bank

A brókerbotrányokat és a globális pénzügyi világ bizonytalanságait látva senki nem lehet meglepődve azon, hogy a magyar megtakarítók többsége az alacsony kockázatú eszközöket, a bankbetéteket és az állampapírokat preferálja. De, ha választanunk kell a kettő közül, vajon melyikkel járunk jobban? Az biztos, hogy kockázat szempontjából hasonló a két eszköz, de mi a helyzet például a kamatokkal és a költségekkel? Az alábbiakból minden kiderül!

Manapság egyáltalán nem ritka, ha valaki pénzügyei kapcsán a lehető legkisebb kockázatot sem hajlandó vállalni. Teljesen érthető, ha forintra pontosan tudni akarjuk, mennyit is ér majd a megtakarításunk fél vagy akár egy év elteltével. (Az más kérdés, hogy a jövőbeli inflációt csak becsülni lehet, így a megtakarítások vásárló erejének változását még fix kamatok mellett sem tudhatjuk előre.)

A magyar megtakarítók többségét pedig éppen ez a gondolkodásmód jellemzi. Hogy miből gondoljuk ezt? Az MNB adatai alapján a lakosság a legalacsonyabb kockázattal rendelkező bankbetétekben és állampapírokban tartja pénzügyi vagyonának 48%-át. Sőt, ha még azt is figyelembe vesszük, hogy a magyarok megtakarításaik kiugróan magas részét, 14%-át készpénzben tartják, akkor azt kapjuk, hogy a befektetésre szánt pénz több mint 55%-a ezekben az eszközökben áll. (Azt azonban érdemes megjegyezni, hogy bár mindkét eszköz alacsony kockázatú, az állampapírokat tekintjük a kockázatmentes befektetésnek.)

Melyiket válasszuk, ha alacsony kockázatú befektetésre vágyunk?

Először tekintsük át, mit is fed ez a két alacsony kockázatú megtakarítási forma! Egy állampapír megvásárlásával a magyar államnak adunk kölcsön, ezt a kölcsönt kapjuk vissza a futamidő lejártával, és természetesen előre meghatározott (fix vagy változó) kamatot is kapunk mellé. A banki lekötésnél pedig azt vállaljuk, hogy a bankban elhelyezett pénzünkhöz adott ideig nem nyúlunk hozzá, ezért cserébe fizeti a pénzintézet a kamatot. Mindebből jól látszik, hogy mindkét esetben akár hosszabb időre le kell mondanunk a befektetett pénzünkkel való rendelkezésről, a futamidő lejártával azonban azt (és kamatát) mindenképpen visszakapjuk.

Az állampapírok Államkincstártól való megvásárlása esetén a magyar állam vállal teljes körű tőke és hozamgaranciát, bármilyen más szolgáltatótól való vétel esetén pedig a Beva garanciája vonatkozik ezekre (ha a forgalmazó Beva-tag). A bankbetétek esetén pedig különböző betétbiztosítási alapok garantálják a lekötött pénz biztonságát. A magyar bankok esetében az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) látja el ezt a feladatot, külföldi bankoknál (pl. BNP Paribas, AXA) külföldi betétbiztosítási alapok vállalják a garanciát. Mind a magyar, mind a külföldi alapok esetén 100 ezer eurónak megfelelő összegig szól a garancia. (Bizonyos esetekben ennek határa további 50 ezer euróval kitolódhat.) 

Azt láthatjuk tehát, hogy kockázat és likviditás szempontjából mindkét megtakarítási forma nagyon hasonló, ezért, ha választani szeretnénk közülük, azt legegyszerűbben a kamatok és a költségek alapján tehetjük meg.

Ekkora kamatot kaphatunk

A kamatok csakis akkor összehasonlíthatóak, ha azonos időtávról beszélünk. Nézzük ezért meg, hogy féléves és egy éves időtávon melyik eszköz hozza a többet! Mivel a banki ajánlatok között nagy különbségek jelentkezhetnek a lekötött pénz mennyiségétől függően, háromféle betétnagyságra végezzük az összehasonlítást: 500 ezer forintnál kisebb, 500 ezer és 10 millió forint közötti, és 10 millió forintnál nagyobb megtakarításokra.

A táblázatban jól látható, hogy a bankbetétek jelenleg mindkét időtávon és minden betétméretben felülteljesítik az állampapírokat.

A költségek tekintetében azonban az állampapírok verhetetlenek. Az Államkincstárnál vezetett számlának ugyanis sem számlanyitási, sem számlavezetési költsége nincs. A bankok többségénél ez ritkán érhető el, ha pedig mégis, akkor azért különböző feltételek teljesítését várhatják el. A jelenlegi helyzet azért különleges, mert mind a Gránit Bank, mind a BNP Paribas akciója keretében díjtalan mind a számlanyitás, mind a számlavezetés. A költségek tehát ebben az összehasonlításban mindkét oldalon ugyanakkorák (vagyis nincsenek), ezért nem is befolyásolják a választást.

Kimondhatjuk tehát, hogy, aki most keres pénzének hat hónapos vagy egy éves időtávra alacsony kockázatú megtakarítási formát, annak a rendelkezésre álló alternatívák közül összességében a bankbetétek tűnhetnek a jobb megoldásnak. Állampapír annak lehet megfontolandó, aki az OBA 100 ezer eurónak megfelelő kereténél (kb. 31 millió forint) nagyobb összegben gondolkodik, azokra ugyanis az állam korlátlan garanciát vállal. (Természetesen ennek az összegnek több pénzintézetnél való lekötésével az OBA garancia határa is többszörösére növelhető.)

Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb! Mindenkinek válaszolunk.