bank

A legtöbben az éven belül állampapírokat keresik, pedig már ma is érezhetően többet kereshetünk, ha több évre előre gondolkozunk előre. Az egy éves 2,25 százalék helyett a 2026-ban lejáró papír jelenleg 3,8 százalékot fizet, de a nagy előnye ezen felül az, hogy idővel nőni fog a kamatozása. Éppen egy olyan időszak kezdődik, amikor az infláció magára talál és így a hozamok is, ilyen esetben pedig a változó kamatozás hozza a legtöbbet a konyhára. Gyűjtésünkből az is kiderül, hogy melyiket vegyük: a Prémium vagy a Bónusz állampapírt.

Igazi kasszafúrók lehettünk

Kétség sem férhet hozzá, hogy ha nem akarunk a betétekhez képest nagyobb kockázatot vállalni, de mégis versenyképesebb hozamot szeretnénk elérni, akkor a lakossági állampapírok jelentik az egyetlen lehetőséget. A biztonságot szem előtt tartva minden mellettük szól, gyakorlatilag ingyenesen kapunk a kezünkbe nemcsak a betéteket, de még egyes befektetési alapokat is legyőző befektetést.

Ki ne emlékezne még az évekkel ezelőtti közel kétszámjegyű hozamokra, sajnos ma már más világot élünk és merőben megváltozott a számunkra elérhető hozamok nagysága is. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy a hozam mértéke önmagában sokat nem mond, hasonlóan fontos, hogy közben a pénzünk értéke mennyit romlik. Érezhetően teljesen más a leányzó fekvése, ha 2 százalékos hozamot 2 százalékos infláció mellett kaphatok meg, vagy ha 0 százalék az infláció, vagyis a pénzem értéke például egyéves időtávon nem veszített az értékéből. Előbbi esetben az árak növekedése felzabálja a hozamot, míg utóbbinál nyerők leszünk.

Nagyon kegyes volt hozzánk az élet, az alábbi gyűjtésünk szerint is az évszázad üzletét köthettük meg, ha 2012-2014 között vásároltunk kamatozó kincstárjegyet vagy egyéves állampapírt, hiszen cserébe egy év múlva 4-6% közötti reálhozam üthette a markunkat. Ilyen értékeket hagyományos esetben csak jóval nagyobb kockázat felvállalása mellett érhettünk volna el, a magas kamatozás és bezuhanó infláció viszont pozitív meglepetést okozhatott sokak számára.

Sejthető volt, hogy ez a kivételezett időszak nem maradhat fent tartósan, el is indult fokozatosan a reálhozam esése. Csak egy példa, ha tavaly júliusban vásároltunk egy kamatozó kincstárjegyet, akkor arra az állam 2,75%-os hozamot ígért. Ha úgy vesszük, hogy ezt teljes egészében megkaptuk és az MNB szerint 2016 júliusában a visszatekintő hozam -0,3 százalék volt, akkor a reálhozamunk (2,75% - (-0,3%) = 3,05%) a 3 százalékot is meghaladta.

Mai szemmel nézve ezt is megkönnyezzük, hiszen a várakozások szerint az árszínvonal emelkedésnek indulhat, méghozzá jövőre már 2,6 százalékos inflációval számolhatunk a jegybank előrejelzései szerint. Ez azért probléma, mert lehet, hogy nagyon vonzó hozamot ígér az állampapír (a kamatozó kincstárjegy például 2,25 százalékot), viszont ha azt is beleszámítjuk, hogy az árak is közben nőnek, akkor a várakozásaink szerint nagyjából azt tudja kipótolni az állam, amennyit az infláció egyébként elvenne tőlünk. De persze még így is sokkal jobban járunk, mintha betétet vagy államkötvényt vásárolnak, hiszen ott akár 2 százalékot is veszthetünk az árak növekedésével.

Ezt tegyük, ha jól akarunk járni

Ne feledjük a nagy igazságot, hogy fix kamatozású kötvényt akkor érdemes vásárolni, ha az infláció és ezzel karöltve a hozamok esésben vannak, míg ha ennek éppen az ellenkezője igaz (infláció és a hozamok is nőnek), akkor a változó kamatozású kötvényt. Nem véletlen, hogy a fordulat előtt állva mi is azt valljuk, hogy mindenképpen érdemes megfontolni a változó kamatozású állampapírokat.

Az államkincstárnál több fajta kötvény is elérhető, a két legfontosabb kategória, a Prémium és a Bónusz Magyar Államkötvény. A Prémium kötvények a következő években folyamatosan változó kamatot fizetnek majd, a kamatbázis az adott évet megelőző átlagos éves infláció. Attól függően, hogy 3 vagy 5 évre köteleződünk el, fizet 2,75 és 3,25 százalékos kamatprémiumot az állam (jelenleg ez megegyezik a fizetett kamat mértékével). Márpedig, ha emelkedik az infláció, akkor a kifizetendő kamat mértéke is nőni fog, nekünk pedig semmit sem kell tennünk.

A Bónusz állampapírok 4, 6 és 10 évre érhetők el, és mind a kamatbázisukban, mind a kamatprémiumukban különböznek a Prémium kötvényektől. A kamatbázis itt a friss kibocsátású 12 havi diszkontkincstárjegyek hozamához van kötve, az első beértékeléskor 1,05 százalék volt ennek az értéke. A kamatprémium mértéke az időtáv növekedésével együtt egyre magasabb lesz (2, 2,5 és 2,75 százalék). Így kapjuk meg összességében, hogy például a 2026-ban lejáró papír jelenleg 3,8 százalékos kamatot fizet (1,05% + 2,75% = 3,8%).

Nem vagyunk egyszerű helyzetben, hiszen két egymással ellentétes hatás alapján kell megállapítanunk, hogy melyik lehet a jobb választás. Egyrészt a gyűjtésünk szerint az utóbbi 5 évben a Bónusz állampapír kamatbázisa volt az esetek többségében a magasabb (elképzelt kamatfizetési időpontot nézve átlagosan 0,6 százalékkal). Másrészt viszont a kamatfelára a Prémiumnak volt magasabb, méghozzá egy elképzelt 2020-as lejárat esetében 1 százalékkal. A kettő eredőjeként azt mondhatjuk, hogy a Prémium előnye átlagosan 0,4 százalék lehetett az utóbbi öt év alapján.

Azért is érdemes minél korábban lépni és választani akár hosszabb lejáratú állampapírt is, mert idővel bőven elképzelhető, hogy az állam is változtatni fog a feltételeken az új kibocsátású állampapíroknál. A kamatbázis nem feltétlenül módosulhat, viszont a kamatprémium mértéke igen. 2015 végéhez képest is változás állt be, a Prémium állampapír kamatprémiumát csökkentették, míg a Bónusz állampapíroknál növekedett a kamatbázis felett ígért kamat. Viszont ha még most tudunk lépni, akkor elkerülhetjük a játékszabályok módosítását, és így bebetonozhatjuk a Prémium állampapíroknál a kamatfelárat.