bank

A következő 20 évben várhatóan nem kerül bajba a nyugdíjrendszerünk, ezt követően viszont az állami nyugdíjban nagyobb változtatások is elképzelhetők. Jelen állás szerint a közel 1,5 milliósra becsülhető minimálbéres kör van az egyik legnehezebb helyzetben, érdemi megtakarítás nélkül 50 ezer forint körüli nyugdíjra számíthatnak. De egy átlagkeresettel rendelkező dolgozó sincs jobb helyzetben, az államtól 100 ezer forintos juttatásra számíthatnak, miközben a nettó átlagkereset 175 ezer forint. Cikkünkben azt járjuk körbe, hogy miként lehet megoldást találni erre a helyzetre.

Valószínűleg előbb-utóbb mindenkiben felmerül a kérdés, hogy mekkora nyugdíjra is számíthat időskorában. A kérdés megfogalmazása után viszont sokan elakadnak, mert annyira összetettek az állami nyugdíj kiszámításának szabályai, hogy annak kevesen futnak neki, így még csak nagyságrendileg sem tudják sokan, mire számíthatnak. Mindemellett az általános nézet az, hogy rövidesen nem lesz állami nyugdíj, vagyis magára lesz teljes egészében utalva az ember.

Azok számára, akik hasonló cipőben járnak, van egy jó hírünk: jelen állás szerint lesz állami nyugdíj, méghozzá a mostani feltételek mellett egészen sokáig. Az MNB friss tanulmánya szerint a következő 20 évben nincs ok aggodalomra, viszont a 2030-as évek közepétől az egyre nagyobb hiányt valahogy fedezni kell. Azt még nem lehet tudni, hogy milyen megoldást találnak a politikusok és a szakemberek, de jobb elébe menni a dolgoknak és megragadni a lehetőséget az öngondoskodásra, például önkéntes nyugdíjpénztáron keresztül.

Nem osztogatják ingyen a juttatást

Az eligazodást segítendő készítettünk számításokat arra vonatkozóan, hogy milyen állami nyugdíjat kaphatunk. A nyugdíjunk két változótól függ: a munkában töltött évek alatt elért nettó (!) átlagkeresettől és az egyszerűség kedvéért attól, hogy mennyi évet dolgoztunk le. A szabályok úgy szólnak, hogy minél nagyobb bejelentett keresetünk volt és minél többet tudtunk dolgozni, annál nagyobb lehet a kezdőnyugdíjunk. A legtöbben évtizedeket töltünk el a munkában, és mindenki tudhatja, hogy teljesen más volt az értéke 10 ezer forintnak 30 évvel ezelőtt, mint most, de ezt a nyugdíj kiszámításakor figyelembe is veszik. (Az 1990-ben megkeresett havi 10 ezer forint 2015-ben 122 ezer forinttal volt egyenértékű az infláció miatt.)

Azt az esetet néztük meg, amikor is a cél az, hogy a mai nettó átlagkeresettel megegyező kezdőnyugdíjat vihessünk haza. A szomorú valóság az, hogy a nettó átlagkereset felett kell jóval keresnünk, hogy a kezdőnyugdíjunk 175 ezer forint körül lehessen. Egyrészt az életpálya átlagkereset (130 ezer körül lehet most) jelentősen elmarad az elvárt 175 ezres értéktől. Másrészt az állam nem adja oda teljes egészében az átlagkeresetre a nyugdíjat: 40 év munkában töltött év után 20 százalékkal kapunk kevesebbet, mint az átlagkeresetünk, míg 30 évnél már 32 százalék, 20 évnél pedig 47 százalék a csökkentés mértéke. A kettőt egybevéve az jön ki, hogy ha most szeretnék 175 ezer forintos nyugdíjat, akkor a 130 ezer forint helyett 218 ezer forintos (70%-kal nagyobb!) átlagjövedelmet kell felmutatni.

Tegyük fel, hogy most akarunk nyugdíjba menni és a pályafutásunk során végig átlagkeresetet kaptunk, akkor a következőt láthatjuk. A 20-30-40 ledolgozott évre vonatkoztatva 75 ezer, 90 ezer és 105 ezer forintos kezdőnyugdíj jön ki. Az aktuális nettó átlagkereset 175 000 forint volt, vagyis attól függően mennyit dolgoztunk, a kezdőnyugdíjban 40-60 százalék közötti jövedelem-visszaesést szenvedünk el az utolsó bérünkhöz képest.

Mi történik, ha csak minimálbéren voltam bejelentve?

Igen ám, de hazánkban a foglalkoztatottak jelentős hányada (akár 1,5 millió fő) minimálbéren van bejelentve, ami indokolttá teszi, hogy az átlagkereset mellett a minimálbért keresőkre is kiterjesszük a számításokat. Már rögtön az elején érdemes megjegyezni, hogy a fő problémát az okozza a számukra, hogy a nyugdíjrendszerünk csak a hivatalosan bejelentett kereseteket ismeri el és utána jár nyugdíj, azzal nem tud foglalkozni, hogy valaki a minimálbér mellett kapott még kézbe meghatározott összeget. Nagyon fontos lenne, hogy aki valójában jóval a minimálbér felett keres, az célzottan nyugdíjra is takarítson meg, mert az állami nyugdíj esetükben tényleg nagyon alacsony lesz.

Kiindulásként látszik, hogy hátrányból indulnak a minimálbéresek, hiszen míg egy végig átlagkeresetet kapó esetében az életpálya átlaga 130-140 ezer forint között mozog, addig egy minimálbéres esetében 60-65 ezer forint között. Vagyis a viszonyítási alap bő 50 százakkal marad el, ami megmutatkozik a kezdőnyugdíjban is. A korábban említett 20-30-40 év munkaviszony mellett az induló nyugdíj értéke 32 ezer, 40 ezer és 45 ezer forint. 2008 január eleje óta 28 500 forint az öregségi nyugdíj legkisebb összege, amihez képest jelentősen nem kaphatunk sokkal többet a becslésünk szerint.

Eljátszottunk a gondolattal, hogy mihez lehetne kezdeni, ha tudnánk, hogy ilyen alacsony állami nyugdíjra számíthatunk. Adódik a válasz, államilag támogatott nyugdíjcélú megtakarítással a hiány fedezhető. Meg is néztük, hogy egy 55, 40 és 25 éves esetében mekkora havi takarékoskodás szükséges, ha végig minimálbért kapunk. A végeredmény minket is sokkolt, a legidősebb korosztálynál a teljes havi bért el kellene tenni nyugdíjra, hogy kipótolható legyen az állami nyugdíj a kívánt szintre. A 40 éves korosztály számára a felállított célt a havi jövedelem 60%-ának megtakarításával érhető el, egy 25 évesnél is a kereset felét rögtön el kellene tenni.

Amíg az állami nyugdíj a keresethez és a munkában töltött évekhez lesz kötve, addig csak úgy van esély nagyobb nyugdíjat kapni (arányaiban is), ha a bejelentett munkabérünk minél magasabb és/vagy évekkel ki tudjuk tolni a munkavállalást. Érdemes minél korábban elkezdeni a nyugdíjcélra a takarékoskodást, mert évtizedek múlva jelentősebb állami nyugdíjcsökkentés is jöhet, ami még a mi számításainknál is borúsabb képet fest.

Ne feledjük, ha az önkéntes nyugdíjpénztárba fizetünk, akkor mai értéken (!) havi 50 ezer vagy 100 ezer forintos nyugdíj-kiegészítést (40 év múlva az infláció miatt ugyanez a nyugdíj-kiegészítés 160 ezer vagy 320 ezer lesz):

-          10 év alatt havi kezdő 65 ezer vagy 135 ezer forintból,

-          25 év alatt havi kezdő 30 ezer vagy 60 ezer forintból,

-          40 év alatt havi kezdő 20 ezer vagy 40 ezer forintból ki lehet gazdálkodni, ha az első év után minden havi befizetést az inflációnak megfelelően növelünk.