bank

A közüzemű számlákat Magyarországon a többség még mindig csekken fizeti postán, sorban állva. De milyen lehetőségünk van még ezen kívül? Korábban már bemutattunk egy alternatív megoldást, most számba vesszük az összes lehetőséget, és megtudhatod azt is, melyik mennyibe kerül!

A bankszámla költségek jelentős, akár éves több 10 ezer forintos költséget jelenthetnek. Ugyanakkor, ha odafigyelünk a költségekre, könnyedén elérhetjük az alacsony, éves 6-7 ezer forintos szintet is. Hogy mit kell ehhez tennünk? Nézzünk gyakrabban a költségekre és legyünk rugalmasabbak a váltásra: sokszor a megoldás bankon belül van és mindössze 1-2 óra befektetéssel, 10 ezrekkel lehetünk beljebb.

Akik fenntartásokkal kezelik a hetes számot, azoknak igazolást nyerhet babonájuk, miszerint a nehézségek hétévenként jelentkeznek erőteljesebben. A 16%-os kamatadó - közel hét évvel ezelőtt bekövetkezett - bevezetésekor sokan keresték, hogy milyen törvényes lehetőségek vannak a kifizetendő adó mérséklésére. Ez ma sincs másként a 6%-os egészségügyi hozzájárulás (EHO) bevezetését megelőzően. Mégis milyen jövedelmek tartoznak az új teher alá? Melyek azok, amelyek mentesülnek? Hogyan kerül kiszámításra az új "adó" és hogyan fizetjük meg? Összeszedtük a legfontosabb részleteket.

Többször írtunk már arról, hogy mennyivel hoz többet a lakástakarék (LTP), mint akár egy lekötött betét vagy megtakarítási betét. A számok magukért beszéltek… Arról is írtunk már, hogy az LTP biztos befektetés, amiben érdemes kihasználni az állami támogatást akár árfolyamgáthoz is. Sokan mégsem élnek a lehetőséggel, mondván nem akarok lakást venni. Nektek ezt üzenjük: az LTP közel se csak lakásra használható, sőt a hiteltörlesztéstől a beépített mosogatógépig rengeteg megoldás van, hogy állami támogatásból gazdálkodhassunk!

A Duna House Holding adatai alapján jelenleg Magyarországon akár 7-10%-os hozam is elérhető ingatlan bérbeadással vételár alapon. Kiszámoltuk, hogy egy 20 millió forint értékű budapesti lakás esetén mire számíthat, aki ebben gondolkodik. Az eredmény magáért beszél: 4,8%-os nettó reálhozam is elérhető éves szinten, ami 3%-os prémiumot jelent a betéteken elérhető reálkamathoz képest. A vásárlást megvizsgáltuk nemzetközi viszonylatban is: hazánk a magas hozamok mellett az átlagnál alacsonyabb vételi árakat is kínál, így a potenciális jövőbeli ingatlanár emelkedés a teljes befektetési hozamunkat még tovább növelheti. Természetesen az ingatlanbefektetésnek megvannak az egyedi kockázatai amellett, hogy befektetésünk likviditása, pénzzé tehetősége is lényegesen korlátozottabb, mint klasszikus bankbetéti, állampapír, vagy befektetési alap esetében. Ezen kockázatokat hivatott kompenzálni a 3% hozamtöbblet.