bank

Az utóbbi években azt tapasztalhattuk, hogy a pénzünkért egyre kevesebbet kapunk a bankoktól vagy az államtól. Ám ezzel együtt is kivételes helyzetben vagyunk, az országhatáron túlra tekintve eléggé lehangoló kép tárul elénk. Míg korábban elképzelhetetlen volt, ma már az is megszokottá válik, hogy külföldön a befektetőknek kell fizetniük a biztonságért cserébe és nem fordítva.

Amennyiben hitelt szeretnénk felvenni, akkor már egész jó feltételek mellett megkaphatjuk azt, nemzetközi összevetésbenviszont rosszul állunk, jóval nagyobb hitelkamatot kell kifizetnünk, mint egy németnek vagy egy amerikainak. Következő cikkünkben éppen annak jártunk utána, hogy a kockázatmentes megtakarításoknál hasonló a helyzet vagy sem?

Hitelt adok valakinek és még én fizessek?

Képzeljük el azt a helyzetet, hogy banki betéteink, államkötvény befektetéseink után nem kapunk pénzt, sőt még nekünk kell fizetnünk az elhelyezett összeg után. Más szóval összességében kevesebb pénzt kapunk vissza, mint amennyit elhelyeztünk. Valami hasonló helyzet áll fenn Nyugat-Európában az eurót használó tagországok esetében.

Nálunk jelentős kamatcsökkentés ment végbe az utóbbi 4 évben és jelenleg az irányadó kamat 0,9%-on áll. Ugyan a jegybanki intézkedések miatt a banki lekötött betéti kamatokban nagy csökkenés ment végbe, továbbá az állampapír hozamok is jóval lejjebb kerültek, még mindig szerencsésebb helyzetben vagyunk befektetőként, mint nyugat-európai társaink.

Mivel nagyon népszerűek hazánkban is az állampapírok, és itt van a legnagyobb eltérés, ezt a területet néztük meg tüzetesebben. Az összesítésünkből jól látszik, hogy a lengyelek kivételével a fejlettebb európai országokban a briteken kívül mindenhol negatív a 3 hónapos állampapír hozama (10 évnél már sokat javul a helyzet). Azt is mondhatnánk, hogy egy német befektető, aki kölcsön ad 3 hónapra az államnak 1 000 000 forintot, 992 700 forintot fog visszakapni. A fordítottját nézve, egy befektetőnek megéri 7300 forintot beáldozni azért Németországban, hogy biztonságban tudja a pénzét 3 hónapra.

Jelenlegi tudásunk szerint azt kizártnak tartanánk, hogy a hazai kockázatmentes lakossági befektetéseknél (lekötött betét, állampapír) 0 százalék alá essenek az elérhető hozamok. Miközben óriási szerencsénk van, hogy nem kell szembenéznünk egy német vagy francia befektető előtt tornyosodó dilemmával. Lehetőség szerint ők is kapnának az alkalmon, hogy Magyarországon minden tovább nélkül elérhető adózás előtt 2,25% éven belül is, ha távolabbra merészkednénk, akkor 3,8 százalékra is feltornászható a hozam.

Mégis mi az oka a negatív hozamnak?

A negatív hozam a veszteség szinonimája, azt mutatja meg, hogy ha befektetünk adott összeget, akkor mennyivel kevesebbet kapunk vissza. Normál körülmények között átmenetileg elviselhető a veszteség, ha az egy nagyobb nyereséggel párosulhat a jövőben (például egy részvénynél). De az, hogy egy biztonságos befektetés is veszteséggel járjon és ezt előre tudva elfogadottnak vegyünk, az már nagyon is meglepő. A következőkben röviden összefoglaljuk, miért alakulhatott így:

• nagy a félsz a befektetőkben, aggódnak a jövő miatt, ilyenkor átmenetileg előfordulhat, hogy elviselik a kisebb tőkevesztést a biztonságért cserébe (máshol elképzelhető, hogy többet vesztenének)
• az államkötvényeket olcsón lehet adni-venni, gyorsan pénzé tehetők, és kifejezetten vonzóak a banki kondíciókkal összehasonlítva
• nem túl fényesek a kilátások Európában, a jegybank rá akarja venni a bankokat, hogy hitelezzenek, ezért attól sem riadt vissza, hogy negatívba vágja a kamatokat
• ha ez még nem lenne elég, az európai jegybank eszeveszett ütembe vásárolja az eurózónás államkötvényeket, ezzel is lenyomja a hozamokat (vica verse az árfolyamok az egekbe szöknek fel)
• a bankok a felügyeleti elvárások és saját óvatosabb stratégiájuk miatt zokszó nélkül megveszik az államkötvényeket
• biztonságos menedéket keresve más nagyobb befektetők is ugyanígy gondolkoznak, nagyobb vételekkel jelennek meg a nyugdíjalapok, biztosítók és az alapkezelők is