bank

Teljesen ismeretlen vizekre tévedtünk, a tegnapi nap átírta a történelmet, ugyanis a britek kis többséggel a kilépés mellett tették le a voksukat. A rövid távú következmények szörnyűek, a forint esik, a tőzsdék 2008 óta nem látott mélyrepülésben, a legjobban azok jártak, akik inkább szép csendben várták a szavazást. Cikkünkben gyors áttekintést adunk a helyzetről. Az biztos, hogy az első reakciók brutálisak, de ez még nem jelenti, hogy világvége lenne.

A csütörtöki történelmi népszavazás a legrosszabb forgatókönyvvel végződött, a ma reggeli, a végleges adatok alapján a brit szavazók 51,9 százaléka szavazott az EU-ból való kilépésre, míg 48,1 százalék a maradásra. Érezhető a számokból is, hogy nagyon szoros volt a végeredmény, viszont a mérleg nyelve sajnos a kilépés oldalára billent el.

Egyelőre mindenki csak találgatja, hogy mi lesz most, vélhetően komoly tárgyalássorozat kezdődik az EU és a britek között, hogy most mit lehet tenni és a gazdasági kapcsolatok milyen formában maradhatnak fent. A kilépés egyébként is legalább két éves procedúra, tehát nem megy egyik napról a másikra. Számunkra sokkal fontosabb kérdés, hogy a hitelünkkel és befektetéseinkkel ilyen időben mi is lehet. A következőkben sorra vesszük az azonnali reakciókat a váratlan brit döntésre.

Nagyon rossz hír rövid távon a befektetőknek

Nem lehet szépíteni, minden bizonnyal 2016. június 24-e újabb fekete péntekként vonul be a történelemkönyvekbe, a befektetők pánikszerű eladásai a 2008-as válság legrosszabb időszakát idézik. A font például bő 10 százalékot esett a dollárral szemben, és 1985 óta nem volt ilyen gyenge az árfolyama. A devizapiacon is óriási mozgásokat láthatunk, a forint a fő devizákkal szemben gyengül, csak a dollárral szemben közel 5 százalékos a gyengülés mértéke.

A részvénypiacon is kivégzésre került sor, a legelső az ázsiai piac volt, ahol japán majdnem 10 százalékos zuhanást szenvedett el, Európában 8-10 százalékos mélyrepülésben járunk. Klasszikus tömegjelenségről van szó, a rossz hírek miatt a befektetők nem néznek semmit, csak adják be tömegével az eladási megbízásokat. Tipikusan ilyen esetekben a túlzott árfolyam-reakciók is megjelennek, vélhetően az első napokban inkább negatív oldalon. A Goldman Sachs amerikai befektetési bank már korábban arról írt, hogy legalább 15 százalékos esést vár a Brexittől az európai részvénypiacon.

A legnagyobb gond, hogy kéz a kézben esik nagyjából minden piac, kivételt jelenthet ez alól a tipikusan védelmi szerepet betöltő arany, vagy esetlegesen egyes országok állampapírjai, ami ilyenkor menedék szerepét töltheti be. Különbözőképpen, de a befektetéseket tartók is meg fogják érezni a Brexit azonnali hatásait.

A lakossági állampapírok esetében egyszerűbb a helyzet, itt például a kincstári árfolyamjegyzés miatt kárunk nem származhat a kinti eseményekből, sőt védve is vagyunk, mert több termék változó kamatozású (bónusz magyar államkötvény is ilyen). Az államkötvények és egyes rövid kötvényalapok vélekedésünk szerint kisebb ütést elszenvedhetnek (egyes esetekben ez azért több százalékos is lehet) , de idővel ezek korrigálódni fognak. Nagyobb mértékű elmozdulás a kockázatosabb eszközöket tartóknál lehet, ilyenek a vegyes alapok, részvényalapok és az abszolút hozamú alapok is ide sorolhatók, ha esetleg egyesek nem jól mérték fel a kockázatokat.

Nehéz bármit is tenni ilyen esetekben, nagyon hasonló lehet ehhez, amikor 2015 januárjában a svájci frankot elengedték. Az bizonyos, hogy rövid távon nagyobb mínuszok is összegyűlhetnek, viszont alapvetően azt kell nézni, hogy a gazdasági hatásai milyenek lesznek, mert hosszabb távon ez az irányadó. A pánik most a kilépésnek szól, sokkal több a kérdés, mint a jelenleg adható válasz, csak idővel tudjuk meg, hogy ténylegesen ilyen rossz-e a helyzet, vagy csak egy túlreagálásról volt szó.

Mi lesz a hitelemmel?

A napokban került fel hozzánk egy cikk, melyben éppen a kedvezőtlen kimenetre gondolva megírtuk, hogy miért is jelenthet bajt, ha a Brexit valósággá válik. A legtöbb esetben a hitel változó kamatozású, ez ugyanis az olcsóbb: minél gyorsabban változhat a kamata, annál olcsóbban tudjuk felvenni. A budapesti bankközi kamatláb, a Bubort kell ilyenkor figyelni, amiben várhatóan lesz is némi mozgás a nemzetközi helyzetet látva.

A 2008-as sokk nagyobb mértékű (3%-os) kamatemelést jelentett, viszont egy évre rá vissza is térhettünk a korábbi szintre, sőt az alá. Kérdés, hogy mekkora megrázkódtatást okoz a pánik, az biztos, hogy a korábban tervbe vett további alapkamat csökkentés egy időre megállhat. A statisztikákat egyelőre nem ismerjük, de amint látjuk ezt is, azonnal beszámolunk róla. Az összehasonlítás kedvéért, ha a hitel kamatozása 1 százalékkal emelkedne, akkor a törlesztőrészlet körülbelül 9 százalékkal tudna megemelkedni.

A magyar gazdaság kilátásai

A nemzetgazdasági miniszter tett említést, hogy mi történhetne a magyar gazdasággal, ha a britek a kilépésre szavaznak. Véleménye szerint a gazdaságunkat éves alapon 0,3-0,4 százalékkal fogná vissza, ami azért jelentős annak fényében, hogy érezhető volt a lassulás az országban. A hatásokat megéreznénk a magyar-brit gazdasági kapcsolatokon keresztül közvetetten, ezen felül viszont még az unió támogatási politikáján keresztül is megrázkódtatás érne bennünket (a britek többet fizetnek be, mint amennyit visszakapnak, nettó befizetők).

Orbán Viktor ma reggel a Kossuth Rádióban arról beszélt, hogy egyeztetés lesz az EU-28-ak között a mai napon, ezen belül is külön a visegrádi 4-ek, jövő hét kedden pedig uniós csúcstalálkozó lesz. Többektől is elhangzott, hogy a pánik kezelése miatt összefogásra van szükség, mindent meg kell tenni, hogy az európai gazdaság ne sérüljön a britek döntése miatt. Mivel mindennek az alapja a gazdasági növekedés, ezért hosszabb távon akkor lehetnek jól teljesítő befektetéseink, ha itt is minden rendben, de ugyanezen logika alapján az olcsóbb hitelek korszakát is meghatározhatja a gazdaság és azon belül is a bankszektor helyzete.