bank

Az elmúlt hetekben számtalan kérdés érkezett hozzánk azt illetően, hogy de „mégis hogyan indulhatnék el a befektetések területén?” Jelen írásunkban tisztázni szeretnénk néhány olyan alapvető dolgot, melynek ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy ne csalódásokkal teli legyen pénzügyi életünk a befektetések vonatkozásában. 1. rész: Milyen hozamra számíthatok?

Ezt megválaszolni önmagában minimum egy Széchényi Könyvtár köteteit megtöltő oldalszámot jelent. Szorítkozzunk azonban az esszenciális ismeretekre! Mindennek a kiinduló pontja a kockázat mentes hozam (ami megegyezik az ez éves állampapír hozammal, vagy a bankbetéti kamatok átlagával és minimálisan különbözik a jegybanki alapkamattól), tehát időről időre változó. Jelenleg a kockázatmentes hozam 4,75%-5,00% között mozog. Minden olyan befektetés, ami a kockázatmentes hozamnál többet ígér annak definíciószerűen kockázata van. És igen kockázata van akkor is, ha maga Warren Buffett, vagy Soros György (a világ leghíresebb befektetői közé tartozó emberek) kezelik a pénzünket. Minden olyan ajánlat, ami arra vonatkozik, hogy éves szinten 10%-os hozamot kínálunk minimális kockázat mellett, azonnal elvetendő, mert hazugság, nem létezik ilyen! A legtöbb csalódás abból származik, hogy az emberek ezt az alapigazságot nem veszik figyelembe, csupán azért mert hinni szeretnének a nagy hozam ígértének…

A kockázatmentes hozamon túllépve jutunk el a mérsékelt kockázatú befektetésekhez, melyek plusz/mínusz 1-2%pont hozamot tudnak kínálni reálisan. A kockázat mindig párhuzamos: amennyivel többet kereshetek, kedvezőtlen kimenetel esetén annyival rosszabbul is járhatok, így az eltérés minden esetben plusz/mínusz értelmezendő a kockázatmentes hozamhoz képest. A befektetési alapok köréből ide sorolhatjuk a kötvényalapokat (kivéve a hosszú távú kötvény befektetésekkel rendelkezőket), ide tartoznak továbbá a nagyon stabil gazdálkodással rendelkező vállalatok maximum 2-3 éves lejáratú kötvényei (pl. OTP, MOL, Richter…stb.), vagy a nagybankok jelzáloglevelei (fontos kitétel, hogy NAGY bankokról beszélünk).

A következő, nevezzük közepes kockázatú szinten állnak a vegyes alapok, a hosszú kötvény alapok és az abszolút hozamú alapok, melyektől reálisan a kockázatmentes hozamhoz képest +/-2-5%pontos hozamot várhatunk. Ez még abban az esetben is így van, ha éppen egy kiemelkedően jó időszakon vagyunk túl és visszatekintve ezen alapok a kockázatmentes hozamhoz képest +10-15%pontos hozamot értek el. A feltüntetett érték ugyanis hosszú távú átlagban értelmezendő.

Továbblépve eljutunk a magas kockázatú befektetésekhez, melyek a részvényalapok, ingatlanalapok, nyersanyagalapok kockázati szintjére, ahol reálisan a kockázatmentes hozam felett +/-4-8%-os hozamot érhetünk el. Természetesen rövid távon bármi előfordulhat: találkozhatunk egy év alatt +40%-kal, vagy -40%-kal is. Az aktuális hozam ingadozása igen magas lehet és ezt bizony jól kell tudni pszichésen is viselni, ami egy hatalmas feladat.

Az egyik leggyakoribb befektetői hiba, hogy hirtelen nagy hozamot érünk el és kiszámoljuk, hogy milyen gazdagok lennénk már, ha mindenünket eladtuk volna és az egész pénzt befektettük volna… volna… volna… volna… A megrészegülés általában odáig vezet, hogy olyan kockázatot vállalunk fel, melyre nem vagyunk alkalmasak és a következő pár hónapban a piacok kedvezőtlen széljárásában nem csak azt a pénz veszítjük el, amit korábban megnyertünk, hanem annál sokkal többet. Nagyon fontos alapszabály: ha kerestünk 15%-ot fél év alatt egy befektetésen, akkor ne higgyük azt, hogy született befektetőkké váltunk. Különben fájni fog. Nem kicsit. Nagyon.

Még továbblépve eljutunk a közvetlen részvény befektetésekig, melyek általában a kockázatmentes hozam felett +/-10-12%-os hozamot produkálhatnak, de rövid távon BÁRMI megtörténhet.

A deviza befektetésekre nem szeretnénk túl sok szót vesztegetni: a magánszemélyek több mint 50%-a fél éven belül elveszíti az összes befektetett pénzét, további 45% két éven belül jut el idáig. A befektetés várható értéke 100% veszteség. (Mármost sejtjük, hogy milyen észrevételeket fogunk erre kapni…)

A várható hozam konkrét értéke mindig változik, mivel a kockázatmentes hozam mozog. Alacsonyabb infláció mellett alacsonyabb a kockázatmentes hozam. Magasabb infláció mellett magasabb a kockázatmentes hozam. A leggyakoribb hibák közé tartozik, amikor valaki azért keres magasabb hozammal kecsegtető befektetést, mert maga az infláció lecsökkent és mérséklődött a kockázatmentes hozam. Soha ne az érdekelje, hogy 8% az elérhető kamat, vagy 4%, hanem az, hogy a kamat mennyivel haladja meg az inflációt! Amíg a kamat magasabb mint a várható infláció, addig minden rendben…

Folytatjuk! De addig is mindenkit kérünk, hogy ha kérdése, vagy észrevétele van írja meg! Az ellenvéleményeket is szívesen látjuk!