bank

Sokan meglepődve vehették tudomásul, hogy árfolyamgátasként olyan információkat kaptak a bankjuktól, miszerint 2017-ben jelentősen megugrik a törlesztőjük. Cikkünkben annak jártunk utána, hogy miért is fordulhat ez elő és mit tehetünk, hogy a lehető legkevesebbet kelljen fizetnünk. Nem csalás nem ámítás, a legjobb, ha nem várjuk meg az öt évet és már hamarabb önként vállaljuk a magasabb részletet.

űÚj időszámítás kezdődött 2015 februárjától a volt devizahitelesek életében, hiszen forintosították a hiteleket, így nem kell többet aggódni a forint árfolyamának ingadozása miatt. Legutóbbi cikkünkben a törlesztő-részleteket vettük górcső alá, és a gyűjtésünkből kiderült, hogy a jegybanki alapkamat csökkenése együtt járt a havi részletek néhány százalékos mérséklődésével.

Igen ám, de van egy közel 200 ezres csoport, a volt árfolyamgátasok köre, akik a következő években azzal szembesülhetnek majd, hogy jelentősebben megemelkedik a törlesztő-részletük. Az emberek kétharmada 2012-ben lépett be az árfolyamgátba, vagyis az öt éves kedvezményes törlesztőt lehetővé tevő időszak ennek értelmében a többségnél 2017-ben lejár. De még bőven lesznek olyanok is, akiknek csak 2019-ben zárul le a 60 hónapos árfolyamgátas időszak és utána nő meg a havi kiadás.

Ez történt a forintosítással!

Azért választhatták viszonylag sokan ezt a lehetőséget, mert egy csapásra csökkenthették vele a havi hitel-törlesztést. Egy svájci frankhiteles például a 2012-es átlagos 240 forintos árfolyam helyett 180 forinton törleszthetett, ami azonnal 25%-kal (!) alacsonyabb havi kiadást jelentett. Ez a kedvezményezett helyzet viszont csak 5 évig volt adott, és persze a különbségről sem feledkeztek meg, ami egy külön gyűjtőszámlán halmozódott (csak a tőketörlesztés eltérése a 180 forintos árfolyamhoz képest, mert a kamattörlesztést a bankok és az állam fele-fele arányban átvállalták). Ergo már az elején tudni lehetett, hogy csak egy átmeneti könnyítésről van szó, amíg sikerül egyenesbe hozni a családi költségvetést.

A devizahitelesekkel való elszámolás, valamint a 2015 elején levezényelt forintosítás sok változást hozott az árfolyamgátasok életében. Egyrészt a többség nagy örömmel vehette tudomásul, hogy a gyűjtőszámláján lévő tartozás teljesen eltűnt (a visszajáró összegből először a gyűjtőszámlát kellett kiütni, utána lehetett magát a tőketartozást csökkenteni). Másrészt a végleges forintosítás 256,47 forintos svájci frank árfolyam mellett valósult meg. ami magát az árfolyamgát intézményét tette indokolatlanná és komolyabb mértékű törlesztés-növekedést okozott volna. Harmadrészt az ő tarozásuk kamatozása is lecsökkent: míg a forintosítás előtt 8% feletti hitelkamatot kellett fizetni, 2015 februárjától már 6% alattit.

Viszont még ezzel együtt is olyan szituáció állt össze, amely szerint az árfolyamgátasok havi törlesztőjének emelkednie kellett volna. Ezt kivédendő kimondták, hogy a 2015 januárjában fizetett törlesztőt nem lehet megemelni az 5 éves periódus 2017-2019 közötti lejáratáig (bár a kamatok változása miatt változhatott a részlet). Azaz a ténylegesen fizetendő részlet helyett mesterségesen továbbra is alacsonyabb volt a havi kiadás. A különbözetről most sem feledkezhettek el a bankok, a törvények szerint azt fokozatosan hozzá kellett írniuk a tőketartozásához(és már nem kedvezményes, hanem a hitel rendes kamatozásával).

Mégis mit tehetünk most?

Szerencsére több lehetőség közül is válogathatunk, nevezetesen kettőből:

1) Az alapeset az, hogy nem teszünk semmit és megvárjuk, hogy leteljen az öt év (2017-2019 közé tehető valamikorra). Ez azért problémás, mert az indokoltnál alacsonyabb törlesztő miatt fokozatosan nő a tőketartozásunk, és ennek hatását egyszeriben akkor érezzük majd, ha a 60 hónap lejár. A szabályok szerint maximum 15%-kal növekedhet a törlesztő-részletünk, ha ennél nagyobb emelésre lenne szükség, akkor a bank azt teheti, hogy meghosszabbítja a hitel futamidejét az adós legfeljebb 75. életévének betöltéséig.

Első ránézésre nem tűnik vészesnek a helyzet, hogy például egy 7 milliós hitelt 5%-os kamat mellett nem 10 évig, hanem 12 évig kell fizetnünk. A törlesztő 74 ezer és 65 ezer forint rendre, viszont mivel tovább fizetünk alacsonyabb törlesztőt, összességében jóval több kamatot fizetünk ki. A példában a rövidebb futamidőnél 8,9 millió forint a teljes kiadás, míg a hosszabb futamidőnél 9,3 millió, következésképpen 400 ezer forinttal magasabb az összes terhünk.

2) Saját kérésünkre megtehetjük, hogy a 180 forintos rögzítésből kilépünk, és inkább vállaljuk a magasabb törlesztőt. A korábbi levezetés alapján ezzel a döntésünkkel a végső elszámolásnál nagyon sokat tudunk nyerni. Akár több százezer forintot is, ha sikerül elkerülni, hogy a bank a futamidőnket meghosszabbítsa.

Elkészítettünk egy becslést, és a korábbi példánál maradva az jött ki, hogy ha időben kapcsoltunk, és már 2015 júniusában módosítottuk a szerződést és átmenetileg a magasabb törlesztőt (68 ezer forint helyett 75 ezer forintot) fizettük, akkor a futamidő lejártakor közel 160 ezer forinttal fizettünk ki kevesebbet, mint a kivárás esetén. Az ábrán is jól látható, hogy csak egy ideig fizetünk többet, később a mérleg nyelve a módosítás felé mozdul el. Nem sok az eltérés, mindössze 2500 forint a két forgatókönyvnél, de 10 év feletti fennmaradó futamidőnél ez is nagyon sokat számít.

Mindent egybevéve a következő konklúziót vonhatjuk le:

• minél kisebb összeget kaptunk vissza arányaiban az elszámoláskor (pl. 5-10%-ot és nem 25-30%-ot), annál jobban megéri kilépni az árfolyamgátból, mert akár néhány éves futamidő hosszabbításra is sor kerülhet
• minél kevesebbet töltünk 2015 februárja után a rögzítésben, annál jobb, hiszen a tőketartozásunkat nem növeli a bankoknál külön nyilvántartott összeg
• minél hosszabb volt a hitelünk futamideje, annál kisebb lehetett az indokolt és rögzített törlesztő közötti különbség (a tőketartozásunk sem nőtt olyan mértékben), így kisebb a valószínűsége, hogy kitolódjon a hitelünk futamideje