bank

"A privát bankárom hívott." - ez az a mondat, amit úgy gondoljuk, hogy csak golfozó milliárdosok száját hagyja el. Pedig a privát bankolás nem olyan misztikus, mint amilyennek a hétköznapi ember hiszi: akár már néhány tízmilliótól kaphatunk ilyen kiszolgálást, ám 60 millió forint kell egy átlagos szolgáltatóhoz. De van ahol már 1 milliótól elérhető ez a szolgáltatás, igaz, ez utóbbit euróban kérik... Ismerkedjünk meg a privát banki szolgáltatások világával!

A privát bankolás majdnem egyidős a bankok történetével. A valódi privát vagyonkezelést először Velencében kezdték meg az 1600-as évek végén 1700-as évek elején. Későbbi az igazi központja áttolódott Svájcba és Liechtensteinbe és királyi családokon kívül más 1-2 millió euróval, vagy dollárral rendelkezőnek is nyitva állnak. Ilyen például a 1692 óta működő Coutts, vagy 1920 óta privát banki kiszolgálást nyújtó LGT.

Akinek ma Magyarországon van valamilyen elképzelése a privát ügyfélkiszolgálásról, az is általában a puha szőnyeget, drága festményt a falon és személyi bankárt képzeli maga elé, egy szép tárgyalóban. Alapvetően azonban ezek csak a külsőségek. A lényeg itt is a részletekben rejtőzik. Először érdemes tisztázni, mit is jelent, hogy valaki privát banki szolgáltatásban részesül!

Több út, ugyanaz a cél

A fent említett külsőségeken túl van néhány dolog, amelyet minden privátbanki szolgáltató sztenderden kínál az ügyfeleinek.

• Személyünknek dedikált bankár, akit gyakorlatilag bármikor direktben hívhatunk telefonon, ha szeretnénk valamit elintézni. 
• Fiókba szinte soha nem kell mennünk, ha személyes jelenlétre van szükség (pl aláírás), akkor a bankárunk keres fel bennünket, ahol nekünk kényelmes. Ha mégis fiókba mennénk, akkor a sorbanállást nyugodtan felejtsük el és készüljünk fel az exkluzív kiszolgálásra.
• Az ügyek átfutási ideje általában sokkal kisebb, tehát hamarabb el tudjuk intézni banki ügyeinket.
• Egykapus kiszolgálás az említett bankárnál: a tranzakciós és a befektetési ügyeinket szinte biztosan egy helyen, sorbanállás nélkül intézhetjük és sokszor még a hitelügyeinket, illetve a cégügyeinket is átveszi az adott bankár, de legalábbis segít gördülékenyebbé tenni azokat.
• A hétköznapi banki termékeket (átutalás, számlavezetés, bankkártya, stb) általában ingyen, vagy jutányosabb áron kapjuk.
• A privát banki kiszolgálásban részesülő ügyfél sokszor nem csak kényelmi szolgáltatásokat kap, hanem több terméket ér el, mint az adott szolgáltató átlag ügyfele (többféle hitel, többféle befektetés, stb). 
• Gyakran exkluzív termékekre, szolgáltatásokra is jogosult. Ilyenek lehetnek a presztízs értékű bankkártyák, műkincstanácsadás, adótanácsadás, vagy egy ilyen ügyfélkörnek kialakított befektetési alap, egyéb befektetési forma. 

Ám a privát bankolás célja mindig ugyanaz: az ügyfél pénzét (azaz a mi pénzünket) gyarapítani. Hogy miként valósítják ezt meg a különböző szolgáltatók, több út is létezik. Ezek közül két legelterjedtebb, a tanácsadás és a vagyonkezelés.

Tanácsadás

Tulajdonképpen ez is egyfajta vagyonkezelés, ám sokban különbözik a köznyelv által használt vagyonkezeléstől. Ennél a fajta privát banki kiszolgálásnál az ügyfélnek (azaz nekem) bele kell egyezni minden egyes megvalósult ügyletbe. A privát bankár ebben az esetben csak ellát tanáccsal, konkrét befektetést javasolva, de meg nem kötheti nélkülünk. Megmondhatja a konkrét befektetési arányokat, hogy meddig érdemes tartanunk, ám fontos, hogy a vételhez és az eladáshoz is szükség van a beleegyezésünkre. Tudtunk nélkül a privát bankárunk „nem vehet egy doboz gyufát sem”. Tehát ez a fajta privát banki kiszolgálás egyrészt kevésbé engedi át a kontrollt, de mindeközben nagyobb terhet is ró ránk: mindig, minden terméket, piaci szituációt meg kell ismernünk, és az adott helyzetben döntenünk kell. Mindegy, hogy az a döntési szituáció milyen bonyolult helyzetből adódott és éppen a nyaralásunk kellős közepére esik. Tehát a tanácsadás kétélű fegyver: kézben tarthatjuk a pénzügyeinket, miközben olyan tanácsokat kapunk, amikhez az átlagember nem fér hozzá, de foglalkoznunk is kell ezekkel a tanácsokkal, nekünk is energiát kell beletennünk abba, hogy a vagyonunk gyarapodjon. És a legfontosabb: ha valami nem sikerült, akkor nem csak a privát bankunkat, hanem magunkat is hibáztatnunk kell.

Vagyonkezelés

A másik nagy iskola, a szakszóval diszkrecionális vagyonkezelésnek hívott klasszikus vagyonkezelés. Ennél a szolgáltatásnál a döntést kiengedem a kezem közül, és rábízom egy szakemberre. Ő nem fog felhívni a nyaralásom alatt, hogy döntési helyzetbe került a befektetésem. Ő megteszi a szükséges lépéseket. És honnan tudja, hogy én hogyan döntöttem volna? Az egész együttműködést megelőzi egy részletes kockázatfeltáró teszt és nyilatkozat. Már az elején megállapítjuk, hogy mi az, ami számomra belefér, és mi az, ami nem. Ezt szerződésben rögzítjük, amitől a vagyonkezelő nem térhet el. Ennek szellemében, hozza meg a döntéseket, kezeli vagyonunkat.

Más vagyonkezelési lehetőségek

A fenti két fő vagyonkezelési iskola mellett azért még találhatunk más típusú vagyonkezelést is. Ilyen például, amikor egy-egy befektetési alapot úgy alakítanak ki, hogy alkalmas legyen privát banki vagyon fogadásra. Ilyen esetben a kockázatfeltárás után vagyonunk egy befektetési alapba vándorol. Ennek egy verziója, amikor mintaportfóliók kerülnek kialakításra, és a hasonló ügyfelek pénzét ugyanazokba a befektetésekbe (egyazon arányokkal) fektetik be. Bizonyos szolgáltatóknál több lehetőség közül is válogathatunk, ám arra szinte mindenhol lehetőség van, hogy egy általunk elképzelt befektetést beszerezzünk.

Díjazás

A puha szőnyeg és a kép a falon sincs ingyen. Díjak tekintetében eltérőek a szokványok. A privát bankolásért valahol havi díjat számolnak fel, ám létezik olyan szolgáltató, ahol nincs külön havi díja a szolgáltatásnak. A főbb modellek a teljesség igénye nélkül következők:

1. Fix havi/negyedéves díjat fizetünk, általában vagyonarányosan. A tranzakciók és a tanácsadás nem kerül külön pézbe. A fix díj ilyenkor jellemzően az elhelyezett vagyon 0.5-1%-a évente. Százmillió forint esetén ez ugyebár évi fél-egymillió forint egy évben, azaz havi 50-100 ezer forint.
2. Van egy fix havi/negyedéves díj (általában alacsonyabb az előző pontban említett fix díjnál), de emellett tranzakciós díjakat is fizetünk (amelyek szintén alacsonyabbak a sztenderd banki díjaknál).
3. Nincs fix díj, de a tranzakciókért fizetnünk kell és a tanácsokért is.
4. Sikerdíjas konstrukció: a legelterjedtebb megoldás, amikor valamilyen referenciaindex feletti teljesítmény egy részét (általában 20%-át) megtartja magának a szolgáltató. Nézzünk erre egy gyakorlati példát: a szolgáltatóval arra szerződünk, hogy kezeli a befektetéseinket/vagyonunkat és azt vállalja, hogy évi 3%-os hozamot csinál nekünk. Ha sikerül ennél többet csinálnia, mondjuk 13%-ot, akkor a 10%pontnyi felülteljesítésből 2%pontnyit zsebre tesz díjazásként és mi végül „csak” 11%-nyi hozamot kapunk meg a vagyonunkra vetítve. Akadnak szolgáltatók, akik tisztán sikerdíjért dolgoznak, ők általában kis hozamígéretet „vállalnak be”, hogy szinte biztosak lehessenek benne, hogy nem maradnak bevétel nélkül. Van, aki a fix díjat ötvözi a sikerdíjjal, ők általában merészebbek, amikor hozamot ígérnek.

Magyarországi kínálat

14 magyar piacon dolgozó szolgáltatót vizsgáltunk meg a minimális ügyfélvagyon, szolgáltatás mibenléte, és díjazása tekintetében. Elmondható, hogy a szolgáltatók többsége tanácsadást nyújt az ügyfeleinek. Amennyiben még csak kisebb vagyon felett rendelkezünk, akkor a Citibank ajánlatát érdemes megnéznünk, ott ugyanis már 15 millió forinttól Gold tagságot kaphatunk. A következő lépcső a Budapest Bank 25 milliós limitje, majd a dobogó harmadik fokán az OTP áll 30 milliós kezdőtőkével. Ezek után jön a 40-50-60 milliós limittel rendelkező kategóriák. Klasszikus 100 milliós limit él a K&H Bank, MKB Bank és az UniCredit Bank esetén. Az igazi exkluzivitást pedig a Gutmann 1 eurós belépési limite garantálja. Persze soha ne gondoljuk, hogy 30 millió forintos vagyonnal ugyanolyan szolgáltatást kaphatunk majd, mint 300 millióssal.

Aki viszont klasszikus vagyonkezelésre vágyik, legalább 50-60 milliót kell összegyűjtenie likvid pénzügyi vagyonból.

Költségekről általánosságban elmondható, hogy különböző díjszerkezettel rendelkeznek a szolgáltatók, így csak egy tétel alapján nem is igazán lehet őket összehasonlítani. Kiemeltük ugyan a szolgáltatás árazását, de az ingyenes helyeken például találkozunk számlavezetési díjjal, vagy magasabbak az adásvételi díjak. Az sem mellékes, hogy az adott pénzért milyen szolgáltatást kapunk. Ezt egy későbbi cikkünkben tárgyaljuk majd részletesen.

Ha kisebb összeggel rendelkezel, akkor is elérsz minőségi befektetéseket. Nézd meg, milyen befektetési alapok illenek hozzád!

Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb! Mindenkinek válaszolunk.