bank

A Diákhitel mára egy ismert lehetőség a felsőoktatásban résztvevők számára. Sokan sokat írtak róla. Egy dimenzióról azonban kevéssé részletesen tárgyalt: megéri, vagy nem éri meg a Diákhitel felvétele? Objektív, számszerű pénzügyi választ kerestünk. Írásunk második fő témája, hogy hogyan érdemes törleszteni a Diákhitelt, ha már munkába álltunk. Pénzügyileg akkor fogsz jól járni, ha aktívan kezeled a törlesztést és nem hagyatkozol csupán a fizetésedből megállapított törlesztőrészletre. Megmutatjuk, milyen hatalmas a különbség a két megközelítés között.

Befektetés vagy eladósodás?

Felmerülhet a kérdés, hogy a Diákhitel felvétele az első lépcsőfok a végeláthatatlan eladósodás felé vagy egy jól átgondolt, okos befektetés a jövőbe? Mindenképp befektetés, amennyiben a kölcsönt piacképes diploma megszerzésére, a tanulmányokkal kapcsolatos lakhatási költségekre vagy éppen a drága tankönyvekre költjük el! Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy

• a pályakezdő diplomás nettó fizetés 2014-ben 64 ezer Ft-tal haladja meg a középfokú végzettségűek átlagos nettó fizetését 
• ezen többlet fizetés 22%-át kell feláldozni arra, hogy a tanulmányi időszakra ma átlagosan félévente felvett 225 ezer Ft hitelt 5 éves egyetemi tanulmányok után visszafizessük

Tehát nem a teljes fizetésünk, hanem csupán a diplomából adódó fizetési többlet 22%-át kell feláldozni arra, hogy a tanulóévek alatti hiteleket visszafizessük.

Mit tegyünk, ha megvan a diploma?

Ha már megvan a diplománk, akkor viselkedjünk gondolkodó ember módjára, kezeljük tudatosan a hitelünket. A Diákhitel törlesztése a jelenlegi szabályok szerint minimum a fizetés 6%-a. Ez olyan méltányos összeg, hogy alig fogunk többet fizetni, mint a kamatok. Ennek egyenes következménye, hogy a hitel hosszú éveken keresztül fennáll. Ha csupán a kötelezően fizetendő összeget teljesítjük, akkor 5 év egyetem és 225 ezer Ft féléves hitelfelvételt követően 24 évig fogjuk törleszteni a hitelünket. Ez feleslegesen hosszú idő. A 6%-os fizetés arányos törlesztés egyet jelent azzal, hogy a diplománkból származó fizetési többlet 22%-át fordítjuk csak visszafizetésre. Amennyiben a fizetési többlet 30%-át vagyunk hajlandóak a hitel visszafizetésre fordítani, akkor 16 évre csökken a teljes visszafizetési idő. Ha 50%-ot, azaz a felét áldozzuk fel a hitel visszafizetésre, akkor 11 év alatt letudható a Diákhitel (úgy, hogy ezen 11 év alatt is) a hiteltörlesztéseket teljesítve érzékelhetően többet keresünk, mint a középfokú végzettségűek.

Többet fogunk keresni még hiteltörlesztés után is. Akkor ez lenne a biztos Kánaán? NEM! A valós veszélyek, amire mindenképpen figyelned kell:

• ha a felsőoktatást buli éveknek tekinted és pénzre nem váltható tudást szerzel, akkor nem fogod elérni a fentiekben megnevezett diplomás fizetési többletet (már, ha egyáltalán lesz állásod)
• ennek a hitelnek is van kockázata, itt is jelentkezik a kamatemelkedés veszélye: ez annyit tesz, ha nő a kamat, akkor többet kell majd visszafizetésre fordítanod
• luxuskiadásokra ne vegyél fel hitelt

AZ ÖRDÖGI RÉSZLETEK

Hogyan működik a Diákhitel 1?

A hitel a folyósítás első napjától kezdve kamatozik, a felhalmozott kamatok pedig az év végén tőkésítésre kerülnek. Ezzel szemben a törlesztés csak a hallgatói jogviszony megszűnése (legkésőbb a 35. életév betöltése) után válik kötelezővé. Azaz normál esetben a hitelfelvételtől számított 3-5 év elteltével kezdődik meg csak a Diákhitel visszafizetése.

Azért, hogy a pályakezdők életét megkönnyítsék, a Diákhitel visszafizetését úgy alakították ki, hogy az a hitelfelvevő mindenkori anyagi lehetőségeihez igazodjon. A havonta fizetendő törlesztőrészlet nagysága az első két évben a minimálbér 6%-a, ezt követően pedig a bruttó jövedelem 6%-a lesz.

Mire elég ez a 6%?

Az alacsony törlesztőrészlet két legfontosabb következménye az, hogy:

1. a hitel visszafizetése elnyúlik, a hosszabb futamidő pedig több kamatot, így magasabb teljes visszafizetést jelent, valamint
2. az első néhány évben a pontosan befizetett részletek ellenére a hiteltartozás nem csökken, hanem egyenesen nő! Ennek magyarázata az, hogy a minimálbér 6%-a nem fedezi az év közben keletkező kamatokat, tehát egyáltalán nincs tőketörlesztés. Ráadásul ez mindaddig így is marad, amíg a havi törlesztőrészlet meg nem haladja a fizetendő kamatot.

Hogyan kerülhető el a törlesztési csapda?

Okosan kell törleszteni, vagyis leginkább előtörleszteni, ha nem szeretnéd 60 évesen is a Diákhiteledet nyögni. Szerencsére az előtörlesztés teljesen díjmentes és korlátlan számban lehetséges. Ahhoz, hogy az előtörlesztés segítségével a kölcsönt minél hamarabb letudd, a minimális 6%-os törlesztőrészlet/jövedelem arányt meg kell emelned. Azonban az sem mindegy, hogy ezt hogyan tesszük. Szabályosan előtörleszteni csak úgy lehet, ha:

• a közlemény rovatban a szerződésszám mellett az előtörlesztés szót is feltüntetjük és
• az aktuális havi törlesztőrészleten felül az előtörlesztést külön utaljuk

Ha nem így járunk el, akkor „túlfizetésünk” keletkezik, ezt nevezzük előteljesítésnek. Az előteljesítés a gyakorlatban azt jelenti, hogy ahány havi törlesztőrészletnek megfelelő összeget utaltunk, átmenetileg annyi hónapig nincs fizetési kötelezettségünk, azaz mi hitelezzük a Diákhitel Központot. A túlteljesített befizetéssel így pedig „csak” a soron következő hónapok kötelező (6%-os) törlesztőrészleteire nyerünk halasztást, ahelyett, hogy egy nagyobb összeggel közvetlenül a tőketartozásunkat csökkentettük volna.

Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb! Mindenkinek válaszolunk.