki is.

Zálogkötelezettek esetén is fontos a KHR lista kérdése. Azonban van olyan bank, amely a zálogkötelezett KHR státuszát egyáltalán nem vizsgálja, illetve létezik olyan pénzintézet is, amely a zálogkötelezett adatait ellenőrzi ugyan a KHR rendszerben, ám akkor sem utasítja vissza a hitelkérelmet, ha az illető passzív státuszban szerepel a listán.

Vannak esetek, amikor különbséget tesznek a zálogkötelezettek között attól függően, hogy a hitel célja lakásvásárlás, vagy szabadfelhasználás. Vásárlás esetén ugyanis a fedezet tulajdonosát az adott bank adóstársként is bevonja (ebben az esetben pedig kötelezően lekérik az adatait a KHR-ből), szabadfelhasználás esetén ezt nem teszik meg.

A lényeg azonban, hogy mielőtt a szülőket teljesen belelkesítjük, és ők igent mondanak, érdeklődjük meg, hogy szerepelhetnek-e esetleg a KHR-ben!

Persze arról se feledkezzünk meg, hogy dupla fedezet ide, vagy oda, adósként a jövedelemvizsgálatot nem kerülhetjük el.

Kalkulátorunk segítségével megtudhatod, hogy mekkora hitelt tudsz felvenni.

Ismétlés képpen

Hogyan kerülhetünk fel a KHR-be?

1. Hitelmulasztás

Azaz, ha valamely banktól felvett hitelünket nem törlesztjük megfelelően, és 90 napon keresztül folyamatosan legalább a minimálbér összegét elérő tartozásunk van. A hitel összes, adóssal azonos jogú szereplője (kezes, adóstárs) szintén felkerülhet a KHR-be a zálogkötelezett kivételével, mivel ő csak a felajánlott fedezetével (pl. ingatlan) felel a tartozásért.

Aktív KHR listásoknak egyik pénzintézet sem nyújt hitelt. Addig maradunk aktív státuszúak, ameddig:

• a teljes tartozást ki nem fizettük,
• vagy a pénzintézet érvényesíti követelését a fedezeten (elárverezés),
• a szerződés átütemezése megtörténik (pl. futamidő hosszabbítása, törlesztés módjának megváltoztatása).

Ekkor passzív státuszba kerülünk, amely 1 évig tart és ennek leteltével törölnek a negatív adóslistáról. Ezen időszak után ismét makulátlanul hitelképesek lehetünk.

A behajthatatlan tartozások (melyeket például a bank már leírt) továbbra is 5 évig maradnak a rendszerben!

2. Bankkártyával (vagy hitelkártyával) való visszaélés

• Jogosulatlan adathasználat: amikor a kártyát nem a tulajdonosa vagy jogosultja használja, vagyis lopott vagy talált kártyát használ.
• Kártyahasználat miatti jogerős ítélet: ha a kártya felhasználójával kapcsolatban jogerős bírósági határozat van, miszerint a bankkártyával bűncselekményt követett el.

3. Valótlan adatok közlése

• Ha bármely pénzügyi termék (bankszámla, hitel, stb.) szerződéskötésénél valótlan adatokat közöltünk, hamis vagy hamisított okiratot (pl. bankszámlakivonat) használtunk fel. Ebben az esetben sincs aktív vagy passzív státusz. Az adatokat 5 évig tartják nyilván a KHR-ben, ennek leteltéig nincs mód arra, hogy a KHR-ről való lekerülést meg lehessen gyorsítani, de 5 év után a felkerülésre vonatkozó adatok visszavonhatatlanul törlődnek a rendszerből.

Ezekben az esetekben nincs aktív vagy passzív státusz. Az elkövető felkerül a KHR listára és ennek ténye, illetve a felkerülés körülményei a KHR-ben 5 évig nyilván vannak tartva. Ennek leteltéig nincs mód arra, hogy a KHR-ről való lekerülést meg lehessen gyorsítani, de 5 év után a felkerülésre vonatkozó adatok visszavonhatatlanul törlődnek a rendszerből.

Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb! Mindenkinek válaszolunk.