bank

December közepén vehetik kézhez az autóhitelesek a forintosítási értesítőt. A levélből kiderül, hogy milyen feltételekkel váltják át a hiteleket. A kedvezményes árfolyam ellenére nem minden adós lesz elégedett az új törlesztőrészlettel, ráadásul sokaknál több évvel is megnőhet a hitel futamideje. Érdemes elfogadni a forintosítást? Kinek nőhet a törlesztőrészlete? Ők biztosan rosszabbul járnak az átváltással? 

Idén tavasszal az egyoldalú kamatemelések és a tisztességtelen árfolyamrés miatt járó visszatérítést már elszámolták a bankok a deviza alapú autóhitelesek javára (ez nagyságrendileg 8-10%-os tartozás és havi törlesztés csökkenést eredményezett). A lakáshitelekkel ellentétben az autóhitelek és a személyi kölcsönök forintra váltásáról csak utólag döntöttek és erről az adósok a napokban kapnak értesítést.

Az autóhitelek forintosítását tartalmazó leveleket december 15-éig adják postára a bankok. A levél tartalmazza a forintosítás előtti és utáni tartozást, törlesztőrészletet, kamatot és futamidőt, valamint a kapott árfolyamkedvezmény összegét.           

A forintra váltást azonban nem kötelező elfogadni. Ha az adós úgy dönt, hogy inkább megtartja deviza alapú hitelét, akkor azt a levél kézhezvételét követő 1 hónapon belül kell jeleznie a banknak. Ellenkező esetben, ha elfogadja a forintosítást, akkor nincs teendő.

Milyen érvek szólnak a forintosítás mellett?

1. Az átváltás a piacinál kedvezőbb árfolyamon történik. Az autóhiteleket az augusztusi 287,22 forintos árfolyamon váltják át (jelenleg 1 svájci frank 293 forint), azonban ebből az adósok kedvezményt kapnak. A tényleges forintosítási árfolyam 256,47 forint, azaz az árfolyamkedvezmény mértéke 12%. Az átváltási különbözetet a bank és az állam fele-fele arányban állja az adós helyett.
2. Megszűnik az árfolyamkockázat. A deviza alapú tartozás helyébe forint lép, így a futamidő hátralevő részében nem kell számolni a forint esetleges további gyengülésével (egy 2008-ban felvett svájci frank alapú hitel törlesztőrészlete közel duplájára nőtt), viszont az esetleges erősödésből származó előny is elveszik.

Hogyan változik a törlesztőrészlet a forintosítás után?

A decembertől fizetendő törlesztőrészlet a kedvezményes árfolyamnak megfelelően 12%-ot meghaladóan csökken azoknál a hiteleknél, amelyeknél a fizetendő részlet az árfolyammal együtt változott.

Azonban létezik egy másik típusú konstrukció is (a deviza alapú autóhitelek harmada, 60-80 ezer szerződés), ahol az adós havonta fix összeget fizet ki forintban, de a folyósítási és törlesztési árfolyam különbsége, valamint a kamatemelkedés hatása egy külön számlán gyűlik. A gyűjtőszámlán felhalmozott tartozást pedig rendszerint a futamidő végén kell rendezni, sokszor egy összegben. Azért, hogy az egyösszegű kifizetés ne jelentsen elviselhetetlen terhet az adós számára, a futamidőt kell meghosszabbítani.

Megéri forintra váltani a hitelt vagy sem?

Megvizsgáltuk, hogy egy eredetileg átlagosnak tekinthető autóhitelből hogyan lett napjainkra egy igencsak szélsőséges eset. Például egy 2008 júliusában 10 éves futamidőre felvett 3 millió forintos svájci frank alapú forintban fix törlesztőrészletű autóhitel törlesztőrészlete közel 40 ezer Ft.

Ha marad svájci frankban a hitel, akkor futamidőt kell hosszabbítani ahhoz, hogy ne egy összegben kelljen a futamidő végén kifizetni a gyűjtőszámlán felhalmozott különbözetet. Változatlan törlesztőrészletet feltételezve 9 évvel kell megnyújtani a futamidőt, így összesen 8,8 millió forintot költ az adós a hitel visszafizetésére.

Ha viszont úgy dönt az adós, hogy elfogadja a forintosítást, akkor a kedvezményes árfolyam ellenére is 5 évvel kitolódik a futamidő, továbbá 25%-kal megemelkedik a törlesztőrészlet. Azonban a teljes visszafizetés 1 millió forinttal alacsonyabb, mintha ragaszkodna a deviza alapú hitelhez.

Az, hogy mennyivel jár jobban vagy rosszabbul egyik vagy másik variáció esetén az adós, azt jelentősen befolyásolja a svájci frank jövőbeli árfolyama, valamint a hitel kamata. Erre vonatkozóan stabil becslést még Nobel-díjjal sem lehet adni, az elmúlt évek negatív tapasztalatai azonban inkább a forintosítás elfogadásának racionalitását támasztják alá.

Milyen panasszal élhetnek az adósok?

Amennyiben az adós nem ért egyet a tájékoztató levélben foglaltakkal, akkor első lépésben az érintett banknál tehet panaszt. Ha nem jutnak dűlőre a felek, akkor a Pénzügyi Békéltető Testülethez lehet fordulni, végső soron pedig pereskedni.

Azonban senki ne ragadjon rögtön tollat azért, mert a törlesztőrészlete emelkedett. Ez két esetben is előfordulhat:

1. késedelmes törlesztéssel rendelkezik a hitel, vagy
2. forintban fix törlesztőrészletű hitel.