bank

10 magyar közül 6 úgy gondolja, hogy rugalmasan dönti majd el, hogy mikor megy nyugdíjba. Ez a fajta gondolkodás a fiatalokra egyre inkább jellemző. Ehhez azonban nem ártana erős spórolásba fogni, hisz a hazai adatok szerint ehhez jelenleg nincs elegendő megtakarításunk. Felkészülés nélkül a kedv szerinti nyugdíjba vonulás viszont csak álom marad. A cikkünk sok érdekes adatot tartalmaz, a végén pedig találsz néhány tanácsot, hogy mit kell tenned.

Az Aegon 2015 végén készített egy Nyugdíjfelkészültségi Kutatást, amiben 16.000 munkavállaló és nyugdíjas vett részt. A jelentés az európai, amerikai, ausztrál és ázsiai kontinens 15 különböző országára vonatkozóan mutatja be a rugalmas nyugdíjazás trendjeit és jelenségeit.

Vészesen öregszik a társadalom

A nyugdíjkérdéssel előbb-utóbb minden államnak szembe kell néznie, 2050-re a 60 évnél idősebbek lélekszáma 2 milliárdra nő. Ez azt jelenti, hogy ők a világ teljes lakosságának 21,1 százalékát fogják kitenni. Ez pedig alapjaiban forgatja fel az állami társadalombiztosítási rendszer eddigi működési modelljét.

Ugyanakkor az emberek egyre tovább élnek egészségesen, megőrzik fizikai és szellemi aktivitásukat, és hosszabb ideig tudnak és szeretnének is munkában maradni. Globálisan a megkérdezett munkavállalók fele 65 évesen vagy azt követően, vagy egyáltalán nem szeretne nyugdíjba menni.

A hagyományos nyugdíjkorhatáron túli munkavégzés gondolata eltérő a világ különböző pontjain. Japánban a válaszadók 43 százaléka szeretne a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgozni, míg ez az arány Franciaországban csupán 15 százalék.

A megkérdezettek több mint felének az az elképzelése, hogy rugalmasan lép át a munka világából a nyugdíjas évekbe; ugyanez az arány az 55 év felettiek körében 55 százalék, és még ennél is magasabb a fiatalok körében. A legtöbben ennek okaként az aktív életmódot, a munka élvezetét, és anyagi természetű érveket neveztek meg.

A munkavállalók viszont azt tapasztalják, hogy a munkáltatók nem igazán segítik elő a rugalmas nyugdíjba menetelt.

Az 55 év feletti munkavállalóknak csupán 27 százaléka nyilatkozta, hogy a munkáltatója lehetőséget ad arra, hogy a teljes munkaidős foglalkoztatás után nyugdíjasként részmunkaidőben is folytatni tudják a munkájukat, és csupán 9 százaléka számolt be arról, hogy a munkáltató átképzési lehetőséget biztosít a karrier meghosszabbítása érdekében.

Hogyan látják a rugalmas nyugdíjazást Magyarországon?

Miközben láthattad feljebb, hogy a világon az emberek fele 65 éves kora előtt szeretne nyugdíjba menni, addig ez az arány Magyarországon csak kb. 30%. A rugalmas nyugdíjazás ma Magyarországon még szinte nem is beszédtéma, bár 10 magyar válaszadóból csaknem 6 szívesen lépne át fokozatosan a nyugdíjas évekbe.

Hazánk a munkavállalók átképzésében is elmarad a kutatásban részt vevő országoktól, nálunk csak a munkavállalók 4 százaléka kap átképzési lehetőséget.

Mi segíthet a rugalmas nyugdíjazásban?

A Bankmonitor szerint az egyik legfontosabb tényező, hogy mindenki kezdjen el spórolni a nyugdíjas éveire. Ha kedvünk szerint szeretnénk majd abbahagyni a munkát, ahhoz anyagi feltételek is kellenek. Márpedig jelenleg 10 magyarból 7-nek nincs nyugdíjcélra félretett pénze.

Muszáj elkezdeni, mégpedig lehetőleg minél korábban. Ha 20 éves korodtól félreteszel havi 10 ezer forintot önkéntes nyugdíjpénztárba, 65 éves korodra 22 millió forintod gyűlhet össze, amiből kb. 16 millió forint hozam és állami támogatás, kvázi „ajándék”. Sosem késő elkezdeni, de nem mindegy mennyit teszel félre. Használd az alábbi kalkulátort és látni fogod, hogyan jutsz egyről a kettőre:

A törvényhozók, a munkáltatók és a munkavállalók mind fontos szerepet játszanak a nyugdíjazás megkönnyítésében.

„A rugalmas nyugdíjazás új dimenziói” c. tanulmány számos javaslatot fogalmaz meg:

1. Az állam olyan társadalombiztosítási reformokat vezethet be, amelyek kedvezően befolyásolhatják a munkavállalók nyugdíjhoz való hozzáállását. Például felemelhetik az állami nyugdíjellátásra való jogosultság korhatárát, és kedvezőbb juttatásban részesíthetik azokat, akik későbbre halasztják a nyugdíjba vonulást.
2. Az állam sokat tehet a társadalombiztosítási rendszer azon elemeinek eltörléséért, amelyek ellentétesek a nyugdíjkorhatár utáni munkavállalással. Például a munkavállalók megkaphatják a nyugdíjukat, miközben tovább dolgoznak.
3. A munkáltatóknak elő kell segíteniük az idősbarát környezet és kultúra elterjedését, hogy a munkavállalók bármely életkorban megtalálják a számításukat. A rugalmas munkaidő és a folyamatos továbbképzés megfelelő egyensúlyt teremt a munkahely és a magánélet között, és segít a munkavállalóknak naprakésznek maradni. Sosem szabad elfelejteniük az idősebb korosztály megtartásának előnyeit, mint például a tudás és tapasztalat megosztása.