bank

Kivételes esetben jogszabállyal módosíthatóak a devizahitel szerződések – mondta ki ma az Alkotmánybíróság. De erre csak oly módon kerülhet sor, hogy az adósok és a bankok érdekét egyaránt figyelembe veszik. Fontos döntésről van szó, hiszen a kormány erre, valamint az Európai Bíróság döntésére alapozva dönthet a devizahitelesek helyzetét rendező lépésekről. A törvény aligha születhet meg május előtt.

Mit kérdezett a kormány az Alkotmánybíróságtól?

1. Az Alkotmányból levezethető-e olyan konkrét fogyasztóvédelmi rendelkezés, amely szerződési feltétel, bírósági ítélet vagy jogszabály alaptörvény ellenességét okozná?
    
2. A devizahitel szerződések milyen keretek között módosíthatók jogszabállyal?

Mit válaszolt az Alkotmánybíróság a kormány kérdéseire?

1. Az Alkotmánybíróságnak nem feladata a fogyasztóvédelmi szabályok alkotmányos vizsgálata. A független bíróságoknak kell megállapítania, hogy egy adott ügyben betartották-e a fogyasztóvédelmi szabályokat vagy sem. Ha bírósági döntés megszületése után valaki kételkedik a döntés alkotmányosságában, akkor lehet az Alkotmánybírósághoz fordulni, de a meglevő szerződéseket az Alkotmánybíróság sem semmisítheti meg.
    
2. Jogszabállyal KIVÉTELES esetben meg lehet változtatni a korábban kötött szerződéseket. Erre azonban csak akkor van mód, ha valamely körülmény a szerződő felek jogos érdekét sérti, nem volt előrelátható és túlmegy a normális változás kockázatán. Mindezeken túl a lényeges körülményváltozásnak tömeges társadalmi méretűnek is kell lennie. Az Alkotmánybíróság szerint ezen feltételek teljesülése esetén a független bíróságok ma is átírhatják a szerződéseket.
   
   Ha az Országgyűlés át szeretné írni a devizahitel szerződéseket, akkor köteles bizonyítani, hogy ezek a feltételek fennállnak. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor kimondta: a leendő törvényben érdekegyensúlyra kell törekedni, mindkét szerződő fél (tehát a bankok és az ügyfelek A szerk.) érdekét figyelembe kell venni.

Miért kért állásfoglalást a kormány az Alkotmánybíróságtól?

A törlesztőrészletek drasztikus növekedése miatt egyre több devizahiteles indított pert hitelt folyósító bankja ellen. A becslések szerint 3 ezer per van folyamatban. A perekben változatos döntések születtek: sok esetben a bankok nyertek, de volt olyan jogerős döntés is, amely semmissé nyilvánított egy devizahiteles szerződést. A jogbizonytalanság miatt nő a bedőlő devizahitelek aránya, legutóbb a 90 napon túli tartozások aránya 18,8 százalékos, a 90 napon belülieké pedig 14,4 százalékos volt.

Mit mondott a Kúria a devizahitelekről?

Az ellentmondásos jogi helyzetet a Kúria is érzékelte, ezért tavaly novemberben úgy döntött jogegységi eljárást kezdeményez a devizahiteles ügyben, hogy rendezze az eltérő joggyakorlatot. A Kúria megállapításai a következőek voltak:

• A devizaalapú kölcsönszerződéseknél az adós a kedvezőbb kamat miatt devizában adósodott el, ezért ő viseli az árfolyamkockázatot.
• A szerződés nem uzsorás szerződés, nem színlelt szerződés, nem ütközik a jó erkölcsbe, és önmagában az árfolyamváltozás miatt nem ütközik jogszabályba.
• A bankot terhelő tájékoztatási kötelezettségnek ki kellett terjednie az árfolyamváltozásra, és arra, hogy ez hogyan befolyásolja a törlesztőrészleteket.
• Ha a bíróság szerint érvénytelen a szerződés, arra kell törekednie, hogy érvényessé nyilvánítsa, ha kiküszöbölhető az érvénytelenség oka.
• Ha csak valamely pontja érvénytelen, de a szerződés e nélkül is teljesíthető, akkor az érvénytelen ponton kívül változatlanul él.
• Az egyoldalú szerződésmódosítás kérdéséről nem döntött a Kúria. A döntés halasztását azzal magyarázták, hogy megvárja az Európai Unió Bíróságának határozatát.
• A bírói szerződésmódosítás eszköze nem alkalmas arra, hogy társadalmi méretű gazdasági változások következményeit orvosolja.

Mit mond az Európai Bíróság?

A Kúria két dologban kéri az Európai Bíróság állásfoglalását:

• A devizahitelek esetében az átváltási árfolyamra vonatkozó feltétel mikor tekinthető világosnak és érthetőnek?
   
• Ha a szerződés tisztességtelen feltétel miatt nem teljesíthető, akkor a magyar bíróságnak joga van-e azt kiegészíteni?

Az ügyben dönteni várhatóan csak májusban fog. Eddig a főtanácsnok tett javaslatot az ügyben, ám ez nem kötelező az Európai Bíróságra. A főtanácsnok szerint:

• a devizahitelek esetében az árfolyamot meghatározó feltételek a szerződés elsődleges tárgyának számítanak. Ha ezek nincsenek meghatározva, a szerződés nem teljesíthető.
   
• ahhoz, hogy az árfolyamot meghatározó feltételek világosak és érthetőek legyenek, a fogyasztónak rendelkeznie kell azokkal az az információkkal, amelyek segítségével meg tudja ítélni az adott szerződés megkötésének előnyeit, hátrányait és az abból eredő kockázatokat.
   
• a devizahitelek törlesztésekor alkalmazott átváltási árfolyamokra vonatkozott szabályok világosnak tűnnek. Ám kétségek merülnek fel, hogy a fogyasztó megértette-e, hogy a vételi és az eladási árfolyam közötti különbség (azaz az árfolyamrés A szerk.) többletterhet róhat rá. A Kúriának ezt a körülményt vizsgálnia kell.
   
• ha a tisztességtelen feltétel miatt a szerződés nem teljesíthető, akkor a Kúria „belenyúlhat” a megállapodásba, de úgy hogy a „lehető legnagyobb mértékben fenntartsa a szerződést”. Ha ugyanis a bíróságnak nem lenne módja a kiegészítésre, a szerződést meg kéne semmisíteni, így pedig a fogyasztónak a teljes hátralékot vissza kéne fizetnie. Ez a körülmény pedig valószínűleg jobban büntetné őt, mint a hitelezőt.

Jelenleg a magyar piacon csak forint alapú jelzáloghitelek érhetőek el, amelyeknél árfolyamkockázattal már nem kell számolnod. Ha kíváncsi vagy, milyen feltételekkel kaphatsz most lakáshitelt, használd kalkulátorunkat!

Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb! Mindenkinek válaszolunk.