Megdöbbentő: már kamatot sem kérünk a pénzünkért?
2014 03 11. 16:27 Bank
Csökken, de még mindig magas a megtakarítással nem rendelkező magyarok aránya. Akinek pedig van pénzük, azok sem tudnak bánni vele. A legtöbben folyószámlán tartják, szemmel alig látható kamatért cserébe. A valamivel nagyobb kockázattal sokkal nagyobb hozamot produkáló befektetési alapoktól tartunk.
Na ne! Spórolt pénz folyószámlán?
Megdöbbentő adatokat tárt fel a Budapest Alapkezelő lakossági megtakarítási szokásokat vizsgáló 1000 fős reprezentatív kutatása. A leginkább mellbevágó adat, hogy a megkérdezettek 55 százalékának semmiféle megtakarítása nincsen. Biztató lehet ugyanakkor, hogy a megtakarítással nem rendelkezők száma egy év alatt 11 százalékkal csökkent.
A kutatás ugyan az okokat nem boncolgatja, de a magyarokat valószínűleg a válság következményei (munkanélküliség növekedése, megélhetési költségek emelkedése, bérek befagyasztása stb.) ébresztették rá a megtakarítás fontosságára. Szerencsére a körülmények kedvezőek voltak, hiszen az egykulcsos adó, a rezsicsökkentés miatt több pénz maradt az emberek zsebében.
Hasonlóan megdöbbentő megállapítás, hogy meglepően sokan nem forgatják meg spórolt pénzüket, hanem a folyószámlán „parkoltatják” megtakarításukat. Sajnos egyre többen tesznek így, egy év alatt a kutatás szerint 7 százalékkal 29 százalékra nőtt az arányuk.
Gyanítható, hogy aki így tesz, az az alacsony hozam miatt kiábrándult a jól megszokott lekötött bankbetétből, ám tanácstalan, mihez is kezdjen a pénzével. Bátran kijelenthetjük: folyószámlán tartani megtakarításunkat a lehető legrosszabb megoldás. A bank ugyanis erre szemmel is alig észrevehető: mindössze 0,01 százalék körüli kamatot fizet.
Ne temessük a bankbetétet!
Az alacsony, 3,5 százalékos kamat ellenére sem kell temetni a lekötött bankbetétet. A folyószámla mellett továbbra is ez a magyarok második legkedvesebb megtakarítási formája. A megkérdezettek 12 százaléka tartja itt a pénzét, ami 2013-hoz képest 2 százalékos növekedés. A harmadik legnépszerűbb megtakarítási forma a befektetési alap, amelynek a népszerűsége csak lassan nő. Az ilyen formában megtakarítók aránya csak 1 százalékkal, 6 százalékra nőtt egy év alatt.
Ez a szerény bővülés is meglepő annak ellenére, hogy 2013-ban az alapok vagyona 35 százalékkal nőtt és csaknem elérte az 5 ezer milliárd forintot. A felmérést készítő Budapest Alapkezelő vagyona még ennél is jobban, 47 százalékkal gyarapodott. A befektetési alapok népszerűsége a tavaly elért vonzó hozamoknak köszönhető.
Számításaink szerint az alacsony kockázatú pénzpiaci alapok 1,6, a kötvényalapok 8,3, az abszolút hozamúak 31,1, a részvényalapok pedig 46,8 százalékos átlagos hozamot produkáltak 2013-ban. Enyhén szólva is meglepő, hogy ilyen hozamok mellett is a nulla hozamot produkáló folyószámlát választja inkább a magyar lakosság.
Téveszmék
Ez az érdektelenség talán az alapokkal kapcsolatos téveszméknek köszönhetőek. A Budapest Alapkezelő felmérése szerint a megkérdezettek 60 százaléka szerint az alapok azoknak valók, akiknek sok pénzük van. Ugyanennyien mondták, hogy a befektetési alapok túl bonyolultak. 55 százalékuk pedig úgy látja, túl kockázatos eszközökről van szó.
Nem félnek viszont az átlag magyarok az állampapírtól. Ez ebben pénzt tartók száma egy év alatt megduplázódott: 2-ről 4 százalékra nőtt. A növekedés a vonzó hozamok mellett kétségkívül az intenzív reklámkampánynak köszönhető. Az állampapír valóban nem rossz befektetés.
Kockázatmentesen egy év alatt a lekötött betétnél valamivel nagyobb 3,5-3,75 százalékos hozamot lehet elérni vele. Hosszabb távon, 3-5 év alatt pedig rá is ver a bankbetétre. Például 3 év alatt a lekötött bankbetét jelenleg 3,4 százalékot az ugyanilyen futamidejű Prémium lakossági állampapír 5,5 százalékos hozamot tud.
Még most sem késő! A nagyobb hozam reményében kalkulátorunkkal most kiválaszthatod a neked leginkább megfelelő befektetési alapot!
