bank

Múlt kedden jelentette be az MNB, hogy módosítja a 2,5%-os kamatmaximummal rendelkező, az elmúlt években a vállalati hitelezésben meghatározó jelentőségűvé vált Növekedési Hitelprogramot. Jön az euró alapú hitel, csökken az igénybe vehető hitelösszeg maximuma, szűkülnek a hitelcélok, és érkezik a fix kamatozás a piaci hiteleknél. Jobb, vagy rosszabb lesz a hitelt felvevő cégek helyzete? A változások hatása a vállalatok szempontjából – értékelés a Bankmonitor.hu szakértőitől. 

Lassan indult be, de jelentős sikert ért el az MNB Növekedési Hitelprogramja (NHP). A 2014. év elején tartósan elérhetővé tett kedvezményes hitellehetőség felhasználhatósága fokozatosan kibővítésre került. Szinte minden cégtulajdonos ismeri és a hiteligénnyel rendelkezők első számú preferenciájává vált a maximum 2,5%-os kamattal rendelkező hitel. 2014 elejétől 2015. szeptemberéig egy kicsit több, mint 1000 milliárd Forint írtak alá NHP-s hitelszerződést a bankok.

A legfontosabb kérdés a vállalkozók, cégtulajdonosok számára, hogy mi változik 2016-ban? Kevesebb lesz az elérhető hitelösszeg? Nehezebb lesz felvenni? Módosulnak a hitelcélok? Az alábbiakban a változások vállalati szempontból legfontosabb aspektusait mutatjuk be két fő csoportra bontva: elsőként a növekedési hitel átalakítását, másodszor a hitelpiacon teljesen új tényezőket.

1., A növekedési hitel átalakulása - új néven Növekedést Támogató Program (NTP)

A hitelprogram megnevezésének változtatása talán nem is volt feltétlenül indokolt. Az eddig nyilvánosságra hozott változások a főbb keretek nem igazán drasztikus mértékű átalakítását tükrözik:

• Az igénybe vehető minimális hitelösszeg 1-ről 3 millió forintra emelkedik, míg a maximum 10 milliárd forintról 1 milliárd forintra csökken. Tekintettel arra, hogy az átlagos hitelszerződési érték az elmúlt közel két évben 20-35 millió forint között mozgott, jelentősebb hatást ezen módosítás nem fog jelenteni a cégek számára. Mellesleg az 1 milliárd forint feletti hiteligénnyel rendelkezők talán már nem is reprezentálják igazán az átlagos magyar kis és középvállalkozást…
• Az NHP keretében elérhető hitelcélok 2015. közepére rendkívül szélessé váltak (lásd alábbi táblázat). Az MNB a hét eleji bejelentésében csupán annyit közölt, hogy a hitelcélok szűkülése várható, érdemi részletek nélkül. A Bankmonitor.hu szakértői megítélése alapján a korábbi hitelcélok közül elsősorban kisebb hitel volument eredményezők kerülhetnek ki, nem feltételezhető (figyelembe véve a rendelkezésre bocsátott keret nagyságát), hogy drasztikus átalakítás következzen be.
• A legnagyobb változást jövőre az euró alapú hitelezés megjelenése jelenti. Ez kizárólag azon cégek számára lesz elérhető, melyek euró bevétellel rendelkeznek, azaz az euró hitel felvétele nem fog számukra devizakockázatot jelenteni. 2015-ben ezen cégek is csak forintban vehették fel az NHP-t, mely forint erősödés esetén negatív hatással jelent. Napjainkban nem bír nagy valószínűséggel egy jelentősebb mértékű forint erősödés, ugyanakkor egy 10 éves beruházási hitelnél már érdemi kockázatot jelenthet.
• Elég lesz a hitelkeret a cégeknek? Az MNB 300 + 300 milliárd Ft hitelkeretet határozott meg 2016-ra. 2015-ben havonta átlagosan 48 milliárd Ft értékben kötöttek NHP hitelszerződéseket a bankok (és ekkor még 10 milliárd Ft a hitelmaximum). Ezen havi átlagos szerződésértékkel számolva a 2016-ra meghatározott keret 12,5 hónapig, azaz kicsit több mint egy évig elegendő. Aggodalomra tehát nincs ok tulajdonosi oldalon azt illetően, hogy elfogy a hitelkeret túl hamar… Természetesen mindemellett az euró keret felhasználásának dinamikája egyelőre nehezen becsülhető.

2., Érkezik a fix kamatozású hitel a piaci konstrukcióknál is

2016-ban meghatározó újdonság lesz a vállalati hitelezésben, hogy a piaci hetelek esetében is lehetőség lesz fix kamatozású hosszú hitelek felvételére. Napjainkban a piaci alapon nyújtott (nem támogatott) beruházási hitelek marginális része rendelkezik fix kamatozással. Ez egyet jelent azzal, hogy az átlagosan 7 éves futamidő alatt a tulajdonos kamatkockázata jelentős. Különösen ma, amikor érdemben csak növekedni tud a kamatszint, mérséklődésre már alig van tér. A kockázatot talán jól érzékelteti, hogy az euró alapkamata ma 3,5%-kal alacsonyabb a pénzügyi válságot megelőző átlagszintnél. Ha csak azzal számolunk, hogy a kamatszint ezen 3,5%-kal emelkedik meg a következő években az euró zónában, akkor egyértelmű, hogy a forint kamatok sem maradnak változatlanok.

Az MNB most bevezetendő támogató tevékenysége révén a bankok a hitelek változó kamatozású forrását lecserélhetik fix kamatra, így fix kamatot tudnak nyújtani az ügyfeleiknek is.

Mi lehet a nehézség? Az MNB kamatrögzítést biztosító támogatása csak azon bankok számára lesz elérhető, akik növelik a vállalati hitelállományukat. Azaz feltételes. Ha egy bank bizonytalan lesz abban, hogy nőni fog-e a teljes hitelállománya, akkor nem feltétlenül lesz meg az üzleti döntés a fix kamatot tartalmazó konstrukció kialakítására.

Ki és mennyi hitelt kaphat 2016-ban?

Az már most egyértelműen látszik, hogy a bankok hitelezését tovább szeretné növelni az MNB. Mindemellett azonban tény, hogy a bankok vállalati hitelezése sokat „lazult” az elmúlt másfél évben. Ma már a valós hitelképességgel rendelkező cégek (pozitív saját tőke, eredményes gazdálkodás, a gazdálkodási mérethez igazodó hiteligény) egészen biztosan hitelhez jutnak. Ha lesz is további enyhülés a banki hitelezési feltételekben, akkor az már vélhetően nem lesz számottevő.

Az alábbi kalkulátor használatával, pár adat megadását követően jó becslést kaphat a cégtulajdonos a számára elérhető hitel összegére:

http://www.bankmonitor.hu/novekedesi-hitel.htm