bank

Abban az esetben, ha alacsony kockázatú megtakarításban gondolkozunk, akkor alapvetően két lehetőségünk van: a bankbetét és az állampapír. Az állampapír előnye jelenleg a bankbetéttel szemben tagadhatatlan, akár több százalék is lehet a hozamkülönbség, ami alapján nem meglepő, miért lett ilyen népszerű a lakosság körében. Azonban felvetődhet a kérdés, vajon a kamatkülönbségen kívül miben tér el a két megtakarítási forma? Következő cikkünkből minden kiderül.

A magyar lakosság elsősorban a kockázatmentes megtakarításokat kedveli, ami nem is csoda, hiszen mindenki biztosra szeretne menni, és előre tudni, mekkora összeg üti a markát. A bankbetét évtizedeken keresztül tartani tudta magát, mint a legelterjedtebb megtakarítási eszköz, azonban a 2012-től meginduló kamatcsökkentés ezt a szerepet alaposan megváltoztatta.

Ugyan még mindig igen nagy a készpénz és bankbetétek aránya a lakosság megtakarításain belül, de töretlenül nő a lakossági állampapírok aránya is, aminek egyik oka a hozamelőny. Ahogy a betétek tekintetében is az éven belüli lekötések, úgy az állampapírok esetében is a rövid, fél vagy egyéves lejáratok a legkedveltebbek, de a hosszabb lejáratok irányába is egyre inkább nyitnak az emberek.

Tarol az állampapír, a betét egyre inkább háttérbe kerül

Egy átlagos nem akciós éven belüli lejáratú bankbetéti ajánlatot jelenleg 0,6 százalék alatt, míg egy ugyanilyen futamidejű állampapírt 2,25 százalékos éves hozam mellett kaparinthatunk meg. Éven túl sem dúskálunk a kedvező bankbetét ajánlatokban, míg az állampapír futamidő tekintetében is változatos, akár 10 évre is befektethetünk, amiért 3,8 százalékos hozamra tehetünk szert. A befektetés (tervezhetősége) mindkét esetben abban rejlik, hogy tudjuk, mennyi pénzre számíthatunk a lejáratkor vagy a következő kamatfizetéskor.

Bizonytalanság azért van, mert egy bankbetét elhelyezése során sem tudjuk, hogy lejáratkor milyen kamat mellett tudjuk újra lekötni a pénzünk, de ugyanígy a rövid lakossági állampapírnál sem látunk előre. Ha ezzel nem vagyunk megelégedve hosszabb távon is lehetőség van lakossági állampapírba fektetni, ami által változó kamatozású, és akár 3,8 százalékos hozamú befektetéshez is juthatunk. Hosszú állampapírral (például Prémium Államkötvény, Bónusz Államkötvény) is biztosak lehetünk abban, hogy a következő kamatfizetéskor mennyi kamatot kapunk, de még az infláció vagy a hozamszintek felfutásával is növelheti a hozamunkat a következő időszakban.

Nem kérdés, hogy ki kerül ki győztesen

Összehasonlításunkban azt néztük meg, hogy milyen feltételek mellett kamatoztathatjuk a pénzünk állampapírban illetve betétben. A Bankmonitor betétkeresője alapján a 3 legjobb betéti ajánlat átlagát tüntettük fel, és a 3 éven túli lekötések esetében Tartós Befektetési Számla keretében történő lekötések átlagával számoltunk. Az állampapíroknál a fél illetve egy éves időtávon a Féléves Kamatozó Kincstárjegyet, míg a 3 éves időtávtól a Prémium Államkötvényt vettük alapul. A hozamok alapján egyértelműen azt látszik, hogy az állampapír viszi a prímet, a hosszabb lejáratokon majdnem 1,5 százalékot ígérve a betétek fölé.

Ha a költségeket vesszük szemügyre, akkor is az állampapírok tűnnek a jobb választásnak. Az Államkincstárnál vezetett számlának ugyanis sem számlanyitási, sem számlavezetési költsége nincs. Míg a bankok többségénél ez ritkán érhető el, ha pedig mégis, akkor azért különböző feltételek teljesítését várhatják el. A legkedvezőbb ajánlatokhoz pedig csak akkor juthatunk, ha például aktívan használjuk a bankunkat, ami szintén további pénzünkbe kerül.

Adózás szempontjából is jobban járhatunk az állampapírral, ugyanis a 15 százalékos kamatadó mellett nem kell 6 százalékos EHO-t is fizetünk, ami a bankbetétet viszont terheli. Ha hosszú távon gondolkodunk, akkor érdemes lehet Tartós Befektetési Számlát is nyitnunk, mivel ilyen esetben 5 éves időtávon adómentességet érhetünk el akár állampapírral, akár bankbetéttel rendelkezünk.

Előtérben a biztonság

Az állampapír esetében tulajdonképpen egy értékpapírral rendelkezünk, a pénzünkből pedig az államot hitelezzük meg, és a kölcsönadott összegért cserébe kapjuk az előre meghatározott (fix vagy változó) kamatot is. Természetesen a bankbetét esetében a bankunk részére kölcsönzünk, amire kamatot kapunk azzal a feltétellel, hogy lejáratig nem nyúlunk a pénzünkhöz, nem törjük fel a betétet.

Az állampapír befektetésünk további nagy előnye az is, hogy ha a Magyar Államkincstárnál vezetett számlán tartjuk az állampapírt, akkor teljeskörű tőke- és hozamgarancia vonatkozik a befektetésünkre, hiszen az állam vállalja, hogy visszafizeti a pénzünk maradéktalanul. Az pedig, hogy az állam ne fizessen, csak nagyon extrém esetben történhet meg, például egy államcsőd esetében, azonban ennek valószínűsége elhanyagolhatóan kicsi.

A brókerbotrányokat követően kényessé vált az a kérdés is, hogy mi a helyzet, ha befektetési szolgáltatónál rendelkezünk állampapírral. Ez esetben sincs azonban okunk aggodalomra, ugyanis a Befektető Védelmi Alap 100 ezer euróig kártalanít minket, ha valami probléma történne a szolgáltatóval (tehát nagyjából 31 millió forintig biztonságban vagyunk, azonban 1 millió forintnyi befektetés fölött már csak a pénzünk 90 százalékát téríti meg).

A banknál tartott betét esetében sem veszhet el a pénzünk, ugyanis az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) szintén 100 ezer eurós összegig visszafizeti a megtakarításunk, ráadásul, ha több bankban lenne a pénzünk, az összegre bankonként számíthatunk.