bank

Rendkívül jól fogynak az utóbbi időszakban a lakossági állampapírok és vonzó hozammal is kecsegtetnek. Itt azonban még nem áll meg az élet, a kötvényalapok is fel tudják venni a harcot az állampapírokkal. Gyűjtésünk alapján olyan alapokat is elérhetünk, amik akár többet is hozhatnak a konyhára az állampapíroknál.  A kötvényalapoknál a kockázatunk ugyan magasabb lehet, de ha ezzel meg tudunk birkózni, jó alternatívája lehet az állampapírnak. Bár az utóbbi évek kiugró teljesítményét nehéz lesz megismételniük.

Rövid távon jól festenek a kötvényalapok

Az állampapírok vonzó kamatokkal kecsegtetnek a lakosság számára és előnyük az is, hogy több időtávon is elérhetőek. A kamatok mértéke az éven belüli és éves futamidő esetében 2,00 – 2,25 százalékig terjed, és az éven túlra tekintők akár 2,75 – 3,8 százalék kamatot is kaphatnak  befektetésükre. Azonban nem szabad elfeledni, hogy az állampapírokkal még nem merítettük ki a lehetőségek tárházát. A kötvényalapok képében vonzó alternatívára lelhetünk, melyek az alap befektetéseitől függően képesek akár az államkötvények fölött is hozni.

Persze nem mindegy mit hasonlítunk össze mivel. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a hozam, amit a befektetési alapok esetében feltüntetnek vagy kiszámolunk, a múltbeli teljesítményt nyugtázza. Nem tudjuk, hogy a jövőben mit tud felmutatni az alap, ez mindig csak utólag derül ki.

Az állampapírok esetében viszont előretekintő hozamokkal találkozunk. Ezt a hozamot biztos megkapjuk, de legalábbis a következő kamatfizetésig biztosak lehetünk a dolgunkban. Például ha egy Kamatozó Kincstárjegyet vásárolunk, ami egy év múlva jár le, tutira fog fizetni nekünk 2,25 százalékot. Míg egy 3 éves Prémium Államkötvény esetében a következő kamatfizetéskor fog járni nekünk a 2,75 százalék. De mivel ennek báziskamata az inflációhoz van kötve, a következő évtől fogva az inflációtól függően többet vagy kevesebbet is fizethet a papír.

De nem csak a hozamban tér el a két befektetési forma, mivel a befektetési jeggyel egy kötvénycsomagot birtokolhatunk, aminek az árfolyama nagyobb mozgásokat mutathat. Az is fontos tényező, hogy azoknak állampapíroknak, amibe a kötvényalapok fektetnek aktív másodpiaca van, míg a lakossági állampapírok esetében az árak szabad alakulása korlátozott. A külföldön befektető alapok a deviza mozgásának is ki lehetnek téve, ami jelentősen befolyásolhatja a hozamunkat is.

Összehasonlításunkból arra kerestünk választ, hogy vajon a kötvényalapok 1 éves időtávon a lakossági állampapírokhoz viszonyítva milyen teljesítményt hoztak. Egy évet visszamentünk az időben és az akkori lakossági állampapír feltételeket vettük alapul. Gyűjtésünk alapján az derült ki, hogy a legjobb hozammal rendelkező rövid kötvényalapok akár 0,5 százalékkal is képesek voltak felülteljesíteni a lakossági állampapír hozamokat.

Ha pedig hosszú kötvényalapot tartottunk volna az elmúlt egy évben, akkor majdnem kétszer annyi hozamot tehettünk volna zsebre, mint amennyit a lakossági állampapírok esetében. De hozzá kell tenni, a hosszú kötvényalapok esetében egy hosszabb időszakot figyelembe véve jelentős mozgásokat is lehet tapasztalni, amibe nagy bukók is beletartoznak. Az is kitűnik, hogy a kötvényalapok teljesítményének mérésére szolgáló MAX indexet már nem mindegyik alap tudta lepipálni.

De mégis miben utaznak a kötvényalapok?

A kötvényalapok között tartanak számon minden olyan alapot, amelyek jellemző befektetései az állampapírok, vállalati kötvények köré csoportosulnak. Vannak olyan alapok, amik vegyesen szemezgetnek az említett értékpapírok közül, de sokszor előfordul az is, hogy például csak államkötvénybe fektetnek.

Az is fontos ismérve lehet egy kötvényalapnak, hogy földrajzilag hol fektet be. Vannak olyan alapkezelők, akik nem lépnek az országhatáron túlra, de néhány alapnak éppen az a különlegessége, hogy egy bizonyos régióban fektet be (például a feltörekvő piacokon befektető kötvényalapok). Azért sokszor a lehetőségek is korlátozottak. A hazai vállalati forint kötvények piaca például elég szűkösnek mondható, de azért deviza kötvényekben voltak lehetőségek az elmúlt években.

A kötvényalapokat szokás rövid- (1-3 éves futamidejű kötvények), hosszú (3 év fölötti futamidejű) vagy szabad futamidőre is megbontani, ahol a rövidek relatíve alacsonyabb kockázatot hordoznak. A kötvényekre általánosan jellemző az is, hogy a különböző futamidővel rendelkezőek más mértékben érzékenyek a kamatok változására. Ezért is lehetséges, hogy például egy kamatcsökkentési időszakban a hosszú kötvényalapok nagyobb nyereséget érnek el, de egy kamatemelési ciklus során veszteségek is az átlagnál jóval nagyobbak lehetnek.