bank

A héten 4%-ra csökkent az MNB alapkamata és a jegybankelnök a további csökkentést sem zárta ki, akár 3%-3,5% közötti kamatszint is megvalósulhat. Egyre nehezebb ezt megemészteni a magyar lakosságnak, hiszen „nem ilyen kamatok mellett nőttünk fel…” Többször értekeztünk már arról, hogy a magyar állampapírok igazi alternatívát, érzékelhető kamatelőnyt a bankbetétekkel szemben hosszú távon nyújtanak, 3 és 5 éves befektetések esetén. Nézzük meg, hogyan áll ma a bankbetét-állampapír kamatkínálat, melyikkel milyen kamatszintet lehet elérni. Írásunkban kitérünk a specialitásokra is, mert azért nem almát hasonlítunk almával…

A feltétel (jövedelem adott bankba irányítása, új pénz utalása a bankba…stb.) nélkül elérhető bankbetétek kamat 4,3%-ra olvadt egy éves időtávon és a kedden bekövetkezett jegybanki alapkamat csökkentés után vélhetően pár napon belül 4,0-4,1%-ig fog tovább mérséklődni. Most nem térünk ki részleteiben arra, hogy az infláció is meredeken esett, így a kamatokon keresztül elérhető valós pénzügyi ajánlat (mennyivel fog többet érni a pénzem a befektetés végén?) lényegesen kevésbé csökkent, mint a kirakatba kiakasztott plakátokon látható kamatok esetében az megfigyelhető. Most tehát egyszerűen abból indulunk ki, hogy keveseljük a kamatot és többet szeretnénk… Több kamatért pedig elsősorban a hosszabb befektetési időtávra kell figyelmünket fordítani, bár a magyar megtakarítok hagyományosan vonakodnak a hosszú távú döntésektől.

3 éves befektetés esetén a 2016/J névre keresztelt Prémium Állampapír 5,2%-os hozamot kínál, mely 0,6%-tól 1,5%-ig terjedő mértékben haladja meg az 5 legjobb bankbetéten elérhető kamatot. Az 5 éves időtávon a 2018/I névre keresztelt Prémium Állampapír ugyancsak 5,2%-os hozamot kínál, melynek a hozamtöbblete is szinte azonos az 5 legjobb bankbetéthez viszonyítva (lásd alábbi táblázatunkat).

Mit kell felvállalnunk a hozamtöbbletért cserébe? (specialitások)

Mind a 3 éves, mind az 5 éves állampapír évente fizet kamatot a befektetőknek. A kifizetett kamat azonban a feltüntetett bankbetétekkel szemben csak a jövőre esedékes kamatfizetésre igaz, a kamat mértéke minden évben az inflációhoz kötötten változik. A feltüntetett kamatfizetés, az 5,2% csupán a következő kamatfizetési időpontra igaz, mely a 2016/J esetében 2014. május 2., míg a 2018/I esetében 2014. április 25. A 2015-ben bekövetkező kamatfizetésnél a 2014 márciusában a KSH által közölt éves inflációs érték 3%ponttal növelt értéke lesz. A jegybank aktuális várakozása szerint ez az érték 2,7% lesz, azaz a 2015. évi kamatfizetés 5,7% lesz (pontosabban lehet, ha az előrejelzésnek megfelelően alakul az infláció).

Mikor járhatunk rosszabbul az állampapírral, mint a bankbetéttel? A fentiekből egyenesen következik, hogy az állampapír hozama akkor fog elmaradni az aktuálisan legjobb bankbetétekétől, ha az infláció 1,5% alá mérséklődik (az 5. legjobb bankbetét pedig akkor ad majd jobb kamatot, ha az infláció 0,5% alá esik). Erre pillanatnyilag kevés esély mutatkozik, legalábbis ami a szakértői előrejelzéseket illeti.

És ha nem tudom megtartani az állampapírt a lejáratig?

Ebben az esetben sincs teljes dráma, sőt… a Kincstár napi szinten hajlandó visszavásárolni a lejárat előtt az egyes állampapírokat. Mit jelent mindez? A mai gyakorlat szerint a befektetett tőkét és az időközben felhalmozott kamatot megkapjuk (ha éppen nem a kamatfizetést követő első napon kívánjuk eladni az állampapírunkat), de 2% „fájdalomdíjat” azért érvényesít a Kincstár a vételi árfolyamban. Mindez lefordítva: a következő kamatfizetésnél 5,2%-os kamatot fizet az állampapír, ha fél évvel a kamatfizetés előtt valami miatt pénzre van szükségünk és el kell adni az állampapírunkat, akkor az időközben felhalmozott kamat az 5,2% fele, azaz 2,6% lesz. A befektetett pénzünk plusz 2,6% felhalmozott kamatból kerül levonásra a 2%, ami azt eredményezi, hogy a befektetett pénzünket plusz 0,6% kamatot fogunk visszakapni. A 2% fájdalomdíj minden esetben érvényesülni fog. Ez azonban az esetek döntő részében kevesebb lesz, mint a bankbetétek esetében.

Tanulság 1.: nincs teljes kamatveszteség idő előtti „kiszállás” esetén sem, így érdemes lehet elszakadni az egy éves, vagy annál rövidebb befektetésektől és egy kicsit hosszabb időtávon gondolkodni.

Tanulság 2.: ha mindenképpen „több kamatot” szeretnénk, akkor először maradjunk a biztonságos befektetésnél és inkább a befektetési időt növeljük, mint a felvállalt kockázatot. Különösen igaz ez, ha egy-egy befektetés valós kockázatát nem értjük valójában (mert ez a későbbiekben nagyon fájdalmas lehet). 

Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb! Mindenkinek válaszolunk.