bank

Mit tagadjuk, nem nagyon szeretjük a biztosítókat. A legtöbben ugyanis ablakon kidobott pénznek tartják a biztosítás díját és meg vannak győződve arról, ha baj van, akkor a biztosítótársaság úgyis mindent ki fog találni, hogy ne kelljen fizetnie. Sorra vettük a legjellemzőbb kifogásokat és megnéztük, mennyi valóságtartalmuk van.

1. Ha baj van, úgysem fizet a biztosító!

Elég, ha belepillantunk a Magyar Biztosítók Országos Szövetsége hivatalos statisztikáiba. A magyar lakásállomány 70 százaléka van biztosítva, ami több mint 3 millió darab szerződést jelent. Csak 2013-ban 37 milliárd forint kártérítést fizettek ki a magyar biztosítók. Ráadásul az elmúlt években egyre több volt a természeti csapás, így a kártérítések összege is folyamatosan nő. Igaz, a biztosítók kárbecslői elég részletesen igyekeznek felmérni a károkat és igyekeznek csak a leginkább indokolt és bizonyított kárt megtéríteni, de ez azért van, mert a pénzt azok díjaiból fizetik, akiket éppen nem ért kár.

2. A lakásbiztosítás drága!

Ez óriási tévedés! A biztosítók ajánlatait átnézve kiderül, hogy a lakásbiztosítás havonta 1500-2000 forintba kerül. Ez egy jó pizza ára. Ennyit pedig csak megér az, hogy biztonságban tudhassuk legfontosabb vagyontárgyunkat, az otthonunkat!

3. A lakásbiztosítás úgysem fedezi a kárt, ha baj van!

Erről gyakran mi magunk tehetünk. Ha lakásbiztosításunk öt éves vagy annál is régebbi, akkor bizony nagy esély van arra, hogy az azóta vásárolt tárgyakra vagy a lakáson elvégzett kisebb-nagyobb módosításokra már nem nyújt fedezetet. Ha a biztosításunk naprakész, akkor nem lehet baj: a jelenleg kapható lakásbiztosítások zöme az összes jelentősebb káreseményre fedezetet nyújt.

4. A társasháznak van biztosítása, nekem már nem kell.

Ez hibás gondolkodás. A társasház biztosítása az egyes lakásokban lévő ingóságokban felmerült károkra nem nyújt fedezetet. Ráadásul a legtöbb társasház alapbiztosítást köt, ami csak a legfontosabb elemi csapások (vihar, tűzvész stb.) nyújt fedezetet, más eseményekre (például csőtörés) már nem. Biztonságban akkor vagyunk tehát, ha a saját lakásunkra is kötünk biztosítást.

5. Nincs nekem semmim, amit biztosítani kéne!

Struccpolitika ez a javából. Tegyük fel, hogy tényleg nincs semmiféle értékes ingóságunk. No de mi történik akkor, ha csőtörés van és eláznak a régi bútorok, felpúposodik a padló, tönkre megy a szőnyeg. Akkor ezeket a tárgyakat egyszerre kell pótolni, ami nem kis összeg. Különösen azoknak nem, akiknek minden fillér számít.

6. Engem eddig sem ért baj, ezután sem fog.

Ezt előre megjósolni lehetetlen. Mindenesetre tény, hogy az elmúlt néhány évben a korábbinál sokkal több és sokkal nagyobb méretű elemi csapások érték Magyarországot. Pusztított a belvíz, többször volt rekordméretű árvíz, gyakori volt a jégverés, sok pusztító vihar vonult végig az országon. Megnőtt tehát az esélye annak, hogy baj érheti bárki otthonát. És ezek még csak a természeti csapások! A csőtörésről, tűzesetekről, betörésekről még nem is beszéltünk.

Összességében véve tehát ahogy a régi mondás tartja: jobb félni, mint megijedni!

Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb! Mindenkinek válaszolunk.