bank

Mai írásunkban két érdekes személyes tapasztalatot osztunk meg olvasóinkkal, plusz egy bölcsességet. Mióta megkezdtük a személyes tanácsadási tevékenységünket több olyan pénzügyi helyzettel találkoztunk, ahol totálisan vakvágányon futottak a pénzügyek. Ezen tapasztalatokból osztunk meg az alábbiakban két tipikus példát.

1., Aki a kis veszteséget túlbecsüli

Jelen eset egy konszolidált úriemberrel történt meg, akinek alapelve volt, hogy nem kíván kockázatos befektetést végrehajtani. Az élet azonban úgy hozta, hogy egy alkalommal nem figyelt eléggé és egy rossz (számára nem megfelelő) ajánlás hatására befektetési alapba fektette pénzét. Alapvetően akkor vált számára világossá, hogy mibe is fektette a pénzt, amikor az egyik kimutatáson veszteséget látott a befektetése mellett. Ekkor megnézte, hogy ez bizony egy részvény alap, amiről azonnal tudta, hogy számára totálisan alkalmatlan befektetési forma, mert egyszerűen a „legkisebb veszteséget sem képes elviselni”.

Beszélgetésünk során megosztotta velünk véleményét: „megvárom, amíg a jelenlegi 1%-os veszteség eltűnik, és akkor eladom ezt a befektetési alapot…”

Mi itt a probléma?

Ha egy befektetés nem alkalmas számunkra, akkor attól meg kell válni. A kockázatot csak tudatosan lehet felvállalni. Képzeljük csak el; ha 1% veszteség komoly aggodalmakat kelt bennünk, akkor milyen problémát fog nekünk jelenteni egy esetleges 10-15%-os veszteség az aktuális számla egyenlegünkön?

Azok, akik tudatosan fektetnek részvénybe, vagy részvény alapba jellemzően meghúzzák azt a határt, hogy mennyit hajlandóak veszíteni. Tudják, hogy a várható hozam lényegesen magasabb, mint a bankbetétekben, de ezért fel kell vállalniuk az esetleges veszteség kockázatát. Ez a befektetés is racionális lenne, ha a veszteséghez megfelelő módon tudunk hozzáállni.

Térjünk vissza a szóban forgó esethez: számtalan példát ismerünk – sajnos ez valami miatt jellemző a magyar befektetői gondolkodásra -, ahol „veszteséggel nem adunk el” alapelv érvényesül. Eleinte ki lehetne szállni a befektetésből 1-2% veszteséggel, majd 10%-kal… később 20%-kal… végül ki tudja mennyivel.

Két gyakorlati tanácsunk:

• Soha nem az a fontos, hogy veszteségben vagyunk, hanem az, várható-e emelkedés a jelenlegi szintről (ennek eldöntése nem feltétlenül egyszerű, de utána olvasással, szakemberrel történő konzultációval megoldható)
• Azonnal váljunk meg azoktól a befektetésektől, melyek esetében biztosan tudjuk, hogy nem felel meg a kockázat tűrő képességünknek
   

2., Folyamatosan a tőzsdén pörögni?

Második esetünkben egy átlagosnál lényegesen tehetősebb személy a főszereplőnk. Elfoglalt üzletember, cégtulajdonos, aki sikeres vállalkozásaiból kereste meg a vagyonát. Egy „szakértő” tanácsára azonban vagyona jelentős részével elkezdett tőzsdézni aktívan, hiszen „mindig van jó befektetési lehetőség, egy kis odafigyeléssel rengeteg pénzt kereshetünk…” – hallatszott a tanács. Meg is kezdte a tőzsdézést több –kevesebb sikerrel.

Miért nincs ennek így értelme?

• Ha valakinek nincs ideje a tőzsdével foglalkozni munkája miatt, az ne pörögjön aktívan a tőzsdén. Csináljon tőzsdei befektetést, de ne akarjon minden nap több tőzsdei megbízást keresztülvinni. Olyan tőzsdei befektetéseket vállaljon fel, melyekbe hosszú távon hisz. 
• A tőzsde kockázatos. Ha sikeres üzletemberek vagyunk, akkor is a szabadon befektethető pénzünk kisebb részét érdemes tőzsdén befektetni, még jelentős kockázat vállalási hajlandóság esetén is. 
• Vagyonunk jelentősebb részét érdemes a nap 12 órájában befektetésekkel foglalkozó szakemberekre bízni, befektetési alapokban elhelyezni. A befektetési alapkezelőnek az a kizárólagos feladat, hogy amíg mi éppen egy tárgyaláson vagyunk, új vállalkozást építünk, vagy alkalmazottként végezzük a munkánkat, addig ő figyelve a tőzsdék mozgását, a híreket, jó döntéseket hozzon.

Beszélgetésünk végén megállapodtunk abban, hogy elegendő kevesebb pénzzel tőzsdézni és a vagyon jelentősebb részéből egy hosszú távon fenntartható, a kockázatvállalási szándéknak és képességnek megfelelő, befektetési alapokból álló portfólió kialakítása szükséges. Ez utóbbi sem tekinthető egy egyszerű mutatványnak, mindazonáltal ha már sikerült megkeresnünk nehéz munkával a pénzt, akkor érdemes odafigyelni, hogy mibe is helyezzük el.

Amennyiben érdekel a Bankmonitor független tanácsadási tevékenysége olvasd el erről tájékoztatónkat és jelentkezz rá! 

(Úgy látjuk, túl hosszúra nyúlt írásunk, így az ezen írásunkba tervezett bölcsességet később osztjuk meg kedves Olvasóinkkal.)

Kérjük, hogy mondd el véleményedet a Bankmonitorról! Szeretnénk figyelembe venni javaslataidat és kritikáidat, hogy minden pénzügyi kérdésedre megtaláld nálunk a választ. Töltsd ki kérdőívünket, a válaszadók között 3 darab 5 ezer Ft-os Shopline vásárlási utalványt sorsolunk ki.