bank

A lakástakarékok célja Magyarországon és Angliában is az, hogy pénzügyi hátteret nyújtsanak az otthonteremtéshez, nem az, hogy új lakásokat építsenek, vagy építtessenek. A konstrukció itthon per pillanat az egyik legjobb befektetési lehetőséget jelenti a lakosságnak, de lehet, hogy az új szerződések megkötésével érdemes igyekezni, nehogy a készülő NOK szabályozás kedvezőtlen változásokat hozzon. A Bankmonitor 8 kérdésen és 8 válaszon keresztül fejtette ki, hogy mit gondol Rogán Antal hétfői bejelentéseiről.

Rogán Antal bejelentette: Nemzeti Otthonteremtési Közösségeket (NOK) hozna létre a kormány azért, hogy versenyt támasszon a meglévő hazai lakástakarék pénztáraknak (LTP) és élénkítse az új lakások piacát.

Az új szervezet(ek) az angol „building society” mintára működnének és a miniszter láthatóan fájlalja, hogy itthon a Fundamenta mennyi profitot ér el. Erre a cég rögtön reagált is egy sajtóközleménnyel, amiben azt bizonygatják, hasznos és fontos szerepet töltenek be Magyarországon.

Bár a kormányzati elképzelések egyelőre teljesen homályosak, szinte semmilyen kézzelfogható konkrétum nem látott még napvilágot a NOK működéséről, a lakástakarékokat összehasonlító Bankmonitor elemzői összeszedték az ügy legfontosabb kérdéseit és azokra választ is adtak.

1. Hogyan működik az angol „building society”?

A lakástakarék alapvető, leegyszerűsített rendeltetése Angliában is ugyanaz, mint itthon: begyűjti a megtakarításokat azoktól, akiknek van és kamatot fizet nekik. A pénzt ezek után kihitelezi azoknak, akiknek nincs elég ahhoz, hogy lakást vegyenek. Tőlük kamatot szednek be.

A beszedett kamat természetesen nagyobb, mint a kifizetett, a kettő különbsége (marzs) az az összeg, amiből a pénztár fenntartja magát. Betétet gyűjtenek és hiteleznek, nem az a céljuk, hogy lakásokat építsenek.

2. De akkor hogy lehet lakást „nyerni” Angliában a lakástakarékkal?

Angliában van összesen 40-50 building society és csak néhány kínál olyan lehetőséget, amiben lakást lehet nyerni. Ezek a sorsolások úgy működnek, mint itthon a gépkocsinyeremény-betétkönyv, aminek az a lényege, hogy megelégszünk a betétünkre egy minimális kamattal, cserébe esélyt kapunk, hogy kisorsolják a nevünket és nyerjünk egy autót.

Egyáltalán nem biztos, hogy valaha nyerünk autót, de van esélyünk rá. Ettől még a banknak nem lesz az a célja, hogy autót gyártson. Kb. így működik ez a building society esetében is. Van, amelyiknél lehet lakást nyerni, de az esetek jelentős részében azt egyáltalán nem ők építették.

3. Miért jött elő ezzel az ötlettel Rogán?

Amióta itthon a betéti kamatok leestek, azóta messze a lakástakarék a legjobb biztonságos befektetés Magyarországon. A legrövidebb, 4 éves konstrukcióknak 10% felett van az éves fix hozama, miközben bankbetéttel és állampapírral csak 2-3%-ot érhetünk el ugyanezen az időtávon. Szinte egyetlen hátránya, hogy csak lakáscélra lehet felhasználni. Ha valaki éppen lakástakarékot keres, érdemes használni a Bankmonitor alábbi kalkulátorát, segít megtalálni a legjobb választást:

A magyarok ezt tömegével ismerték fel az elmúlt években és a LTP igen kedvelt lett. 2008 óta a bennük lévő vagyon csaknem duplázódott, legutóbbi, 2014-es adat szerint 614 milliárd forintot tett ki. A 2015-ös adat még nem jelent meg, de biztos, hogy tavaly is jelentősen tovább nőtt az ide félretett lakossági vagyon.

Ekkora összeg pedig már feltűnik a kormánynak is, a Bankmonitor szerint az a legvalószínűbb, hogy valakinek eszébe jutott: ide is be kellene hozni a nemzeti tulajdont, mint a dohánykereskedelembe, a bankszektorba, vagy éppen a tankönyvellátásba.

4. Mi legfőbb különbség az angol és a hazai lakástakarékok között?

A legfőbb különbség, hogy az angol lakástakarék a tagok tulajdonában van és nem egy cégtulajdonos működteti, akinek profit és osztalékelvárásai vannak. Kicsit hasonló ez ahhoz, ahogyan itthon az önkéntes nyugdíjpénztárak és az egészségpénztárak működnek. Vagy ahogyan régen a vidéki takarékok működtek.

Az, hogy nincs akkora profitkényszer, azért jó, mert elvileg magasabb kamatot tudna fizetni a pénztár azoknak, akik megtakarítást tesznek bele és alacsonyabb kamattal tudna hitelt adni azoknak, akiknek erre van szükségük. A marzsból elvileg nem kell még egy tulajdonost is eltartaniuk, ez lenne a záloga a kedvezőbb áraknak.

Fontos, hogy számos ok miatt a gyakorlatban ez kevésbé működik. Főleg az elmúlt években sok támadás érte Angliában a building society-ket azért, mert a valóságban legtöbbször nem kínálnak kedvezőbb megtakarítást és hitelt a bankoknál.

5. Mi a különbség a lakástakarékok és a bankok között?

Angliában a lakástakarékok sokkal szélesebb jogosítványokkal rendelkeznek, mint itthon. Kevésbé vannak lakáscélhoz kötve, kimozdulhatnak erről a területről, ha akarnak. Ott sok lakástakarék simán árul folyószámlát, hitelkártyát, személyi kölcsönt és tulajdonképpen bármilyen banki terméket.

Amiben mégis különböznek a bankoktól, az a fent említett tulajdonosi szerkezet. Nagyon leegyszerűsítve: egy angol lakástakarék abban különbözik egy angol banktól, amiben egy magyar takarékszövetkezet különbözött régen egy magyar banktól. Hétköznapi ügyfél szempontjából szinte semmiben, szabályozási részletekben azért eléggé.

Érdekes egyébként, hogy itthon a kormány az elmúlt években tűzzel-vassal küzdött a takarékszövetkezeti rendszer lebontásáért, most pedig úgy tűnik, hogy éppen az egyik alapelvüket kívánják behozni a LTP piacra. Már ha igaz az, hogy az angol building society mintájára szeretnék megkreálni a NOK-ot.

6. Milyen állami támogatás jár a lakástakarék megtakarításokra?

A hazaival ellentétben az angol rendszernek nem szerves része az állami támogatás. Ott éppen a fent említett tulajdonosi eltéréssel próbálták kedvezővé tenni az LTP konstrukciót. Az a 30%-os állami támogatás, ami itthon az éves befizetések után jár, és ami annyira vonzóvá teszi a lakáskasszába történő befizetést, kint hiányzik.

7. Hogyan támogatják a lakástakarékok az új lakások építését?

Ahogy fentebb írtuk, a LTP konstrukciók itthon és Angliában is, sőt, a Bankmonitor szerint mindenhol a világon azzal a céllal jöttek létre, hogy finanszírozási hátteret biztosítsanak az otthonteremtésnek. Nem az a deklarált céljuk, hogy új lakásokat építsenek, hanem az, hogy betétet gyűjtsenek és hitelezzenek.

Magyarországon az állam minden LTP szerződésnél évi 72 ezer forintban maximálja az adott év befizetéseire kifizethető 30% állami támogatást. Ebből következik az, hogy havi 20 ezer forintnál nem éri meg többet befizetni, mert akkor csökkenni fog a befektetett tőkére vetített hozamunk.

A 4 éves konstrukciókban így kb 1.5 millió forintot, míg a leghosszabb, 10 éves konstrukciókban 3.5 millió forint körüli összeget gyűjthetünk össze. Ez önmagában szép pénz, de ha új lakásban gondolkodunk, akkor mindenki tudja: édes kevés. Ha igaznak fogadjuk el Rogán szavait, hogy a LTP-k nem segítik kellően az új lakások építését, akkor az okokat lehet, hogy itt lenne érdemes keresni.

8. Mi lesz most a lakástakarékommal?

A Bankmonitor szerint az látszik, hogy a kormány megirigyelte a lakástakarékok sikereit. Hogy pontosan mit fognak lépni, azt sajnos nem lehet tudni, meg kell várni a NOK részleteit, hogy ítéletet mondhassunk.

Egyszer már volt egy, a megtakarítók számára kedvezőtlen változás az LTP szabályozásban. Régen a 8 éves megtakarítási idejű szerződéseket szabadon el lehetett költeni, nem kellett feltétlenül lakáscélra felhasználni. 2009. július elseje óta már nem lehet szabadon felhasználni az állami támogatással kiegészített összeget, még akkor sem, ha legalább 8 éves megtakarításról van szó.

Ez ugyan egy negatív változás volt, de a módosítás a korábban megkötött szerződésekre nem vonatkozott. Sőt, a 2009. július elsején fennálló rövidebb módozatokat még meg is lehetett hosszabbítani 8 évesre, amelyeket így lejáratkor szabadon el lehetett költeni.

Ebből kiindulva, akinek van már LTP szerződése, az nagy valószínűséggel biztonságban van. Akinek nincs, annak lehet, hogy a biztonság kedvéért érdemes igyekeznie a megkötéssel, nehogy valami olyan változást hozzon a NOK, amitől veszítenek a vonzerejükből a jelenlegi LTP-k.