bank

Kinek jár, és kinek nem jár visszatérítés? Milyen időszakra jár a visszatérítés? Mi alapján kapnak az adósok pénzt a banktól? Milyen tételek csökkentik a visszatéríthető összeget? A leggyakoribb kérdések és válaszok egy helyen a banki visszatérítéssel kapcsolatban.

Mely hitelekre vonatkozik a visszatérítés?

• 2004. május 1-jén vagy azt követően 2014. július 26-ig megkötött szerződésekre
• Ezek lehetnek magánszemély által felvett deviza, deviza alapú, vagy forint alapú személyi kölcsönökre, áruhitelekre, gépjármű hitelekre, jelzáloghitelekre (akár lakáshitel, akár szabadfelhasználású hitel), pénzügyi lízingre.

Milyen hitelekre NEM vonatkozik a visszatérítés?

• vállalkozások által felvett hitelekre,
• folyószámla hitelkeretre,
• hitelkártyára,
• állami kamattámogatással nyújtott lakáscélú forint alapú hitelre
• 2009. július 26-a előtt megszűnt hitelekre

A lezárt (már megszűnt, visszafizetett) hitelekre is vonatkozik?

Igen, amennyiben a hitel 2009. július 26-án vagy azt követően szűnt meg, akkor a bankkal szembeni követelés még nem évült el.

Ha lezárták a szerződést, akkor csak 5 évre jár a visszatérítés?

Nem. Ebben a kérdésben több szakértővel is történt egyeztetés, és a legutóbbi álláspont szerint a lezárt szerződések esetén is a teljes futamidőt fogják alapul venni (bizonyos kivételekkel, amelyet később fejtünk ki).

A végtörlesztéssel lezárt hitelekre is vonatkozik?

Igen. Ha piaci árfolyamon történt a végtörlesztés, akkor automatikusan készíti el a bank az elszámolást.

Külön szabály vonatkozik a kedvezményes árfolyamon végtörlesztett hitelekre

A kedvezményes árfolyamon törlesztettek számára is jár a „tisztességtelen” banki magatartás miatti visszatérítés. A visszatérítés összegét azonban csökkenti a kedvezményes végtörlesztés pillanatában elért pénzügyi előny (piaci árfolyam és a kedvezményes árfolyam közötti különbségből adódó előny). Ennek a végeredménye pedig az, hogy ugyan jár a visszatérítés, de a legtöbbek számára ez 0 Ft-ot fog jelenteni, mivel a kedvezményes végtörlesztés jelentősebb pénzügyi előnyt adott, mint a jelenlegi visszatérítés.

Amennyiben 2011 év végén, 2012 év elején kedvezményes árfolyamon lett lezárva a hitel, úgy az adós 2015. március 1. és 2015. március 31. között kérheti a bankjától az elszámolás elkészítését, tehát nincs automatikus elszámolás. Ha a lezárt hitelt egy másik forint hitelből fizette ki az adós, akkor az ügyintézésnek nincs díja. Eltérő esetben 10 000 Ft az elszámolás elkészítésének költsége, amely csak akkor jár vissza, ha van visszatéríthető összeg.

A visszatérítés a teljes futamidőre jár?

Ez elég nehéz kérdés, és több tényezőtől is függ. Itt érdemes szétválasztani az árfolyamrésre, valamint az egyoldalú kamat-/költség-/díjemelésre visszajáró összeget.

1. ÁRFOLYAMRÉS

A futamidő azon időszakára jár, amely időszak alatt az adós a deviza alapú hitelének (nem értendő ide a devizában felvett és devizában törlesztett hitel!!) törlesztőrészletét a bank által alkalmazott eladási árfolyamon fizette meg.

Ez lakáscélú jelzáloghiteleknél 2012. december 12. után nem lehetséges, egyéb célú jelzáloghiteleknél pedig 2014. július 1.óta, ugyanis ezen dátumoktól kezdődően kötelező a banki közép-, vagy MNB középárfolyam alkalmazása. Ez azt jelenti, hogy legkésőbb ezektől a dátumoktól teljesített törlesztőrészletekre nincs árfolyamrés visszatérítés.

2. EGYOLDALÚ KAMAT-/KÖLTSÉG-/DÍJEMELÉS

A törvény szerint az egyoldalú emeléseket lehetővé tevő kikötések tisztességtelenek. Azonban a forint alapú, vagy deviza (devizában felvett és devizában törlesztett) hitelek vonatkozásában nem vélelmezik tisztességtelennek a 2010. november 26-át követően közzétett/módosított szerződéses rendelkezéseket (hivatalos megfogalmazásban Általános Szerződési Feltételek, amely minden kölcsönszerződés mellékletét képezi).

Ez a következőt jelenti:

Ha valaki például 2008-ban vette fel a forint, vagy devizahitelét (devizában is törleszt), és az ő szerződésére érvényes rendelkezéseket 2010. november 26-át követően módosították, akkor csak a módosítás napjáig terjedő időszakra járhat a visszatérítés.

DE!

A 2010. november 26-át követően közzétett, tisztességesnek vélelmezett szerződéses rendelkezéseket a Magyar Állam közérdekű keresettel indított perben vitathatja.

Milyen formában kapom meg a visszatérítést?

• Lezárt hitelek esetében vagy az érintett banknál vezetett számlára utalják, vagy az adós által megjelölt más banki számlára (amennyiben az érintett banknál már nincs bankszámlánk), vagy a bankfiókban veheti fel készpénzben (amennyiben az érintett banknál már nincs bankszámlánk).
• Még élő hitelek esetében a fennálló tartozás összegét csökkenti.

Ha valakinek megszűnt hitelre jár a visszatérítés, de azt a hitelt ugyanannál a banknál egy másik hitelből váltotta ki, és ez utóbbi még élő hitel, akkor az utóbb felvett hitel fennálló tartozását csökkenti.

Mikor kapom meg a visszatérített összeget?

Az esetek túlnyomó többségénél várhatóan 2015. február 28-ig kell megküldeni az elszámolást az ügyfeleknek, így a visszatérítés tavasszal realizálódhat.

Mi az összefüggés a visszatérítés és a forintosítás között?

Semmi: először a visszatérítés történik meg, ez csökkenti a hitelállományt és a törlesztőrészletet, majd ezt követően valósul meg a forintosítás. A forintosítás után még érdemes lesz szétnézni, hogy kedvezőbbre cserélhető-e a kölcsönünk.

Ha az aktuális forint lakáshitel kamatok érdekelnek, töltsd ki az alábbi adatlapot és kollégánk visszahív!

A Nemzeti Eszközkezelő által átvett ügyletekre vonatkozik-e a törvény?

Igen, de az elszámolás az ügyfelet nem érinti, mert az a bank és az Állam között történik. Tehát az ügyfél a visszatérítésből nem részesül, azt a Nemzeti Eszközkezelő fogja megkapni.

Mi csökkentheti a visszatérítés összegét?

• az ügyfélnek egyedileg elengedett kamat-, költség-, díjelemek,
• ha a bank kedvezményes árfolyamot alkalmazott,
• árfolyamgátba belépett adósok számára, azaz a jelenleg svájci frank hitel esetén 180 forintos fix árfolyamon törlesztők esetében, a speciális megállapodás keretében a bank és az állam által átvállalt pénzügyi teher 50%-a,
• kedvezményes végtörlesztés esetén az árfolyamból adódó kedvezmény mértéke (lásd fentebb).