bank

Az állampapír az egyik legbiztonságosabb megtakarítási formát jelenti. Ugyanakkor, hogy az ezekre épülő kötvényalapoknál már egész nagy árfolyam ingadozások, akár veszteségek is elképzelhetőek. Mi okozhatja ezt? Az állampapír mégsem annyira biztonságos? Vagy a kötvényalapokkal van a probléma? Mindkettővel minden a legnagyobb rendben. Ám más célt szolgálnak.

Gyakran érkezik hozzánk kérdés egy látszólag komoly ellentmondásról: miért van az, hogy a lakossági államkötvények a lehető legbiztosabb megtakarítások közé tartoznak, de az állampapírokra (is) épülő kötvényalapok mégis kockázatosak? Megfejtük a rejtélyt!

Mit nyújtanak az állampapírok?

Egy magyar állampapír megvásárlásával lényegében a magyar államnak adunk kölcsön, amit az a megfelelő kamatokkal együtt, az előre meghatározott futamidő lejártával az állam visszafizet. Mivel az állam saját devizában (jelen esetben forintban) mindig vissza tudja fizetni a hiteleit, az állampapírok a legbiztonságosabb megtakarítások közé tartoznak.

Ha szeretnéd megtudni, milyen befektetési lehetőségek várnak Rád az állampapírok és a befektetési alapok között, használd az alábbi kalkulátorunkat!

Miért változik a kötvényalapok árfolyama? 

A fenti ellentmondás az állampapír alapoknál ütközhet ki a leginkább. Elsőre azt lehetne hinni, hogy mivel ezek az alapok is a biztonságos államkötvényekbe fektetik a pénzt, árfolyamuk sem lehet túlságosan változó. A valóság azonban mást mutat.

Azért ingadozik a kötvényalapok árfolyama, mert az állampapírok pillanatnyi árfolyama is változik. Az állampapírokat, csakúgy, mint más kötvényeket is, többféle kockázat is érinti. Ezek közül a legfontosabbak:

• a visszafizetés kockázata,
• a kamatláb változásából adódó kockázat.

A visszafizetés kockázata (hogy valóban visszakapod-e a pénzt), tehát az, ami az állampapíroknál egészen minimális, hiszen egy ország csak államcsőd esetén nem fizeti ki a kötvényeseket.

A kamatláb-változás kockázata azonban még ebben az esetben is jelentős lehet. Anélkül, hogy belemennék a matematikájába, ha a kamatok nőnek, a kötvények értéke csökken. (Ki akarna ugyanazért az árért 2%-on kamatozó állampapírt vásárolni, ha 3%-ot is megkaphat ugyanakkora futamidő alatt? Ilyenkor a 2%-os papír árfolyama addig csökken, hogy a befektető ugyanúgy járjon, mintha 3%-os papírt vett volna.

Minél hosszabb a kötvények futamideje, annál nagyobb ez a kockázat. Ezért is kockázatosabbak a hosszú kötvényalapok, a rövideknél. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez az összefüggés fordítva is fennáll: ha csökken a kamatkörnyezet a már piacon lévő kötvények árfolyama is nő!

Példaként nézzük meg a K&H állampapírokat tartalmazó alapjának grafikonját:

Jól látszik, ha a visszafizetés kockázata, vagy a kamatok (esetleg az ezekre vonatkozó várakozások, illetve egyéb tényezők) bármilyen irányba elmozdulnak, akkor a kötvények árfolyama, ezeken keresztül pedig a kötvényalapok árfolyama is megváltozik.

Más megtakarítónak szól a két forma

Ugyancsak különbséget jelent az is, hogy míg egy lakossági állampapír fix jegyzési időszakkal és lejárattal rendelkezik (pl. Kamatozó Kincstárjegy esetében 1 év), addig a nyíltvégű kötvényalapok bármikor adhatók-vehetők. (Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy az állampapírok is értékesíthetőek futamidő előtt, de akkor már nem vonatkozik rájuk az állami tőke és hozamgarancia.)

A fentiek azonban nem csak azt mutatják, hogy a likviditásban van jelentős különbség, sokkal inkább azt, hogy egészen más megközelítést igényel egy kötvényalap és egy lakossági állampapír vásárlása. Éppen ezért egészen más típusú befektetőknek szánják a kettőt.

• A lakossági állampapírok azoknak ajánlottak, akik a teljes kiszámíthatóságért cserébe hajlandóak lemondani a pénzükhöz való hozzáférésről.
• A kötvényalapok ezzel ellentétben pedig azoknak, akik a likviditásért cserébe némi kockázatvállalásra is képesek

Ezért tartoznak a kötvényalapok a kockázatos, míg a lejáratig megtartott lakossági állampapírok a kockázatmentes befektetési formák közé.