bank

A Takarékbank legfrissebb elemzése azzal kalkulál, hogy decemberre 1% alá csökkenhet az infláció. A pénzromlás éves átlagos üteme így 2013-ban a szakemberek várakozása szerint 1,9% lehet, míg 2014-ben további kis csökkenéssel 1,7%. Az elemzők előrejelzése szerint az MNB folytatni fogja a kamatcsökkentést egészen 3,5%-ig.

A családod új lakásba szeretne költözni és havonta több mint 20 ezer Ft-ot meg tud spórolni? De nem tudjátok, hogy melyik a legjobb megtakarítási forma félretett pénzetek fialtatásához? Itt a megoldás! Célszerű egyszerre több lakástakarékpénztári (LTP) szerződést nyitni és kedvezményezettként családtagot (közeli hozzátartozót) megjelölni. Így az éves állami támogatás felső határa 72 ezer Ft fölé növelhető és kiemelkedően magas, akár 15%-ot meghaladó hozam is elérhető. Rendszeres megtakarítással akár egy 3 szobás lakásra is összegyűjthettek.

Az elmúlt években a magánszemélyek körében tomboló deviza befektetési láz mára némiképp lecsendesedett. A legtöbben rájöttek, hogy a reklámok ígéreteivel ellentétben nem lehet egy óra alatt 100 eurókat keresni ezen a piacon sem… A valóság leginkább az, hogy a hatalmas kockázat hatalmas veszteségeket okoz a tapasztalatlan befektetőknek. Teljesen más megközelítést jelent, ha a devizapiacokon befektetési alapon keresztül kívánunk befektetni. Kifejezetten a deviza befektetésre specializált alap kevés van hazánkban, a ritka kivételekhez tartozik a Dialóg Alapkezelő által indított két abszolút hozamú deviza alap. Az Alapkezelő vezérigazgatójával, Szöllősi Ferenccel és az alapok kezelőjével, Elek Péterrel beszélgettünk arról, hogyan lehet nyereségesen befektetni ezen a rendkívül hektikus piacon.

A netbanki utalás vagy a fióki megbízás az olcsóbb? A bankkártyás vagy pénztári készpénzfelvétel a kedvezőbb? Az elektronikus vagy a papír alapú kivonat jelent kevesebb költséget vállalkozásodnak? Nem biztos, hogy mindig egyértelműek a válaszok! A számlacsomagok kedvezményeinek köszönhetően az is lehet, hogy a számodra optimális megoldás jelent költségelőnyöket.

A 2008-ban kirobbant nemzetközi pénzügyi válságot követően többször is heves viták fókuszába került a bankok tevékenysége mind a nemzetközi porondon, mind Magyarországon. Hazánkban a devizahitelezéshez kapcsolódó feszültségek ezeket a vitákat időről-időre még inkább felerősítik. Reprezentatív kutatásunk azt kívánta feltárni, hogy az átlagember ma hogyan ítéli meg saját banki szolgáltatóját, a bankokat általában, hogyan vélekedik a bankok által alkalmazott költségekről, valamint mit gondol a bankok és a kormányzat viszonyáról. A felmérés több ponton is meglepő eredményeket hozott, a nyilvánosság előtt zajló viták ugyanis lényegesen kevésbé befolyásolják a bankok megítélést, mint arra esetlegesen számítani lehetett. A többség lényegesen kiegyensúlyozottabb kapcsolatot tartana egészségesnek a bankok és az ország vezetése között.