bank

Az év eleji fagyok mellé varázsolt szauna hangulatot a kormány azzal, hogy át akarja alakítani a lakástakarékok szabályozását. Egészen pontosan meg fog jelenni a Nemzeti Otthonteremtési Közösség, mely a lakástakarékok alternatívája lenne. A hétvégén kiderült néhány alapvető információ Rogán Antal nyilatkozatából. A Bankmonitor gyors értékelése következik arról, hogy mire számíthatnak a jelenleg lakástakarék szerződéssel rendelkezők és a jövőben ilyen szerződést kötni kívánók. 

Mit mondott Rogán Antal?

Az ATV-nek nyilatkozva elmondta, hogy

1. a jelenlegi lakástakarékok helyzete nem változik. A szerződéssel rendelkezők továbbra is megkapják a 30%-os állami támogatást (évente maximum 72 ezer Ft/szerződés erejéig)
2. az újonnan felállítandó Nemzeti Otthonteremtési Közösséggel (NOK) szerződők is 30%-os állami támogatást kapnak befizetéseik után, de az éves maximális limit magasabb lesz 72 ezer Ft-nál. Ennek fejében viszont a megtakarítás kizárólag új ingatlan építésére, vagy vásárlására fordítható.

És akkor most mit tegyen az „átlagember”?

Szigorúan pénzügyi megközelítésből vizsgáljuk a helyzetet. A lakástakarékok 30%-os állami támogatása 11-13%-os effektív éves kamat elérését teszi lehetővé 4 éves időtávon. Ez a jövőben sem változik. A jelenleg is működő lakástakarékok felhasználása a lejáratkor kizárólag lakáscélú lehet (építés, bővítés, felújítás, használt ingatlan vásárlás, beépített bútorok/berendezések vásárlása, lakáscélú hitel törlesztése – csak a legfontosabbakat említve).

Tekintettel arra, hogy a NOK előnye kizárólag 20 ezer Ft/hó havi befizetés felett jelentkezik (ekkor éri el a szerződő a 72 ezer Ft/év állami támogatási maximumot), csak ezen megtakarítási összeg felett lesz racionális NOK-ot választani lakástakarékkal szemben. Ezen értékhatár alatt ugyanis a lakástakarék tágabb felhasználási lehetőséget jelent (nem csak új építésű ingatlant támogat). Sőt, egy személy családon belül, közvetlen hozzátartozókra további lakástakarék szerződést is köthet, így az effektív NOK-ba lépési ösztönző akár 80 ezer Ft/hó megtakarítási szintnél jelentkezhet.

Nem zárhatjuk ki azt a lehetőséget, hogy alacsonyabb költségszinttel fog működni a NOK, mint a lakástakarék és így ugyanakkor állami támogatás mellett magasabb hozamot ad majd. Kérdés, hogy a különbség érdemi lesz-e és kompenzálja-e majd a megtakarítókat a szűkebb felhasználási lehetőségért.

Játszunk el a gondolattal: ma meg tud takarítani a család 20-40 ezer Ft-ot havonta. Tudja, hogy 4-8 éven belül fog költeni ingatlan célra. Feltételezve, hogy konkrétan vásárolni kívánnak majd ingatlant, mennyire reális előre látni, hogy a család igényét kizárólag új építésű ingatlan fogja kielégíteni? Viszonylag nehéz előre látni az árakat és kérdés, hogy az új építésű lakások 50-75%-os ártöbbletét meg tudják/akarják-e fizetni majd?

Fentiekből egyenesen következik, hogy

• állami garancia mellett
• 11-13%os éves effektív kamattal és
• viszonylag széles ingatlan célú felhasználási lehetőséggel

a lakástakarék pénztár továbbra is verhetetlen megtakarítási forma marad. Azok, akik már most látják, hogy 4-8 éven belül új ingatlant fognak venni, a normál lakástakarék szerződés mellett köthetnek majd NOK szerződés(eket) is.

Kalkulálj magadnak, nézd meg, milyen megtakarításra tehetsz szert lakástakarékkal: