A befektetőket és persze az amerikai lakosokat hosszú hónapokon át lázban tartotta az elnökválasztás kérdésköre, és ment is a találgatás afelől, hogy ki esélyes az elnöki tiszt betöltésére. A közvélemény-kutatások a legvégéig Clintont tartották esélyesebbnek, az eredmények közel 100%-os feldolgozottsága mellett viszont már kijelenthető, hogy meglepetésre az új amerikai elnök Donald Trump lett. A hír hatása természetesen a befektetők reakcióin is meglátszódott, a részvények és devizák is zuhanásba kezdtek.
Új elnököt választottak az USA-ban
Nem csoda, hogy nagy volt az izgalom a tengerentúlon, hiszen az elnöki posztra esélyes Donald Trump és Hillary Clinton teljesen mást ígért az embereknek. Sokak véleménye szerint nem is volt még a történelemben ilyen választás, ahol ennyire különböző karakterű és programú jelöltek ilyen alacsony népszerűség mellett szerepeltek volna. A szavazatok feldolgozása során elég hamar kiderült, hogy Trump szinte minden amerikai államban a szavazatok nagyobb részét kapta meg (a billegő államok többségében az ő sikerét hozták), míg Clintonnak csak néhány erős bástyája volt az országban.
Az biztos, hogy a szakértők sincsenek igazán elragadtatva az új elnök beígért intézkedéseitől, sőt egyenesen veszélyesnek tartják az amerikai gazdaság jövőjére nézve. Trumpnak alapvetően radikális elképzelései vannak, mind társadalmi, mind gazdasági jellegű terveiben és talán ennek is köszönheti népszerűségét. Szélsőséges álláspontot hangoztat többek között a menekültügy, külpolitika terén, de összességében is egy zárkózottabb gazdaság képét festette a választók elé. Ezzel szemben Clinton sokkal mérsékeltebb hangot ütött meg a fontos kérdésekben, ő nem szerette volna annyira felborzolni a kedélyeket külpolitikai, külgazdasági kérdésekben.
Befellegzett az amerikai befektetéseknek?
Sok befektető idegét emésztette fel az utóbbi választási időszak és ment is a spekulálás a választás eredményét illetően, hiszen az új elnök kiléte alapjaiban határozza meg, hogy a jövőben milyen befektetés ítéltettek halálra és melyeknek ragyog fel a jövőben a szerencsecsillaga.
Az előző évek során az amerikai részvények globálisan tekintve is kiemelkedő teljesítményt értek el, amit talán jól mutat, hogy a 2010 elején befektetett pénzünk mára közel 70 százalékkal érne többet, ha a legnagyobb amerikai vállalatokat tartalmazó S&P 500 indexbe fektetünk (csak árfolyam alapon, az osztalékot is figyelembe véve 90 százalék).
Most viszont a kocka fordulni látszik. A piacokon uralkodó félsz egyre jobban érződik a befektetők pánikszerű eladásaiból, ugyanis Trump megválasztása akár komoly gazdasági visszaesést is okozhat Amerikában.
Az elnökválasztás híre jó eséllyel a legtöbb befektetés teljesítményén nyomot fog hagyni, egyesek már a Brexit utáni pánikhoz hasonló visszaesést repesgetnek. Egyelőre annyit látunk, hogy az amerikai és európai részvénypiacok kéz a kézben estek, a nagy részvényindexekben 2-3 százalékos visszaesés volt tapasztalható. A bizonytalanság hatására dollár árfolyama igen hullámzó teljesítményt nyújtott, előfordult 2 százalékos gyengülés is az euróval szembeni kurzusban. De a nyersanyagokat sem hagyta érintetlenül az esemény, például az olaj is több, mint 4 százalékos esést mutatott.
Egyelőre nagyon nehéz megmondani, hogy a rövid távú visszaesést követően mi következhet, mert lehetetlenség megmondani, hogy a választási ígéretekhez képest a valóságban mit fog Trump követni a gazdaságpolitikájában. A negatív reakciókat követően vélhetően a kivárás lesz tapasztalható, és attól függően, mennyire lesz radikális az új elnök, annak megfelelően a piacokon is nagyobb kilengésekkel találkozhatunk majd.
Minket hogyan érint mindez?
Még hazai kisbefektetőként sem tudjuk magunkat kivonni az amerikai elnökválasztás eredményei alól, mivel az a befektetések széles körét érintheti.
Nagyobb mértékű elmozdulást elsősorban a kockázatosabb befektetéseket, például befektetési alapokat tartók tapasztalhatnak az esemény hatására. Ha lakossági állampapírral rendelkezünk aggodalomra már nincs különösebb okunk, ugyanis a kincstári árfolyamjegyzés miatt kárunk nem származhat a kinti eseményekből. A kötvényalapoknál már más lehet a helyzet, ezek kisebb visszaeséseket elszenvedhetnek, de a hatás semmiképpen okozhat sem tartós zuhanást.
Számos befektetési alap vásárolt be amerikai eszközökbe, így azt lehet mondani, hogy a legtöbb részvény-, vegyes, vagy akár abszolút hozamú alapban találhatunk valamennyi amerikai kitettséget. Olyan alappal is találkozhatunk, amelynek fő fókusza az észak-amerikai részvénypiac, ráadásul ezek az utóbbi években nagyon vonzó hozamokkal is tudták megörvendeztetni a befektetőiket. Nehéz azonban bármit is mondani a jövőről, annyi bizonyos, hogy rövidtávon akár nagyobb mínuszok is összegyűlhetnek, de hosszabb távú azért a helyzet rendeződése várható.
